Török sztárcsapatnál, a 21-szeres bajnok Galatasaraynál köthet ki a magyar válogatott és a Hoffenheim csatára, Szalai Ádám, írja a Bildre hivatkozva a Nemzeti Sport. Szalaiért 2016-ban már tett ajánlatot a Galata, ám a német csapat akkor nemet mondott a 3 millió eurós ajánlatra. A Bild szerint most is 3 millió euróról szól az ajánlat, amit most már el is fogadhatna a Hoffenheim, hiszen Szalai szerződése a nyáron lejár, és így akkor ingyen távozhatna, januárban viszont még el tudnák adni.
A Galatasaray a téli szünetben 5. helyen áll a török bajnokságban, ezért is erősítenének a 31 éves magyar támadóval.
Szalai 2014-ben került a Hoffenheimhez, ott 97 mérkőzésen 22 gólt szerzett. A Transfermarkt jelenleg 3,5 millió euróra teszi az értékét.
Ki gondolná, hogy a labdarúgó-szövetség idősebb, mint a köztársaság? Bár egy olyan országban, ahol a focihoz mindenki ért, ez nem is meglepetés. Bizony, a Török Labdarúgó-szövetség alapításának dátuma: 1923. január 1.
Ezt a lépést a nagy futballcsapatok alapításának időpontjai előzték meg. A török foci első feljegyzett mérkőzésére Izmir Bornova kerületében 1894-ben került sor, majd 1903-tól megalakultak a legnagyobb klubok: Beşiktaş (1903), Galatasaray (1905), Fenerbahçe (1907).
Nem volt könnyű feladat a szövetség alapítása – 10 éves munka előzte meg. 1923. január 1-jén azonban Isztambul egy történelmi épületében, a Letafet nevű 4 emeletes lakóépület szalonjában összegyűlt a török focitörténelem néhány fontos szereplője és megtörtént az alapítói döntés.
Jelen voltak
Otomobil Nuri, aki az első olyan focista, aki az egyik klubtól, a Fenerbahçetól átigazolt egy másikhoz, az Altınorduhoz
Hamdi Emin Çap, mérkőzésvezető, aki az első nemzetközi meccsen is jelen lévő török bíró,
Orhan Öktem, „Büyük Orhan” becenevű focista
Nasuhi Esat Baydar, a Fenerbahçe egyik első focistája
és Yusuf Ziya Bey, korábban a Galatasaray játékosa, később a futballélet diplomatája.
A nap végére Yusuf Ziya Öniş elnökségével megalapításra került a Török Labdarúgó-szövetség, mely ma Európa 6. legnagyobb gazdasági erejével rendelkező szövetsége. Ezt követően hamarosan benyújtották jelentkezésüket a FIFA tagságra, melyet 1923. május 21-én el is nyertek, így Törökország a FIFA 26. tagja lett.
A nemzeti csapat FIFA tagként első meccsét 1923. október 26-án – négy nappal a köztársaság kikiáltása előtt – Romániával játszotta. A meccs 2-2 döntetlennel zárult.
Törökország keleti részén, Şanlıurfa tartomány Siverek körzetében található Yoǧunca falu. A települést a téli hónapokban alig lehet megközelíteni, a sáros utak nehezítik a közlekedést.
Yoǧunca 7 kilométerre van Siverektől, a környéken több kisebb település is található. Mivel télen az utak rossz állapota miatt az iskolabusz nem jut el minden településre, az általános és középiskolás gyerekek minden nap 2 kilométert gyalogolnak a sáros úton. Azok a diákok jobb helyzetben vannak, akiknek van otthon szamara, mert őket a szüleik szamárháton viszik, így nem kell gyalogolniuk.
A téli útviszonyok miatt az iskolabusz csak egy meghatározott pontig közlekedik, a gyerekeknek addig kell eljutniuk. Ezt a 2 kilométeres utat a kisebbek a fagyos úton fél óra alatt teszik meg, és mivel gyalogolnak, az út végére már teljesen átfagy a lábuk a vizes cipőben, emiatt gyakran betegek is.
Sok esetben az iskolabusz még így is elakad, ilyenkor a szülők próbálják meg kiszabadítani a sárból: vagy megtolják, vagy traktorral húzzák ki.
A gyerekek sokszor panaszkodnak, hogy így nem akarnak iskolába járni.
A szülők most összefogtak, és aláírtak egy petíciót, amelyben arra kérik a sivereki önkormányzatot, hogy újítsák fel az utakat, tegyék járhatóvá, hogy a gyerekeknek ne kelljen minden nap gyalogolniuk.
A Törökország középső részén, Çorumban lévő, 5. századi Koyunbaba híd felújítása 5 év munka után végre befejeződött.
A Koyunbaba híd 1485 és 1489 között épült Çorum tartomány Osmancık körzetében. A híd a Kızılırmak-folyón ível át, építését II. Bajazid szultán rendelte el, hogy a Selyemúton érkező tevekaravánok át tudjanak kelni a folyón.
Ez a híd egyike azon ritka történelmi építményeknek, amelyek 5 évszázadon át fennmaradtak.
A hídnak 15 boltíve van, és ez az egyik legnagyobb történelmi híd Anatóliában. 250 méter hosszú, 25 méter magas és 7 méter széles.
Az évszázadok során a híd 8 pillérjét temette be a föld, ezeknek a feltárást 2014-ben kezdték meg a Regionális Autópálya Igazgatóság megrendelésére.
Çorum tartomány kormányzója, Mustafa Çiftçi az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek néhány napja arról számolt be, hogy a helyreállítási munkák 99%-a befejeződött, és 10 napon belül az egésszel végeznek. Arról is beszélt, hogy mivel a híd történelmi jelentőségű, így sokkal hosszabb ideig tartott a helyreállítás, mert minden szakasz megkezdése előtt vizsgálatokat kellett végezniük.
A híd nevét egy híres török szúfi költőről, Seyyid Aliról kapta, az ő beceneve volt Koyunbaba, és itt élt, ezen a vidéken. Szentélye szintén Çorum tartományban van.
Rendőrségi búvár mentett ki egy kiskutyát egy jeges tóból Törökországban.
Képek is készültek a mentésről. Ha nehezen is, de sikerrel járt. A kiskutya kihűlt, ezért újra kellett éleszteni, aztán állatklinikára vitték. A szakemberek szerint teljesen fel fog épülni.
„A fényképezés nem tudja megváltoztatni a világot, de meg tudja mutatni, különösen akkor, amikor az épp változik.” MARC RIBOUD (1923)
Sorozatunkban olyan fotósok szerepelnek, akik képeikkel változó világunkat mutatják be nekünk. Lássuk a világot az ő lencséjükön át, mert sokszor olyat is meglátnak, amit mi nem.
Sorozatunk e részében újra egy klasszikus fotóst mutatunk be. İzzet Keribar: a francia Becsületrend lovagja, többek között a National Geographic Traveler díjnyertes fotósa, 1985 óta a FIAP Művésze (AFIAP), 1988. óta a FIAP Kiváló művésze (EFIAP).
Cikkünk elkészülte előtt alig pár nappal már azt is elmondhatja magáról, hogy a köztársasági elnöki Kulturális és Művészeti Nagydíjának többszörös birtokosa, ugyanis 2018. december 19-én egy ünnepség keretében átvehette művészet/fotó kategóriában ezt az igen fontos elismerést. Ráadásul nem először, hiszen már 2011. évben is elismerték munkáját ezzel a díjjal. Említsük meg a többi idei díjazottat is – megérdemlik. Történelem és társadalom kategóriában Mehmet İpşirli, mozi kategóriában Türker İnanoğlu, zene kategóriában Erol Sayan, és elhunyt művész kategóriában Mehmet Akif Ersoy (Törökország nemzeti himnusza, az İstiklal Marşı című vers szerzője) kapta az elismerést.
İzzet Keribar 1936-ban született Isztambulban. Fiatal kora óta gyakorolta a fotózást. 1957-ben a katonai szolgálatát Koreában kezdte meg, ahol egy éven keresztül fotózta az embereket, az országot, így szerezve gyakorlatot, és fejlesztve technikáját. Ma is érdemes az ott készült fényképeket megtekinteni.
1 of 4
Hosszú szünetet követően 1980-ban tért vissza újra a fotózás világába, ezután azonban annyira sokat dolgozott, hogy mára már az egyik legfontosabb archívum birtokosa. Képei között megtaláljuk a Törökországban, s azok mellett szerte a világban készült fotóit. Úti céljai között megtalálható Japán, Burma, Portugália, Hong Kong és Izrael is.
National Geographic Traveler (USA) magazin versenyén 16 000 fénykép között a 2. helyezést érte el
1992-ben az izraeli Jerusalem Post magazin versenyén 6 300 fénykép közül lett az első
1993-ban Ballantine Whisky által hirdetett nemzetközi versenyen 13 000 kép között 3 díjat is elhozott képeivel
1997-ben és 2001-ben a Fuji Film versenyén Európa első helyezettje lett
2000-ben ismét a National Geographic Traveler magazin „Kiemelkedő siker” díj nyertese
Épületek, tájképek, elkapott pillanatok mind szerepelnek a portfóliójában. Külön kell szólnom azonban emberábrázolásáról. Saját bevallása szerint csak sétál egy-egy környéken és embereket, arcokat fotóz. Én úgy érzem, szinte minden esetben van egy kis humor a képein: különleges helyzetben, különleges környezettel, különleges tekintettel mutatja be a fotók főszereplőit, az embereket.
Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem egy kiállításon, ahol Izzet Keribar is jelen volt, képeit láthattuk, köszönthettük őt. Még megtisztelőbb, hogy a képek egy része Magyarországon, Tokaj környékén készült, a többi fotó pedig Izmirben. A bemutatóról szóló korábbi részletes beszámolónkat is elolvashatják az érdeklődők (az alábbi fényképeket a kiállításon készítettem).
1 of 9
Igyekszem munkáját nyomon követni, többek között az Instragramon. Elérhetősége: @izzet_keribar_photography. Itt található bemutatkozó oldalán megleljük azt a weblapcímet is, ahol fényképeit nagy számban láthatjuk. Érdemes lapozgatni. Mindenkit erre biztatok, mert a jó fotók készítéséhez első lépés a mesterek munkájának megfigyelése.
Törökországon belül váltott klubot a madridiak egykori játékosa Robinho, aki nagyszerű idényt fut ebben az évben.
Hivatalosan is bejelentette a török első osztály éllovasa, az Istanbul Basaksehir, hogy leigazolta a rivális Sivassportól az egykori Real Madrid, Manchester City és AC Milan játékost, Robinhot.
A brazil játékos az idei szezonban eddig tizenhat mérkőzésen lépett pályára, nyolc gólja mellett két asszisztot osztott ki.
Mindenkinek megvannak a kedvenc helyei és édességei. Ebben a cikkben 15 helyet mutatunk be, melyet mindenképpen érdemes meglátogatni egy-egy specialitása vagy jellegzetességei miatt. Cukrászda, sütöde, édességbolt is szerepel a listán.
Forrás: Salih Akyürek / Unsplash
1. Karaköy Güllüoğlu
Az isztambuliak 1949-ben ismerhették meg az első baklavát árusító üzletet. Az 1800-as évek óta baklavakészítéssel foglalkozó gaziantepi Güllü család tagja, Mustafa Güllü nyitotta meg. Manapság az unokái üzemeltetik. A pisztácia Antep városából, a dió Karahisarból érkezik.
Csak néhány a felsorolhatatlan kínálatból: diós, pisztáciás, csokoládés baklava, szeráj baklava, a könnyű ízéről ismert kocka formájú baklava, a hely specialitása, az olívaolajos baklava, az ún. tejes nuriye, a mogyorót és a pisztáciát nem szeretők kedvéért töltelék nélküli baklava, ekmek kadayıfı (kenyérből készült szirupos édesség), şöbiyet (tejszínt is tartalmazó háromszög alakú baklava), dolama (pisztáciával töltött tekercs), şekerpare (grízes szirupos sütemény). Ezeken kívül még a cukorbetegek számára is készítenek különleges baklavákat. Természetesen kínálnak az édességek mellé legjobban illő, házi készítésű limonádét is.
2. Zeynel Muhallebicisi
1925-ben az İstinye kikötővel szemben egy kis üzletben kezdték, és apáról fiúra szállt a pudingkészítés mestersége. Ami csak eszünkbe juthat, minden megtalálható kínálatukban a tejes alapú édességekből. Ne hagyjuk ki a kazandibit, a tavukgöğsüt, és az isztambuli specialitásként ismert vízpudingot, ha a Zeynelben járunk. Yeniköy főútján végig haladva lehetetlen nem észrevenni az üzletüket, de további kirendeltségeik vannak Caddebostan, Feneryolu, Viaport és Ataşehir kerületekben is.
3. Koska
Koska nevét hallva az első, ami eszembe jut az a tahini halva (a tahini finomra őrölt szezámmagból készült sűrű állagú massza). Azonban a Koska napról napra bővíti kínálatát. A Beyoğlu kerületben található üzlet olyan, mintha egy édesség múzeumban járnánk. Halvák, lokumok, csokoládék, cezerye (zselés édesség pisztáciába és dióba forgatva), nyalókák, vattacukrok, édes italok és még sok minden más. A Koska 36 különféle lokumot árusít: dupla pisztáciásat, kakaósat, kókuszosat, rágósat, fügéset – hogy csak néhányat említsünk a kínálatból. Halvákból régi hagyományok szerint készített is található, az olajos magvakból készített krémekből pisztáciás és mandulás is van. A török ízlésnek megfelelő házi baklavát is készítenek, és meg kell említeni, hogy a diétázók számára diabetikus halvát is árusítanak.
4. Fatih Sarmacısı
A Fatih mecset hátsó kapujánál található kis üzletben árusított édesség a nevét Fatih Mehmet szultánról kapta. Zsírmentes, baracklekvárral töltik és tekercsbe formázzák, majd szirupba mártják. Ezt a könnyű édességet Fatih Mehmet szultán minden étkezéskor kérte. Az üzletben más helyeken is megtalálható egyéb finomságok is kaphatók. A történelmi időkből származó édességet télen tejszínnel és meleg teával, nyáron pedig fagylalttal együtt kell megkóstolni.
5. İnci Pastanesi
Az İnci cukrászdát 1944-ben nyitotta Luka Zigoris a Cercle d’orient (Serkildoryan) nevű épületben, azaz a Beyoğlu kerületben, az İstiklal út 124. szám alatt található történelmi épületben. A profiteroljáról híres cukrászdát ma Musa Ateş üzelmeti, aki először 12 évesen lépett az üzletbe. Bár 2012-ben erről a történelmi helyről elköltözni kényszerültek, továbbra is a kerületben maradtak. Bár a lehetőség máshol is adott, de a legjobb, ha profiterolt egy pohár limonádé kíséretében İncinél eszünk.
6. Bahar Pastanesi
Az európai oldal menő Nişantaşı nevű kerületének helyi márkaneve a Bahar cukrászda. A világmárkákat árusító üzletekkel teli kerületben tortákkal és ezerféle süteményével teli kirakatával elhomályosítja a hírneves kirakatrendezők által berendezett vitrineket. A Bahar legkelendőbb terméke a tejszínes lokum. Minden nap frissen készítik. Ez egy átlátszó lokum, a közepe pedig tejszínnel töltött. Csak frissen fogyasztható, hűtőben is maximum két napig tartható. A következő legtöbbet keresett termék a maron, ami egy csokival bevont gesztenyepüré. Bursa cukros gesztenyéjére hasonlít. Kedvelt termékei még az Akyamaç pite és a Santanore torta, mely kakaóporral bevont, banános levelestészta, és a tetejét profiterollal díszítik. Mind külsejével, mind ízével azt harsogja: „engem meg kell kóstolni”.
Fatih kerület legrégebbi cukrászdájaként a Baltepe cukrászdát említik. 1930 óta készítik a tipikus rumeli (régi görög) édességeket. Nagyon híres a trileçe (tejbe áztatott piskótás édesség), sőt honlapjukon azt állítják, Törökországban ők készítették először.
Ezen kívül a sült tejberizs és a fagylaltok is népszerűek, különösen a fekete szederfagyi. Egy biztos, hogy a Baltepe cukrászda trileçe süteménye Isztambulban is a legjobbak között van.
8. Ab’bas
Az Ab’bas Burger Isztambul Bebek kerületében a legrégebben üzemelő gyorséttermek között van. 1983-ban kezdte meg működését. A vörös, fehér és szürke színekkel dekorált üzletet cukorkákkal díszítették. Mindössze 12 személyt tudnak leültetni. Az Ab’bas nem csak a hamburgeréről, hanem a gofrijáról is híres. Pontosan 35 féle gofrit (waffle) lehet itt megkóstolni. 10 féle csokoládé, friss gyümölcsök és különböző szószok kerülhetnek rá a vendégek igényeinek megfelelően. A legtöbben a fehér vagy étcsokit választják, feltétként pedig a banánt, az epret és a kivit.
9. Cemilzade
Camil úr – aki ud hangszeren játszott, fejből tudta a Koránt, zenét szerzett és cukrászkodott – alapította még 128 évvel ezelőtt, a központja mai napig Kadıköy kerületben van. 1883-ban, mindössze 16 évesen nyitotta első cukorkaüzletét. A jelenlegi üzemeltetők már harmadik generációs unokák. A Cemilzade üzletben cukros mandulakrémet (badem ezmesi) és pehelycukorkát (akide şekeleri) árusítanak, és ezen kívül ötféle lokumot is gyártanak: mogyorós, rágós, rózsás és gyümölcsös ízekben. Még mindig az eredeti, régi módszerekkel előállított pehelycukorkák a vásárlók nagy kedvencei.
A 180 éves múltra visszatekintő Beyaz sütöde Isztambul legjobbjai között van. A természetes alapanyagokból, kézzel formázott csokoládéjuk a Chocolat Chez Nathalie. Rengeteg féle bonbonból választhatunk, mely egyike sem hasonlít a másikra. Datolyás, szilvás, fehércsokis, pralinés, mogyorós, mazsolás pralinés, karamellás… A gyümölcsös csokoládékba aromák helyett valódi gyümölcsöt töltenek. Továbbá margarint véletlenül sem használnak, mindig kakaóvajat. A csokoládék íze nagyon könnyű, lágy, a formátumuk pedig elegáns. Ezen kívül nagy élmény, hogy a műhelyük nyitott, így az ügyfelek láthatják, hogyan készülnek a csokoládék. További nagyon finom termékeik a makaron és a kalács.
11. Bebek Badem Ezmesi
A híres Bebek Badem Ezmesi története több mint százéves, 1904-ig nyúlik vissza, és ez csak a hivatalos megnyitás ideje. A Halen Sevim İşgüder által működtetett üzletet először a hölgy nagyapja nyitotta meg Mudanya városban. Egy tűzvész miatt elpusztult, ezért a pontos alapítás dátuma nem ismert. A népszerűségét azért nem veszíti el több mint száz éve, mert gondosan válogatják az alapanyagot, az édességeket pedig nagy gonddal és szeretettel készítik. Mindenféle hozzáadott adalék nélkül, természetes módon, kézzel gyártják a mandulakrémet, és csak a mandulahéj eltávolításában van segítségükre gépesítés. A titok a mandula minőségében van, mely nagyon fontos tényező, ezért azt a Diyarbakır, Mardin, Midyat, Elazığ környékén lévő termőföldekről szerzik be.
12. Savoy Pastanesi
A Savoy története akkor kezdődött, amikor az 1950-es években a Soğancı utcában Monsenior Koço megnyitotta üzletét. Ő maga 1960-ban az USA-ba települt, így több tulajdonosváltást követően 1978-ban került Çayelili Mahmut Taşçıoğlu birtokába. Legismertebb terméke a krémes, mely ropogós levelestészták között könnyű krémmel töltött, és mind a meggyes, mind a natúr változata nagyon ízletes. Legtöbbet a gesztenye- és a sajttortából adnak el. A kalácsot bőven töltik illatos cseresznyével, melyhez nem aromát, hanem valódi gyümölcsöt használnak, így kellemes illatot hagy a szájban elfogyasztása után. Sokféle sós és édes aprósüteményt, és újévre fatörzs tortát is készítenek.
1998-ban alapította Atilla úr ezt a kis családi cukrászdát Erenköy kerület bevásárló utcájában, és folyamatosan jó minőségű termékei, illetve mindig bővülő választéka miatt szerzett hírnevet magának. Nyitáskor még csak lokmát (szirupba áztatott olajban sült fánkocskák) és profiterolt árusítottak, de egyre növelték a választékot, leginkább az oszmán időkből származó édességekkel. A Tilla specialitása, hogy kizárólag természetes cukrot, finomlisztet, organikus citromot használnak a termékek készítésekor. Továbbá nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy ne használjanak olyan hozzáadott zsírokat, ételfestékeket, kukoricaszirupokat, kész önteteket, melyek az egészségre ártalmasak lehetnek.
14. J’adore Chocolatier
Isztambul Beyoğlu kerületének egyik kis utcájában található J’adore Chocolatier üzlet, mely a belépéskor azonnal elbűvöl a bent áradó csokoládé illatával. Franciául a név jelentése „elájulok”. A hely specialitása a Beatrice nevű édesség. Alján puha piskóta, rajta banán és eperdarabok, mindez leöntve jó bőven langyos csokoládéval, hihetetlen ízkombinációt eredményezve. Ezen kívül meg kell még kóstolni a csokitortát, a szuflét és az almás pitét. Amennyiben csokoládéfüggő a kedves olvasó, ezt a helyet feltétlenül meg kell látogatnia.
Isztambul Alibeyköy kerületében található, máshol nem is nyitottak üzletet. A tulumba tatlısı (csíkos formában, olajban sütött tészta szirupba áztatva) kötelezően itt fogyasztandó. Speciális lisztből készítik, minőségi olajban sütve, a szirupban pedig nem használnak glükózt. Így az édesség könnyű, és biztosan nem bántja a gyomrot. Érdemes fagylalttal együtt megkóstolni.
Isztambulban, mely 1453-ban az Oszmán Birodalom központja lett számtalan mecset épült. Ezek közül most csak egyetlen egyet, a Szokoli Mohamed pasa dzsámiját mutatom be.
S hogy miért pont ezt az egyet? Egyrészt, mert egy híres építésznek az egyik legsikerültebb munkája, másrészről pedig van magyarországi, illetve egri vonatkozása is.
Szokoli Mohamed pasa (másik átírás szerint Mehmed Sokolović) volt az 1552-es, törökök számára sikertelen egri ostrom egyik vezére, ő foglalta el Szigetvárt (eltitkolván Szulejmán szultán halálát), s kegyetlenségére mi sem jellemzőbb, minthogy Szokoli Mohamed volt az, aki 1566-ban kb. 80 ezer foglyot hurcolt el Magyarországról.
Szokoli Mehmed pasa (szerbül: Мехмед-паша Соколовић) egyébként szerb volt és 1505-ben született a boszniai Sokolac faluban, később véradó fejében Konstantinápolyba hurcolták és így lett boszniai szerb fiúcskából lett török nagyvezír, I. Szulejmán és II. Szelim szultán nagyvezíre. Szelim szultán lányát, Esmahan (Eszmehán) szultánát 1562-ben elvette feleségül. Szelim szultán halála után azonban Szokoli Mehmedet minden hatalmától megfosztották, 1579. október 11-én gyanús körülmények között valószínűleg meggyilkolták Isztambulban.
Dr. Burcu Özsoy török tudósnő – az Antarktiszra indított kutatócsapat vezetőjeként – mind Törökország, mind a nők elismertségét növeli tudományos téren.
Törökország hosszú utat járt már be az antarktiszi expedíciókkal, és immár a harmadik kutatócsoportot készítik fel a „fehér kontinens” látogatására, mely – függően a logisztikai előkészületektől és az időjárástól – várhatóan 2019. január 25-én indul.
A csoport vezetője Dr. Burcu Özsoy tudósnő mintegy 11 éve áldozza teljes tudományos munkáját az Antarktisz kutatásának.
1 of 2
Első alkalommal még doktorátus képzése során, 2006 decemberében indult el a földrészre. Miután az isztambuli Műszaki Egyetem tengerkutatási szakát elvégezte, 2005-től a San Antonioban található Texas Egyetemen folytatta tanulmányait. Itt két kutatási ág közül, mely a Mars és az Antarktisz tengeri jégállománya voltak, kellett választania. Abban reménykedve, hogy az Antarktiszra valóban eljuthat, arra tette le voksát.
McMurdo állomásra Chile Punte Arenas kikötőjéből indult egy svéd jégtörő hajóval, majd pár nappal később a tudósok csapata egy helikopterrel érkezett meg az állomásra, ahol Özsoy az első kutatásait végezte 2007 januárjában.
1 of 4
A hajó 23 fős legénységéből 20 tudós volt: meteorológus, az atmoszférával és a tengerrel kapcsolatos kutatásokat végzők egyaránt. Dr. Burcu Özsoy a tengeri jég képződését, terjedését, eloszlását, típusát, vastagságát figyelte és mérte. Elmondása szerint 171 megfigyelést tartott, melyet az ún. ASPeCt nemzetközi protokoll szerint rögzített, melyben 1970-es évek óta gyűjtenek adatokat. Az egyetemre való visszatérését követően összevetette eredményeit a műholdas mérésekkel, és így készített igazolásokat és algoritmusokat, illetve a több évtizedes adatok alapján kimutatta az éghajlatváltozások hatását.
A tudós elmondása alapján a kutatások nem kizárólag az Antarktiszra terjednek ki, hanem az Északi-sark területeire is. A HORIZON 2020 elnevezésű 3 millió euró költségvetésű európai projekt keretében a munkát mesterképzésben részt vevő diákok részvételével folytatták. A terület nagy érdeklődést vált ki a diákok körében, így minden tanévben 10-15 dolgozat is készül a témában.
Törökország kutatásokban való részvételének első lépése az ITÜ egyetem sarkkutatási központjának (PolReC) megalapítása volt. A központ egyik fő célja, hogy más országokkal közösen is részt vegyenek kutatási expedíciókban. Álmuk azonban egy török megfigyelési állomás létesítése volt, illetve egy nemzeti kutatóhajó építése.
Jövőbeni kutatási céljaik eléréséhez egyik legfontosabb feladatként az oktatást és a különleges kutatási feladatok végzését nevezi meg. Véleménye szerint már általános iskolától az egyetemig szükséges időnként az érdeklődő diákokat összevonni, alkalmanként velük közösen dolgozni. Tudatában vagyunk annak, hogy ehhez a tanárokat is oktatnunk kell – mondja a tudós. Ennek érdekében hoztak létre a PolReC központban egy interaktív kutatólaboratóriumot és oktatási termet.
2017-ben – először a történelemben – hét egyetem 9 török tudósa, orvosai, botanikusai, geológiai mérnökei és óceánográfusai egy tudományos küldetésen vettek részt az Antarktiszon, hogy tanulmányozzák az éghajlatváltozás hatásait.
1 of 2
A második expedícióra 2018. február-április között került sor. Indulás előtt a tudósnő büszkén nyilatkozta, hogy ebben az időszakban összesen 10 kutatónő lesz jelen. Törökország, Chile, Lengyelország és Csehország kutatóival együtt összesen 10 nő is dolgozik ott, ahol korábban el sem tudták képzelni nők jelenlétét. Emiatt önmagára, az országára és tudóstársaira is büszke. Azt is hangsúlyozta, hogy nem ő az első török nő, aki a -25 vagy akár -30 fokos hidegben dogozik, hanem Prof. Dr. Serap Tilav volt az, akinek ő maga büszke követője.
Jelenleg is folyik a felkészülés a harmadik nemzeti kutatócsoport indulására, amelyet ismét a Török Köztársaság elnökségének védnöksége alatt valósítottak meg. Az expedíció tagjai a parti őrség képzési és oktatási parancsnokságán Antalyában vettek részt intenzív képzésen. A háromnapos program során a tudósok elméleti és gyakorlati oktatásban, tűzoltási, fedélzeti és hajózási képzést kaptak. Amennyiben az időjárás engedi a 11 török, és 4 külföldi kutató 2019. január 25-én újra útnak indul.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Török sztárcsapatnál, a 21-szeres bajnok Galatasaraynál köthet ki a magyar válogatott és a Hoffenheim csatára, Szalai Ádám, írja a Bildre hivatkozva a Nemzeti Sport. Szalaiért 2016-ban már tett ajánlatot a Galata, ám a német csapat akkor nemet mondott a 3 millió eurós ajánlatra. A Bild szerint most is 3 millió euróról szól az ajánlat, amit most már el is fogadhatna a Hoffenheim, hiszen Szalai szerződése a nyáron lejár, és így akkor ingyen távozhatna, januárban viszont még el tudnák adni.
