2025. július 28.
Türkinfo Blog Oldal 726

Zeki Müren, a török David Bowie

Zeki Müren török énekes, zeneszerző, szövegíró, színész és költő. A Művészet napsugaraként és Pasaként is említik. A török klasszikus zene kiemelkedő alakja. A művészeti ágakban elért eredményei miatt 1991-ben Állami művész kitüntetést kapott. Ő volt Törökországban az első énekes, akit arany minősítéssel jutalmaztak. Pályafutása során több száz dalt rögzített, melyeket kazettán és hanglemezen adtak ki.

Gyermekkora és tanulmányai

Müren 1931. december 6-án Törökország északnyugati részén, Bursában született, a Hisar kerületben. Ő volt Kaya és Hayriye Müren egyetlen gyermeke. Családja eredetileg Szkopjéból származott, apja fakereskedő volt.

A bursai Osmangazi Iskolába járt. Tanára ekkor fedezte fel zenei tehetségét, és az iskolai musicalekben is kapott szerepeket. Az egyik ilyen szerep egy pásztor eljátszása volt.

A bursai középiskola elvégzése után Zeki arra kérte apját, had mehessen Isztambulba, ahol a Boğaziçi Középiskolába iratkozott be. Ezt az iskolát osztályelsőként fejezte be. Miután levizsgázott, az Isztambuli Állami Művészeti Egyetemen folytatta a tanulmányait.

Zenei karrierje

1953. november 19-én adta első koncertjét az Atatürk Bulváron lévő Nagyszínházban.

1950-ben, még egyetemistaként a TRT Isztambuli Rádió zenei versenyén is indult, ahol a 186 versenyző közül első helyezést ért el. 1951. január 1-jén adta első élő műsorát az Isztambuli Rádióban, amelyet a kritikusok is megdicsértek. Ebben a műsorban olyan zenészekkel dolgozott együtt, mint Hakkı Derman, Serif İçli, Şükrü Tunar, Refik Fersan, Necdet Gezen és Hamiyet Yüceses. Még ugyanezen a héten Şükrü Tunar kalrinétművész elvitte Mürent saját yeşilköyi hangstúdiójába, és felvették Müren Muhabbet Kuşu (Törpepapagáj) című dalát hanglemezre. Ettől kezdve Müren egész Anatóliában ismertté vált.

Az első élő műsor és az első zenei felvétel után Müren több zenét is játszott a török rádiókban. Rádióműsora 15 évig futott. Müren közben azon dolgozott, hogy koncerteket adjon és új dalokat szerezzen. Első élő koncertjét 1955. május 26-án láthatta a közönség. A színpadon mindig a saját maga által tervezett ruhákban lépett fel.

Behiye Aksoy-jal közösen 11 éven át vezette a Maksim Casino című műsort. 1976-ban első török művészként lépett fel a londoni Royal Albert Hallban.

Zenei karrierje során 600 kazettát és hanglemezt adott ki. 1955-ben a Manolyam (Magnóliám) című számáért a török zenészek közül elsőként arany minősítést kapott, 1991-ben pedig Állami művész kitüntetéssel jutalmazták.

1965-ban adta ki verseskötetét Bıldırcın Yağmuru (Fürjeső) címmel, amely közel 100 verset tartalmazott. Olyan versei szerepeltek ebben a kötetben, mint a Pembe Yağmurlar (Rózsaszín eső), a Bursa Sokağı (Bursa utca), az İkinci Sadık Dost (Második hű barát), a Çim Makası (Cserjevágó), a Son Kavga (Utolsó veszekedés), a Bu Bestecikler Sana (Dalocskák neked), az Alınyazım (Sorsom), a Kazancı Yokuşu és a Kendimi Arıyorum (Keresem magam).

Magánélete

Zeki Müren sosem házasodott meg. Az 1950-es években viselkedésével, különleges öltözékeivel és színpadi előadásmódjával állandóan a figyelem középpontjában volt. Pályafutásának korai éveiben még a szokásos ruhákat és frizurát viselte, de később a női ruhák iránt kezdett érdeklődni, új frizurája lett, és sminkelte magát. Sosem beszélt szexuális beállítottságáról: alkalmanként női előadókkal hozták kapcsolatba, az általános vélemény szerint azonban homoszexuális volt.

Különleges akcentussal beszélte a törököt. 1969-től kezdve, miután Antalyában, az Aszpendoszi Színházban adott koncertet, a Zene pasája néven kezdték emlegetni.

Dolgozott irodai asszisztensként az Ankarai Gyülekezeti Iskolában, az Isztambuli Hadügyi Képviseletnél és Çankırıben. Onur Akay javaslatára 2012 óta Zeki Müren születésnapján, december 6-án tartja a TRT Music a Török Művészeti Zenei Napot.

Betegsége és halála

Életének utolsó 6 évében Müren eltűnt a nyilvánosság elől és a médiából, szív- és cukorbeteg volt. Nyugdíjasként Bodrumban élt. Életének ezen szakaszát úgy írta le, mint „önmaga hallgatása”. 1996. szeptember 24-én a TRT İzmir Televízióban tartott ünnepségen szívrohamot kapott és meghalt. Temetésén rengetegen vettek részt, testét szülővárosába vitték, és ott, Bursában temették el az Emirsultan temetőben.

Minden vagyonát a Török Oktatási Alapítványra (TEV) és a Mehmetçik Alapítványra hagyta. A két alapítvány 2002-ben megépítette a Zeki Müren Anatóliai Művészeti Középiskolát Bursában. A 2016-os adatok alapján a középiskola megalakulása óta a Zeki Műren Ösztöndíj segítségével 2631 gyermeket támogatott.

Halála után bodrumi házát múzeummá alakították a Török Kulturális és Turisztikai Minisztérium javaslatára, és 2000. június 8. óta várja a látogatókat.

A Múzeum Bodrum központjában található, keddtől vasárnapig 9-17 óra között van nyitva (ebédidő: 12-13 óra között), a belépődíj 6 TL (kb. 330 Ft).

2015-ben Zeki Müren emlékére nagyszabású kiállítás nyílt Isztambulban, melyet a két hónap alatt több mint ötvenezren látogattak meg, ennyien korábban egyetlen isztambuli kiállítást sem kerestek fel.

A kiállításon több ezer fényképet, naplókat, leveleket, verseket, festményeket lehetett megnézni, valamint a saját maga tervezte fellépőruháit, köztük a David Bowie cipőjéhez hasonlító magastalpú cipőjét, vagy a szemüvegeit, melyekhez hasonlót Elton John is hord.

Forradalmár volt a szó minden értelmében, 10 évvel megelőzte korát. Bár a legtöbben nagyon szerették, alkalmanként fenyegetéseket is kapott olyan konzervatívoktól, akik nem tudták elfogadni szexuális identitását és színes jelmezeit.

Két évtizeddel halála után is Törökország homoszexuális közösségének szimbóluma. Ha Zeki Müren nem élt volna, akkor ma sokkal nehezebb lenne a melegeknek Törökországban – vallják sokan.

A Google törökországi változata sem felejtkezett el születésnapjáról, a mai napra különleges grafikával készült:

Forrás: Wikipédia, BBC, Turkeys for Life

Kollár Kata – Türkinfo

Kelet-anatóliai régió – Kars

A város két részre oszlik, van egy régi és egy újabb része, melyek a Kars-folyó két partján vannak, így a két városrészt a szeldzsuk törökök által épített hídon lehet megközelíteni.

Kars Törökország északkeleti részén található a Kars-folyó mellett 5740 méterrel a tengerszint felett, az örmény határ mellett.

A 9. és 10. században az önálló örmény fejedelemség székhelye volt, majd a 11. században elfoglalták a szeldzsukok. A 13. században, pontosabban 1387-ben a Timur vezette mongolok foglalták el. 1514-ben lett az Oszmán Birodalom része. Az irániak 1731-es ostromát követően 1807-ben szembeszállt az oroszokkal, de végül 1877-78-ban Oroszországhoz csatolták. 1918 óta ismét Törökország része.

Kars az állattenyésztés szempontjából fontos szerepet tölt be, a karsi sajtok is világszerte ismertek. Ezen kívül gyapjút, nemezt és szőnyeget készítenek itt.

Fontos katonai bázis. Jó az összeköttetése a fontosabb török városokkal.

Történelmi épületei közül a legjelentősebb a Kümbet dzsámi, ami korábban örmény templom volt, de mecsetté alakítottak át. Láthatunk még az oszmán időből megmaradt fürdőt, egy régi várkastélyt is. Ez fontos katonai támaszpont lehetett a 16. század végén.

Kars és környéke az ókorban az Örmény Királyság része volt, ebből az időből több település is fennmaradt. Ezek közül a legjelentősebb Ani, mely Karstól keletre helyezkedik el az örmény határ közelében. Ani a 10. században a Bagratid dinasztia fővárosa volt.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Török diákok készítettek menedéket a kóbor állatoknak

Ahogy az időjárás napról napra egyre hidegebbre fordul, az utcán élő négylábúaknak odafigyelő gondoskodásra van szükségük. A délkelet-törökországi diyarbakıri középiskolás diákok ezért házakat készítettek a kóbor kutyáknak, macskáknak, valamint madaraknak.

200 menedéket alkottak meg és helyeztek el a diákok – tanáraik segítségével – az iskola udvarán és a környező parkokban.

A hallgatók ezzel szeretnének példát mutatni az ország többi diákjának, hogy a tél beálltával fordítsanak nagyobb figyelmet az utcán élő kóbor állatokra.

A diákok a házakat saját kezűleg készítették otthonról hozott fából és kartonpapírból. A menedékek nemcsak a téli hidegtől, hanem a nyári tűző napsütéstől is megvédik a kóbor állatokat. Mehmet Can Akay, az iskola igazgatója az Anadolu Hírügynökségnek elmondta, hogy az embereknek többet kellene törődnie a kóbor állatokkal, különösen a tél folyamán.

„Diyarbakırben az időjárás ilyenkor rendkívül kemény, és túlságosan hideg a kóbor kutyák, macskák és madarak számára, ezért megosztjuk otthonunkat velük, és reméljük, hogy erőfeszítéseink mások számára is példát mutatnak” – mondta.

„Ezt a házat azért építettem, hogy a kóbor állatok ne pusztuljanak el a hidegben” – meséli az egyik diák, İrem Yağmur, miközben a kartonból készült menhelyet mutatja.

Egy másik diák, Avşin Cankurt arról számolt be, hogy nagyon szomorú volt, amikor látta az állatokat az utcán elpusztulni a nagy téli hideg miatt, ezért felhívta az állatbarátok figyelmét, hogy mutassanak nagyobb tiszteletet a kóbor állatok iránt.

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

December 5.: a nők választójogának napja Törökországban

December 5. a Nők jogainak napja. Ez a dátum nagy jelentőséggel bír Törökországban a női jogok elnyerése szempontjából. 1934. december 5-én Atatürk fontos lépést tett: bejelentette, hogy a török nők a parlamenti választások során szavazhatnak, illetve képviselőnek is választhatók lesznek.   

Forrás: sozcu.com.tr

Ugyanazon napon történő szavazással módosították az Alkotmányt és a választási törvényt. A 317 hellyel rendelkező gyűlésen 258 képviselő volt jelen, melynek során ellenszavazat nélkül fogadták el a törvénymódosítást. Ennek köszönhetően minden 22. életévét betöltött nő szavazati jogot nyert, és minden 30. életévét betöltött nő képviselővé választható lett.

Ezzel Törökország – a nők választójogával kapcsolatban – példaként szolgált, 11 évvel megelőzve Franciaországot és Olaszországot, 12 évvel Romániát, 13 évvel Bulgáriát, 14 évvel Belgiumot, és 36 évvel Svájcot. Érdekességként említjük meg, hogy Magyarországon már 1919. november 17. óta választhattak a nők.

Forrás: onedio.com

Az első ezt követő parlamenti választáson, melyre 1935. február 8-án került sor, a nők a képviselői székek 4,5 %-át nyerték el, így összesen 18 nő ülhetett be a parlamentbe. Ez a mérték a második legmagasabb arány világszinten.

Forrás: onedio.com

Ezt az óriási lépést megelőzően már néhány, a női jogok érvényesülését elősegítő eredményt elértek. 1930. március 20-án a nők elnyerték az önkormányzati választásokon történő szavazás jogát.

1933 óta pedig a falvakban jegyzőnek választhatták őket. Aydın közigazgatási területéhez tartozó Demirdere faluban közel 500 szavazattal elsőként nyerte el ezt a tisztséget Gül Esin, akinek később jelentős eredményei voltak a gyermekkori házasság és a nők megszöktetése elleni küzdelemben.

Forrás: onedio.com

Erdem Éva – Türkinfo

Mit olvas a török Y generáció?

A Kulturális és Idegenforgalmi minisztérium 2011-ben végzett felmérésében a török ​​olvasási szokásokat vizsgálták. Az igen részletes tanulmány szerint a nők többet olvasnak, mint a férfiak – 7.3 könyvet évente szemben a férfiak 7.1 könyvével. Az olvasás azonban nem tartozik a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek közé. A Török Statisztikai Intézet (TUIK) 2016-os felmérése szerint a törökök átlagosan hat órát töltenek a televízió előtt, három órát szörfölnek az interneten, és csupán egy percet töltenek olvasással naponta.

 Így olvasnak az Y generáció tagjai 

Gyorsan végigpörgetik a szövegeket, szeretik a csattanókat megosztani másokkal és főként az interaktív irodalmi műveket részesítik előnyben. Bár néhány Y generációs török úgy nyilatkozik, hogy nincs ideje olvasni, mások azt állítják, hogy érdeklődésük kiterjed a török klasszikusoktól kezdve az olyan új generációs bálványokig, mint Emrah Serbes vagy Murat Mentes.

„A fiatal olvasók az ismeretterjesztő irodalom , az önfejlesztő könyvek, az aforizmagyűjtemények, az akciókönyvek, a szerelmi történetek, a tudományos-fantasztikus regények és a költészet iránt érdeklődnek” – mondta Nazli Berivan Ak, az April Publishers szerzője és szerkesztője. Ak hozzáteszi, hogy az Y és a Z generáció szülöttei szívesen járnak könyvvásárokra, felolvasóestekre, dedikálásokra. „Az interaktív irodalmat is előszeretettel követik” – tette hozzá a kiadó „Tökéletes hibák” című könyvsorozatára hivatkozva, amely 2011-es indulása óta a bestsellerlistákon szerepel. A sorozat első könyve Heather McElhatton „Édes kis hibák” című műve, melyet „interaktív hiperfikciónak” is neveznek, ahol az olvasó irányíthatja a történetet, melyet a 150 lehetséges befejezés egyikével zárhat le.

„Ebben a sorozatban az olvasók maguk szabhatják meg a cselekmény irányát, és döntéseiktől függően bonyolódnak az események. A fiatal török olvasók szeretnek részt venni a történetben” – mondta Ak.

Azt is kiemelte, hogy olykor egy régi klasszikus is népszerűvé válik az új generáció körében. Ilyen például Sabahattin Ali Madonna prémkabátban című, 1943-ban megjelent műve, mely váratlan sikerre tett szert 2009 után. Azóta is szerepel a bestsellerlistákon.

Salih, a közép-anatóliai Afyon 16 éves középiskolai tanulója az Al-Monitornak így nyilatkozott: „Azért vettem meg a könyvet, hogy bevágódjak egy csajnál, de amikor elkezdtem olvasni, láttam, hogy nagyon élvezetes. Nemcsak egy érzelmes románc, hanem társadalmi kérdésekkel is foglalkozik. Ez volt az első irodalmi mű, amit Sabahattin Alitól olvastam.”

Sabahattin műve a történelem sötét időszakából származik, és népszerűsége meghaladta a többi kortárs író könyveit, mivel olyan – a jelenben is fennálló – jellemzőkkel operál, mint a magány, a korrupció és az egyéni szabadságjogok megnyirbálása a kormány nevében. A megkérdezett ankarai, isztambuli, diyarbakiri, afyoni és trabzoni Y és Z generációk (15-24 éves korosztály) fiataljainak mindegyike hallott már a könyvről. Sokak azért ismerik, mert a közösségi média gyakran idézi a romantikus regény sorait.

A közösségi média fontos szerepet játszik a török ​Y és Z generáció könyvválasztásában. A 21 éves ankarai születésű Zeynep jelenleg az Egyesült Államokban tanul és így nyilatkozott: „Ha követni tudom a szerzőt a közösségi médiában, sokkal szívesebben olvasom a könyveit is. Az Instagram különösen fontos, mert látjuk hogy az életük hogyan hat a műveikre. A könyvre vonatkozó megjegyzések is értékesek számomra.” Majd így folytatja: „Ha olyan ajánlja a könyvet, akinek adok a véleményére, akkor én is beszerzem. A könyvtáram nem nagy. Amikor lehet, e-könyveket is vásárolok.”

 A fiatal női olvasóknak saját hősnőik vannak. Az egyikük Ipek Ongun, az „Egy fiatal lány titkos naplója” sorozat szerzője. Az 1990-es évektől kezdve írja a sorozat köteteit. Az eredeti főszereplőnek most már a lánya a történet kulcsszereplője. Bár ezek a könyvek nagyon népszerűek a középiskolás lányok körében, vonzerejük azonban csökken, ahogy az olvasó felnő. Azra, a 18 éves isztambuli kollégista így nyilatkozott: „A húgommal együtt az összes könyvet elolvastuk tanárunk ajánlása alapján. Azt hiszem, csak azért olvastam ezeket, mert nem volt más. Szembesülnöm kellett vele, hogy ezek a művek nem képesek kezelni a valódi női problémákat. Jobb lenne, ha majd az én lányaim már valamilyen igényesebb könyveket olvasnának”.

 Néhány Y generációs fiatalt jobban vonz egy népszerű fiktív karakter, mint a szerzőiket. Ezek a karakterek a beszélgetésekben és a közösségi médiában jelennek meg. Hakan Trabzon egyik északi városából származik, és a mérnöki kar első évese.  „Azt hiszem, korunkban inkább a szereplők a fontosak, semmint a könyvek vagy a szerzők. Alper Caniguzt például azért kezdtem el olvasni, mert hallottam Alper Kamu nevű szereplőjéről” – nyilatkozta.

Alper Kamu neve a közösségi médiában és a hashtagek között is gyakran felbukkan, Caniguz „Fiúk és szenvedő lelkek” című detektívregényének főszereplője. Ő saját magát „kis egzisztencialistaként” definiálja, és ilyen ütős és idézhető mondatokban beszél:„ötévesen eléred az érettség végső fokát, utána megkezdődik a rothadás”.

 „A közösségi hálón láttam egy idézetet Caniguztól: <Az ember megszületik, meghal, majd felnő>. Ez közel áll hozzám” – mondta Hakan.

A 20 éves Ayca nemrég fejezte be a középiskolát, jelenleg pénztárosként dolgozik. Murat Mentest nevezi meg kedvenc írójaként. Bár az író nevének felidézése egy kis időbe telik, Mentes elbeszéléseinek karaktereit kiválóan ismeri. „A karakterek nagyon vagányak. A kaszkadőr dilemmája című mű főszereplőjének neve Noah Storm. Noah a barátom neve is. Noah bátor karakter, nagyon szórakoztató. Elkezdtem detektívregényeket olvasni, amit rendkívül élvezek. Sok olyan gondolat van bennük, amiket megoszthatok a barátommal is” – mondta.

Néhány Mentes könyvet angolra is lefordítottak más Y és Z generációs példaképekkel együtt, úgymint Caniguz vagy Emrah Serbes. Utóbbi „Felsőszintű terroristák” című szatíráját, mely a török ultranacionalistákat figurázza ki, színpadra is vitték.

Több Y és Z generációs fiatal előszeretettel használja a Wattpad online platformot, ahol a felhasználók egymás történeteit olvashatják. Törökországban ezen a platformon több mint 3,5 millió regisztrált felhasználó van, akiknek 5%-a író is egyben.A diyarbakiri Ziya 22 éves, és édesapja kávézójában dolgozik: „A Wattpadról akkor hallottam először, amikor katonai szolgálatomat töltöttem Isztambulban. Nehéz volt könyvekhez jutni, de a Wattpad ott van a telefonodon vagy az iPadeden. Különböző írókat olvastam, ez egy ingyenes platform. Nem szerkeszti senki, így olyan a szövege, mintha élőbeszéd lenne papírra vetve. És ez nem túlzás! Ha vannak is benne nyelvtani hibák vagy más dolgok, kit érdekel? Szeretem a történeteket és azt, hogy megvitathatom másokkal.”

Forrás: Al-monitor

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Nehogy már a szomszédnak

jobb kilátása legyen!

16,474FansLike
639FollowersFollow