2025. augusztus 6.
Türkinfo Blog Oldal 713

Ezen a napon: Nef’i költő, akit szavai miatt kivégeztek

A 14. századtól napjainkig megölt török költők száma 137. Így járt Ömer olan Nef’i is, akit ma az egyik legjelentősebb török költőnek tartanak.

1635. január 27-én hajtották végre a halálos ítéletet. Bayram Paşa emberei lasszóval megfojtották, majd a tengerbe vetették. Ő tovább él szatirikus versei által, míg a pasa neve csak ezen cselekedete miatt maradt fent a történelemkönyvek hasábjain.

A költő 1572-ben született Erzurum közelében. Minden forrás szerint az egyéniségét, a műveit az apjával való traumatikus kapcsolata határozza meg. Az apa elhagyta családját, akik így nélkülözésben éltek, miközben ő fényes életstílust tudhatott magáénak. A fiú ezt soha nem bocsátotta meg neki, így sértődöttsége „segítette” leghíresebb műveinek megalkotásában.

Mustafa Ali, egy másik elégedetlen ember úgy érzi, hogy nem kap elég pénzt ahhoz képest, amit tehetsége megér. Szerencsére azonban keletre helyezték, ahol megismerkedett Nef’ivel és felismerte tehetségét, majd magával vitte Isztambulba. Nef’i Isztambulba költözése utáni évei sikertörténetként írhatók le.

Az irodalomtörténészek egyértelműen őt tartják az ún. díván-költészet hicviye sítusú verseinek legfontosabb szerzőjének. A stílust bemutató alábbi szöveg forrása: http://gepeskonyv.btk.elte.hu.

Egy-egy jelentős személy tiszteletére írott dicsköltemény. A dicsért lehet fontos államférfi, hadvezér, de lehet vallási elöljáró, sőt, maga Mohamed próféta is. A kaszída a török költészetben általában kilenc párversnél több, akár száz párversből építkező költemény, melynek rímképlete aa ba ca da stb. AA török kaszída legbonyolultabb formája az Oszmán Birodalomban fejlődött ki, ahol a műfaj roppant népszerűségre tett szert, a leghíresebb kaszídaköltő, Nef’í (1572–1635) egymaga ötvenkilenc dicsverset költött.

Ilyen dicsverseket nem kevesebb, mint négy szultánnak is írhatott. I. Ahmed, I. Musztafa, II. Oszmán és IV. Murád időszaka alatt ő is a városban élt, így részese lehetett az Oszmán Birodalom modernizációjának, a főváros leginkább anarchikus időszakának, mely forrása volt szatirikus írásainak.

Minden szultánhoz íródtak versei, azonban különösen a IV. Murádhoz szólók esetében érzi a közönséges olvasó is, hogy örömmel, őszinteséggel és hittel írta dicséreteit. Nef’i legboldogabb időszaka volt ez, azonban sikerét és IV. Murád szultánnal ápolt közeli kapcsolatát az udvarban sokan irigyelték. Ezek az irigykedő bürokraták suttogták a szultán fülébe a vádakat: a költő nem tehetséges, a dicséretei nem őszinték, gúnyverseket ír valójában a szultánról.

Egy ideig a szultán nem adott hitelt a pletykáknak, ahogy a lenti filmrészletben mondja: egyik fülemen be, a másikon ki. Bayram pasa a szultántól kérte, hogy maga intézhesse el az ügyet a költővel, és a szultán erre engedélyt is adott, ezzel megpecsételve sorsát, még ha nem is maga mondta ki a halálos ítéletet. Így következett be a szomorú befejezés.

A szultánnal folytatott tárgyalást, a pasával való párbeszédet a Muhteşem Yüzyıl: Kösem, vagyis Csodálatos század: Köszem török történelmi filmsorozatban is megelevenítették, melyet ebben a videóban nézhetünk meg, ezzel megidézve a költő szellemét.

 

Erdem Éva – Türkinfo

A leggyakrabban használt anatóliai motívumok és jelentésük

Anatólia a világ legrégebbi művészeti hagyományainak bölcsője. Ezek a művészeti alkotások egyidősek az írott történelemmel, és a modern civilizáció megjelenése előtt jóval régebbről eredeztethetők. Ezek az anatóliai motívumok a szociális státuszt, a vágyat, a szerelmet, a várakozást, a hitet, a házasságot, a nőtlenséget, a migrációt, a katasztrófát, a szomorúságot, az örömet, az ízlést, a boldogságot, a vágyakozást, az elválást, kívánságokat és még sok minden mást is kifejezhetnek.

De – mint minden más művészeti alkotás esetében is – néhány motívum nagyon népszerűvé vált, leginkább azok, amelyekben a gyönyörű ábrázolás a jelentéstartalommal elegyedett. Ha szőnyegvásárlásra indulunk Törökországban, vagy csak helyi vázákat nézegetünk, gyakran találkozhatunk ezekkel a motívumokkal.

Elibelinde

„Elibelinde” szó jelentése: „csípőre tett kéz”, egy csípőre tett kezű női alakot ábrázol, és – nem meglepő módon – az anyaságot és a termékenységet jelképezi. Kilimeken (kilim= szőtt, csomózás nélkül készült szőnyeg) és török szőnyegeken egyaránt fellelhető ez a motívum.

Érdekességként említhető a mintával kapcsolatban, hogy igen elterjedt a mindennapi használatban: nemcsak szőnyegeken, hanem például zsákokon és más gyakran használatos háztartási eszközökön is megjelenik. Mindez jelentésének köszönhető, mely az anyaságra és termékenységre utal. Ezek a szimbólumok nemcsak ősi hagyományokon alapulnak, de az anatóliai népesség körében elfogadott vagy félig-meddig elfogadott hiedelmeken is, mely szerint az „elibelinde” motívum bevonzza az örömöt és a gyermekáldást. Ez a motívum, hasonlóan a többi anatóliai mintához, kissé eltérő lehet megjelenésében, de az alapmotívum mindig ugyanaz.

Muska és a Nazar amulett

A „Nazar” nagyon fontos jelentéssel bír Anatóliában, mert az ördögi szemet jelképezi. Ha rossz dolog történik, azt a nazarnak tulajdonítják. Főleg a sebezhető vagy értékes emberek vannak kitéve ennek a veszélynek, de mások is célpontok lehetnek, például: kisbabák, állatok vagy értékes tárgyak, vagy a tulajdon. A hiedelem szerint ez okozhatja egy kisbaba hirtelen megbetegedését vagy ha egy fontos eseményen eltörik valami a terítékből.

A legjobb módja annak, hogy megvédjük magunkat és családunkat a szemmelveréstől, ha Nazar amulettet vagy Nazar szimbólumot használunk.

A Muska funkciója szintén az, hogy megvédjen minket az ördögtől. A kettő motívum nem egyforma, bár hasonlítanak egymásra. A Muska háromszögalakú minta, míg a Nazar szemformájú. A Muska szimbólum a tipikus Nazar formából eredeztethető. Ha ezeket a motívumokat beleszövik a szőnyegbe vagy a kilimekbe az megvédi a családot az ördögtől – az anatóliai hiedelem szerint. Persze mindemellett ezek a minták szemet gyönyörködtetők is!

Bőség

A bőség kívánalma egy gyakori szükséglet, főképp Anatólia vidéki részein. A bőség és a boldogság kéz a kézben jár, melyet a szőnyegek motívumain gyümölcsök és állatok képében jelenítenek meg. Ezenkívül a fák, virágok, talaj, levelek motívumai is ugyanezt a jelentést hordozzák. A fákon kívül a természeti formák, mint például a sziklák, a víz, a hegyek szintén a bőséget szimbolizálják.

Koçboynozu (Kos szarva)

Az Elibelinde-t tipikusan női szimbólumként említettük, a „kos szarva” egy jellemzően férfit jelképező motívum. Olyan férfias tulajdonságokat mintáz meg mint az erő és a hősiesség, de hordozhat más jelentést is – a többi anatóliai szimbólumhoz hasonlóan. Többnyire szőnyegeken és kilimeken találkozhatunk ezzel a motívummal, de meglehetősen gyakoriak hagyományos sírköveken is. A felsoroltakon kívül szobrokon, anyagokon és ruhadarabokon is használják ezt a tradicionális mintát.

Hayat ağaçı (Az élet fája)

Az élet fája egy világszerte ismert szimbólum. Az emberi élet menyországhoz közelítését, valamint az Univerzum folytonos változását jelképezi. A talaj, a gyökerek, az alsóbb ágak, a törzs mind az ég felé nyúlnak, a felső ágakat fény világítja meg. Mindezek együttese fejezi ki a földet és a mennyet.

Törökországban leggyakrabban a ciprusfát használják motívumként, de emellett még  a fügefa és a pálmafa is gyakran megjelenik. Kőművesmunkákban, fafaragásokban, fazekas termékeken, csempéken, szövésben, üvegfúvásban és miniatúrákban, zenében és irodalmi művekben is használatos ez a motívum.

Fordította: Kiran Katalin – Türkinfo

Forrás: hometurkey.com

Drámai soproni kosárvereség a Fenerbahce ellen

Elemi izgalmak után 84-80-ra nyert a török sztárcsapat, a Fenerbahce a női kosárlabda Euroliga B csoportjának 10. fordulójában. A Sopron megnyerhette volna a meccset, de a kulcspillanatokban megremegtek a kezek. A mérkőzés nem nélkülözte a drámai fordulatokat, a soproni lányok mindent kiadtak magukból, de ez is kevésnek bizonyult.

Bár a Sopron Basket csapatát sérülések tizedelik, a Fenerbahce elleni Euroliga-mérkőzés annyira fontos volt, hogy Határ Bernadett kivételével mindenki harcra készen állt. Pedig sem Dupree, sem Fegyverneky Zsófia, sem Amanda Zahui nem volt teljesen egészséges a nagy rangadó előtt.

Lassan kimondhattuk azt is, hogy a két csapat csatája az Euroliga klasszikusai közé emelkedett, mert a tavalyi szezonban a negyeddöntőben háromszor is találkoztak egymással a felek (akkor 2-1-re a Sopron nyert), tavaly ősszel viszont a Fener győzött Isztambulban 3 ponttal. A B csoportban óriási körbeverések történtek már eddig is, éppen ezért ennek a 3 pontnak is nagy jelentősége volt, mert egy esetleges 4 pontos soproni győzelemnél a két együttes összesítésbeli mérlege a magyar oldalra billent volna.

Elképesztő iramban estek egymásnak a csapatok. Az első hét támadás mindegyike kosarat hozott, ekkor 9-6-ra vezetett a Sopron. Különösen a feldobás utáni első kosár volt szenzációs, mert Crvendakics 2 másodperc alatt talált a gyűrűbe. 9-6 után egy 8-0-s szériával rukkolt ki a Fener, mert a Sopron játéka sokkal pontatlanabbá vált. 9-14, Roberto Inigueznek időt kellett kérnie.

Zahui hármasa már egy 10-0-s Fener-széria után törte meg a hosszú ideje tartó soproni kosárcsendet. 12-16-nál Turnert dobás közben leütötték, az ellentámadásnál Veramejenka triplájával 12-19 lett az állás, amely az első negyed utáni eredményt is jelentette. Amilyen jól kezdett tehát a magyar csapat, olyannyira esett vissza, nem mentek be a dobások, és a törökök minden hibát kíméletlenül kihasználtak.

Folytatás és további képek

Forrás: www.origo.hu

Háborús módszerrel indította be autóját ez a török sofőr

Ilyet anno a németek csináltak az orosz télben és leginkább tankokkal.

Az alábbi videón látható Ford Transit dízelmotorja a farkasordító hidegben megmakacsolta magát, és nem indult be a slusszkulcs egyszerű elfordítására. A török sofőr ettől egyáltalán nem jött zavarba és gyorsan alágyújtott egy kicsit a kocsinak – írja a hvg.hu.

De sikerült?

Végül nagy nehezen csak beindult az a motor, persze arról már nem szól a fáma, hogy az autó eleje milyen égési sérüléseket szenvedett el a művelet során.

Nem érdemes utánacsinálni

Ilyesmivel kísérletezni azért nem okos dolog mert egyrészt mert baromira veszélyes, másrészt pedig szigorúbb és európaibb országokban nemhogy ezt, de még az állóhelyzetben való, hagyományos motormelegítést is büntetik. Pl. a szomszéd sógorkoma osztrákoknál akár 5000 eurós bírsággal is számolhatunk, ha ilyesmit csinálunk.

Forrás és videó: www.startlap.hu

Oszmán dzsámik 3. rész

A klasszikus oszmán dzsámi építészet csúcspontja az 1569-1574 között épült edirnei  Selimiye dzsámi. Az együttes Mimar Sinan alkotása, minden bizonnyal a legnagyobb műve. A kupola átmérőjének mérete meghaladja az Aya Sofya méretét, magassága azonban nem éri el azét. A dzsámi különlegessége a belső kiképzés eleganciájában és egyediségében rejlik. Az épület négy sarkán álló, hetven méter magas, három  erkélyes minaretek uralják  a város teljes horizontját. Az együtteshez két medresze és egy temető tartozik. Az építtető, II. Szelim türbéje azonban nem itt, hanem Isztambulban, az Aya Sofya kertjében található.

Szinán halála után az utolsó nagyméretű, impozáns együttes az I. Ahmed szultán által, Isztambul szívében emelt (1609-1617), a szultán nevét viselő komplexum, melyet a belső csempe borítás után a köznyelv „Kék mecsetként” emleget. A hagyomány szerint a 1606. évi zsitvatoroki béke fölötti elkeseredés volt a fő oka, hogy az uralkodó mindent felül múló hatalmas dzsámit akart építtetni. Az Atmeydan déli oldalán a teljes területet meg kellett vásárolni, palotákat elbontani.

Folytatás >>>

Forrás: gepeskonyv.btk.elte.hu

A törökországi „Kis Velence” is téli köntösbe bújt

A tél beköszöntével a Törökország Bursa tartományában lévő Gölyazıba – vagy ahogy sokan ismerik –, Törökország „Kis Velencéjébe” is megérkezett a hó, így az egész vidék gyönyörű látványt nyújt.

A 2600 éves történelemmel rendelkező Gölyazı egy félsziget, amely az Uluabat-tóba nyúlik bele. A város szépségét a Japán Utazási Irodák Szövetsége (JATA) azzal ismerte el, hogy beválasztotta „Európa 30 legszebb városa” közé. A települést természeti szépségei és oszmán építészeti emlékei miatt is érdemes felkeresni. A nemrég leesett nagy mennyiségű hó pedig az egész vidéket mesebelivé változtatta.

Atilla Yılmaz, a Gölyazı Turisztikai Fejlesztési Szövetség elnöke az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek arról számolt be, hogy az utóbbi években egyre több turista látogat el hozzájuk. Azt is elmondta, hogy az emberek azért hívják Gölyazıt „Kis Velence” néven, mert az Uluabat-tó télen kiönt, elárasztja a környéket, és a félsziget ilyenkor szigetté változik.

„Azok, akik télen látogatnak ide, Gölyazı egy másik oldalát ismerhetik meg. A parkok, ahol nyáron sétálni lehet, ilyenkor víz alá kerülnek. Akik ilyenkor járnak a településen, szinte nem hisznek a szemüknek, ilyenkor még hajókázni is lehet a város körül” – mondta Yılmaz.

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Kollár Kata – Türkinfo

Bécs végül a sorsára hagyta a törökkel szembeszálló Kemény János erdélyi fejedelmet

1662. január 23-án esett el a nagyszöllősi csatában a török és erdélyi ellenfelei ellen harcoló Kemény János erdélyi fejedelem, író. Átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű.

Kemény az erdélyi Bükkösdön született 1607-ben. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. Apród volt Bethlen Gábor fejedelem mellett, annak halála után I. Rákóczi Györgyöt szolgálta hadvezérként és diplomataként. Utóda, II. Rákóczi György, akinek szeme előtt a lengyel trón megszerzése lebegett, 1657-ben a svédek oldalán, a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva megtámadta a kozák felkelés által meggyengített Lengyelországot. Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták, és bár csatát nem vesztett, egyre reménytelenebb helyzetbe került.

Amikor a szultán rendeletére a krími tatár kán is az engedetlen erdélyi fejedelem ellen szállt hadba, Rákóczi hátrányos békére kényszerült a lengyelekkel. A hazafelé vezető úton, a határhoz közel a hatalmas túlerőben lévő tatárok elállták útját. Rákóczi elmenekült, a parancsnokságot Keményre bízta, aki három napig helyt is állt, de amikor élelme és lőszere fogyni kezdett, tárgyalásokba bocsátkozott. Még a kán sátorában alkudozott, amikor a szószegő tatárok megtámadták táborát, és mintegy ötezer emberével együtt foglyul ejtették.

Kemény két évig sínylődött a messzi rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírásának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni. A balsikerű lengyel hadjárat után a törökök Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek. (Rákóczi 1660-ban a törökkel vívott szászfenesi csatában szerzett sérüléseibe halt bele.)

A fogságból szabadult Kemény ezt az időszakot magyarországi birtokán, a politikától távol töltötte. Rákóczi halála után a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben. Utóbbi 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow