2025. augusztus 1.
Türkinfo Blog Oldal 860

10 ezer muszlim él Budapesten, nem akarnak téríteni

Az ott a sarokban a szószék, arabul minbár. Könnyű megjegyezni, olyan mint a minibár

– mondja a derékig érő hajú raszta muszlim lány/nő/anya/irodalmár, katolikus nagykátai származék, és már töltik is ki nekünk a forró teát a Bartók Béla úti mecsetben a datolya mellé, azt eszegetjük, amíg a böjti szabályokba kapunk bevezetést. Ez itt a Köztünk élő muszlimok városi séta, a sztereotípiákat pedig már a megjelenésével is hatékonyan összezavaró sétavezető Dr. Kármán Marianna afrikanista, aki ránézésre a teljes ellentéte annak, amilyennek a muszlimokat el szoktuk képzelni.

Azt szoktam mondani, én egy kijavított keresztény vagyok, mint az iPhone 5S az iPhone 5 után. Nekem az iszlám ilyen a kereszténységhez képest. De mindenki abban a vallásban találja meg önmagát, amiben, a lényeg, hogy valamiben megtalálja a megnyugvást.

Ez a szöveg kicsit mintha egy nyugatias színtérre lenne szabva, ahol a vallás magánügy, az érdeklődők jelentős része leginkább spirituális kereső, aki egyéni ízlése alapján váltogatja vagy barkácsolja össze a személyes hitét a buddhizmustól az ezotérián át a misztériumvallásokig – és az iszlám is egy a lehetséges opciók és legókockák között. Itt érezhetően az az egyik hangsúly, hogy az iszlám egyáltalán nem olyan merev, mint amilyennek nálunk képzelni szokás.

Sok a könnyítés, Isten nem kér olyat az embertől, amit nem lehet teljesíteni

– hangzik el, és azt is megtudjuk, hogy egyáltalán nem mindenki olyan buzgó a vallásgyakorlatban náluk sem: jócskán vannak, akiket nem nagyon látni a mecset környékén, vagy akik nem tartják az előírások szerint a napi ötszöri imát. Utóbbira Budapesten a müezzin éneke helyett a kis mecset falán lévő digitális kijelző figyelmeztet.

Ez itt az aprócska Bartók Béla úti lakásmecset, abban a házban, ahol hajdanán „az angol beteg”, a sivatagi kalandor Afrika-kutató Almásy gróf családja is lakott. Ide most, mint a hivatalos oldal útbaigazít, „a beugróban lévő pékség előtt kell elmenni”, fel a Gellért-hegyi lépcsőn, a Jótékonysági Béke Alapítvány felirat mellett.

Az Iszlám annyit tesz, megbékélés, a szalám béke, a muszlim pedig a személy, aki megbékélt – kapunk arab gyöknyelvi ismeretterjesztéssel egybekötött választ arra, hogy mi a megfelelő szó a vallásra és a hívőre. És a mohamedán nem ugyanaz? – hangzik el a kérdés. „Mohamed az iszlám szerint próféta volt, mint Ábrahám és Jézus is, de nem Mohamed-hívő vagy Jézus-hívő vagyok, hanem Istenben hiszek” – halljuk a közös gyökereket hangsúlyozó választ. Mivel ugyanarról az Istenről van szó, itt következetesen nem Allahot, hanem Istent mondanak.

A Sétaműhely és a Magyarországi Muszlimok Egyházának közös városi sétája többek között a terrorizmusparával csúcsra járatott gyanakvást is próbálja oldani: információkkal, és azzal, hogy bepillantást enged a budapesti muszlim élet színtereibe. A helyszín Újbuda, ahol sétálósan közel van két mecset és más, nem echte vallási, de azért muszlim civilizációhoz kötődő helyszín – rögtön egy libanoni cédrus csemeténél indítunk Csontváry egykori műteremlakása elől.

Folytatás >>>

Forrás: index.hu

Side, ókori város számos történelmi emlékkel – bevezető

Side Antalya és Alanya között félúton helyezkedik el. Nemcsak népszerű üdülőhely a mediterrán régióban, de egy jó állapotban megmaradt csodás ókori város is. Az ókorban itt is virágzott a rabszolga-kereskedelem, amely nagyban hozzájárult a település meggazdagodásához és erejéhez.

A város ismertetését egy kis történelmi adalékkal kezdjük.

Sidét az i.e. 7. században görög telepesek alapították Anatólia északnyugati részén. Kedvező elhelyezkedésének köszönhetően – mivel természetes kikötője is volt – hamarosan az egyik legfontosabb település lett Pamphüliában, és kereskedelmi állomás a régióban. Az i.e. 6. században a lüdiaiak, majd később a perzsák fennhatósága alá került.

I.e. 333-ban Nagy Sándor ellenőrzése alá került a város, és – mielőtt megkezdte volna nagy utazását kelet felé – egy kis helyőrséget hozott itt létre. Ekkor kerültek kapcsolatba a város lakói a hellenisztikus kultúrával. Nagy Sándor halála után „Egyiptom királya”, I. Ptolemaiosz Szótér uralkodott a területen i.e. 282-ig, amikor is a szeleukidák foglalták el a területet. Side ebben az időszakban Pamphülia fontos kulturális központja volt.

I.e. 190-ben Rodosz része lett, melyet Róma és Pergamon is támogatott. Az i.e. 188-ban kötött apameai békeszerződés értelmében Pamphülia a pergamoni királyság része lett. A pergamoni király, II. Attalosz ebben az időben építtette Attalia (a mai Antalya) új kikötőjét.

I.e. 188-67 között Side szabad város volt, saját vert pénzzel rendelkezett, melyen Niké istennő és egy babérkoszorú volt látható. Az i.e. 1. században a kilikiai kalózok katonai bázisa és a rabszolga-kereskedelem központja lett. I.e. 67-ben Publius Servilius Vatia Isauricus római konzul seregei legyőzték a kalózokat és a város Pompei fennhatósága alá került.

I.e. 25-ben Augusztusz római császár megreformálta a közigazgatást és Galatia tartomány részévé tette. Ekkor már nemcsak rabszolga-kereskedelem folyt itt, hanem olívaolaj-eladással is foglalkoztak. A Sidében ma is látható épületmaradványok ebből a korból származnak.

Az i.sz. 4. században Side hanyatlásnak indult. A Torosz-hegységben élő helyi törzsek inváziót indítottak a város ellen, de még a hatalmas városfalak sem tudták megakadályozni betörésüket. Az 5. és a 6. században Side a Pamphüliai püspök székhely lett. A 7. században egy arab flotta támadta meg, és miután elfoglalták, fel is égették a város nagy részét. A 10. századra Side szinte teljesen elnéptelenedett, a maradék ember a 12. században hagyta el otthonát, hogy átköltözzön Antalyába. Ettől kezdve Side megmaradt részeit csak „régi Antalya”-ként emlegették.

A szeldzsukok és az oszmánok uralma alatt Sidében nem élt senki. 1895-ben Krétáról érkeztek ide török menekültek, akik letelepedtek a romok között. Az ő kis közösségükből alakult ki Selimiye városa.

Napjainkban Side népszerű üdülőhely a török riviérán, ugyanakkor sikerült megtartania néhány évtizeddel ezelőtti kisvárosi varázsát is.

Sidét azoknak a nyaralóknak ajánljuk, akik nem a hajnalig tartó szórakozás miatt utaznak Törökországba, hanem azért, hogy közelebbről is megcsodálhassák az ókori időkből származó emlékeket. Ezenkívül az időjárás is sokkal kedvezőbb itt, mint Alanyában, mert Side a Torosz-hegységtől távolabb helyezkedik el, így alacsonyabb a páratartalom.

A következő részben rátérünk Side történelmi emlékeinek ismertetésére. Reméljük ez a kis „történelem óra” nem vette el senki kedvét, és legközelebb is velünk tartanak!

Forrás: turkisharcheonews.net

Kollár Kata – Türkinfo

A kis török

Budavárából kiverték a törököket. Hanyat-homlok menekültek messzi Törökország felé. A hosszú török uralomnak egyszerre vége lett. A budai házak üresek lettek. A papucskészítő otthagyta kaptafáját, a török szabó az ollóját, a katona a kardját.

A nagy ijedelemben az ollón kívül Ahmed, a török szabó, még ottfelejtette Budán hatesztendős fiacskáját is, akit ugyancsak Ahmednak hívtak. A kis Ahmed az ostrom alatt elbújt egy mély budai pincébe, azért nem tudtak ráakadni megrémült szülei.

Mikor elmúlt a csete-paté, a kis Ahmed előbujt a pincéből és sírva nézegetett körül az idegen emberek között. Azok pedig nem sokat törődtek a síró-rívó kis törökkel, csak jósokára vette észre Tóth Márton uram, a híres-nevezetes debreceni csizmadia, aki a feleségével éppen Pestre jött a vásárra. Merő kiváncsiságból elment az asszonnyal megnézni az elfoglalt Budát és csendesen nézdelődtek a törökössé vált magyar városban.

– Hát te ki fia vagy? – kérdezte Tóth Márton uram és elkapta a menekülni akaró kis török bő nadrágját.

A kis török megtanult Budán annyit magyarul a pajtásaitól, hogy értelmesen tudott válaszolni:

– Ahmedé, a szabóé.

– Hát az apád hol van? – kérdezte Tóth Márton.

– Hát az édes anyád? – kérdezte Tóth Mártonné.

A gyerek a kezével a távolba mutatott.

– Elmentek arra, messze… Sohase jönnek többé vissza.

Tóth uram megnézte előlről-hátúlról a feketeszemü török fiút. Aztán az asszonyra esett a tekintete. Tóthné elértette az ura gondolatát:

– Igaza van, apjuk, – mondta. – Kár volna szegény gyereket itt elpusztulni hagyni.

– Nekünk is van otthon négy.

– Ahol négy van, ott elfér az ötödik is, – mondta csendesen Tóthné.

– Ha lesz kedve a csizmadiaságra, még derék magyar ember válhatik belőle, – fejezte be Tóth Márton. – Gyere velünk, Ahmed!

A kis török az asszony szoknyájába kapaszkodott, aztán apró, gyors lépésekkel baktatott mellettük lefelé Budáról, át Pestre, ahol a Tóth Márton uram szekere állott.

– Csizmát ugyan nem adtunk el, de viszünk haza gyereket, – mondotta Tóth uram, amint a szekéren elhelyezkedett.

Folytatás >>>

Forrás: mesebazis.hu

BL: Újfent a legendás döntő helyszínén rendezhetik a finálét

Jelenleg két stadion van versenyben a 2020-as Bajnokok Ligája döntőjének megrendezéséért. A két év múlva sorra kerülő finálénak vagy Törökország vagy Portugália ad majd otthont.

Az UEFA tájékoztatása szerint a 2020-as BL-finálé Isztambumban, az Atatürk Olimpiai Stadionban vagy Lisszabonban, az Estádio da Luzban kerül majd megrendezésre.

Folytatás >>>

Forrás: csakfoci.hu

Isztambul egyik békés városrésze, Kuzguncuk

Forrás: commons.wikimedia.org

Kuzguncuk történelmének, építészetének, kávézóinak és csokoládéboltjainak köszönhetően az isztambuliak és a turisták egyik új kedvenc városrésze.

Bár Kuzguncuk egyike a Boszporusz menti szerény városrészeknek, mégis fontos szerepet tölt be az isztambuliak életében. Ezen a területen évszázadokig zsidók, görögök, örmények és törökök éltek egymás mellett, ennek bizonyítékai az itt található zsinagógák, templomok és mecsetek, melyek békésen megférnek egymás mellett.

Kuzguncuk, azaz a „kis holló” törökül, Üsküdar kerületben található, a Boszporusz-híd lábánál. Napjainkban még mindig élnek a hagyományok, az itteni kis boltok a 19. századi Isztambult idézik. Kuzguncuk fő utcáján, az İcadiye utcán számos üzlet, pékség található, nem is beszélve a kávézókról, éttermekről, amelyeket feltétlenül fel kell keresnie annak, aki ide ellátogat.

A történelem szerelmeseinek

Azoknak, akiket érdekel Kuzguncuk történelme, hoztunk néhány tippet, hogy mit érdemes megnézni.

Ahogy korábban már szó volt róla, Kuzguncukban évszázadokig több etnikai csoport élt együtt. Ahogy végigsétálunk a főutcán, két történelmi látnivalóval is megismerkedhetünk. Az egyik a Beth Ya’kov zsinagóga, mely 1878-ban épült és ez az egyetlen a városrészben, amely még ma is működik. Felkeresni azonban csak hétvégén lehet, egyébként zárva van.

A másik pedig a Hagios Panteleimon templom, amely 1831-ben épült egy, a Jusztiniánusz császár idején, 550-ben emelt templom helyén. Ez a legrégebbi templom Isztambulban, amelyet a mai napig használnak. Különleges az építészeti kialakítása és egy harangtornya is van, melyet csak később, 1911-ben építettek hozzá.

Kuzguncukban található a legnagyobb zsidó temető, mely a 15-16. századból származik, a sírköveken héber és latin feliratok is olvashatók.

Szintén itt áll a híres Abdülmecid Efendi Köşk kúria, mely az 1800-as években vadászháznak épült. A neoottomán stílusú épület Abdülmecid Efendi (II. Abdülhamit szultán rokona) háza lett, miután a szultán kiűzte őt a palotából és megtiltotta neki, hogy Isztambulba visszatérjen. Az épületet körülvevő kert ma a Yapı Kredi Bank tulajdonában van.

A Boszporusztól jobbra találjuk az Üryanizade mecsetet, amely 1860-ban egy kis imateremnek épült. Később alakították át mecsetté, melynek faminaretje nagyon híres.

Az örmény Surp Krikor Lusavoriç templom pedig 1861-ben épült.

Könyvmolyoknak és kávéfüggőknek

Az İcadiye utcában található a különleges építészeti megoldással készült Nail könyvesbolt, mely a könyvmolyok és a kávéimádók kedvenc helye. Miután megvettük a nekünk tetsző könyvet és kikértük a kávénkat, menjünk fel az épület legfelső emeletére, üljünk le az egyik nagy ablak mellett és itt fogyasszuk el azt. Ebben a könyvesboltban gyakran tartanak irodalmi beszélgetéseket. Az érdeklődők a  Kuzguncuk Mahallesi, İcadiye Caddesi, No: 32, Üsküdar/Istanbul címen találják meg.

A házikoszt kedvelőinek

Kuzguncuk házias ételeket árusító éttermeiről is híres. Szintén a főutcán találhatjuk meg a Masum Kitchen nevű éttermet, mely a vegetáriánusok és az egészségesen étkezők paradicsoma. A vegán ételek mellett cukormentes édességek, gluténmentes ételek és  gyógyteák is kaphatók itt.

Az étterem címe: Kuzguncuk Mahallesi, İcadiye Caddesi, No: 21/1, Üsküdar/Istanbul.

És az édesszájúakról se feledkezzünk meg!

A Chocolatier Aziz Bey egy egyszerű édességbolt, ahol minden évszakban megtalálhatjuk a nekünk tetsző finomságot. Télen a forrócsoki-variációk, míg nyáron a jeges csoki, a szezonális gyümölcsök és a finomabbnál finomabb csokoládés desszertek várják a betévedőket. A vásárlók maguk választhatják ki, milyen ízesítésű (levendula, fahéj, bors, citrom, mogyoró, pisztácia, kávé, mandula vagy áfonya) italt szeretnének fogyasztani.

A bolt címe: Kuzguncuk Mahallesi, İcadiye Caddesi, No: 56/A, Üsküdar/Istanbul

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

Törökország: Nuri Sahin visszavonult a válogatottságtól

Nem lép többet pályára a török labdarúgó-válogatottban a Borussia Dortmund középpályása, Nuri Sahin. A hírt a 29 éves középpályás jelentette be a közösségi oldalán.

„A karrierem véget ért a válogatottban, ettől a pillanattól kezdve átadom a helyem a fiataloknak” – írta Sahin, aki 2005 októberében, egy németek elleni barátságos mérkőzésen góllal mutatkozott be a nemzeti csapatban.

Búcsúzóul azt írta, bár a hazájától távol nőtt fel, mindig is az volt a legnagyobb álma, hogy a török színeket képviselhesse.

„Hála a gondviselésnek, az élet mindent megadott, amiről álmodtam. Majdnem százszor viselhettem a török mezt a különböző korosztályos csapatokat is beleszámolva, és minden egyes alkalommal büszkeség töltött el.”

„Egy olyan generációval rendelkezünk, amely a következő tíz-tizenöt évben nagy sikereket érhet el” – tette hozzá, megerősítve, hogy mindent megtesz a török labdarúgásért, és szeretné átadni a tudását, valamint a tapasztalatait.

Nuri Sahin a felnőttválogatottban 52 meccsen lépett pályára és kétszer volt eredményes.

Videó és további képek

Forrás: www.nemzetisport.hu

A nap pasija: Efekan

Happy birthday, Cosmo! Szülinapunk alkalmából elhoztuk és megszabadítottuk ruháiktól a legdögösebb srácokat, akik még a legsikamlósabb kérdéseinkre is választ adtak. Csekkold az interjúnkat a török származású modellel, Efekannal!

Hol találkozhatnak veled a Cosmo-lányok?

Mivel sokat járok edzeni, valamelyik konditeremben vagy parkban tuti, hogy összefuthattok velem!

Ha nem modell lennék, akkor…

… angol tanárként dolgoznék, mert korábban annak tanultam. Aztán abbahagytam a sulit, ekkor jött a modellkedés.
Mit szeretsz a legjobban a munkádban?

Hogy egy csomó emberrel találkozhatok és így szélesedik a látóköröm. Ami még jó, hogy új nyelvet, másik kultúrát ismerhetek meg, miközben mindenféle újat tanulok. Olyan, mint a Wikipédia!
Szerintem a legnagyobb tévedés a modellkedéssel kapcsolatban…

… talán az, hogy ez a szakma a sok pénzről és a szépségről szól. Pedig szerintem inkább pont az a lényege, hogy különbözz másoktól. Az, amit a legtöbben csúnyának tartanak, azt a modellkedésben imádják. Például a szeplőket is: lehet, hogy téged zavar, de a dizájnerek odáig vannak értük!

Hogyan tartod magad formában?

Folytatás

Forrás: cosmopolitan.hu

Törökország büszkesége, a Besiktas

A török Besiktas csapatára sosem lehetett legyinteni, sosem lehetett félvállról venni az isztambuli székhelyű klubot. Most azonban olyan siker kapujában áll az együttes, amelyre sok drukker régóta várhatott. A fekete-fehér csapat nagyon közel áll ahhoz, hogy akár csoportelsőként jusson tovább a Bajnokok Ligája csoportköréből, ráadásul egy olyan négyesből, ami azért elsőre nem tűnt annyira könnyűnek.
Egy kis múltidézés

Az 1903-ban alapított Beşiktaş Jimnastik Kulübü, röviden a Besiktas 8. alkalommal vesz részt a legrangosabb európai kupasorozatban, azaz a Bajnokok Ligájában. 1993-ban, amikor először szerepelt az isztambuli klub a BL-ben, rögtön kiesett az első körben, azaz az első párharc során, de akkor még merőben más volt a mostanihoz képest a kupasorozat lebonyolítása. Mára már teljesen más a helyzet, de nem csak a rendszer miatt, hanem azért is, mert Törökország egyik legnagyobb múltú klubja nagy lehetőség kapujában áll. A klub a BL csoportköréből akár első helyen juthat be a legjobb 16 közé! A Besiktas fennállása során sosem sikerült még csak második pozíciót sem elérni, tehát egy alkalommal sem szerepelt még a török klub a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében!

Folytatás

Forrás: www.fociklub.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow