2025. augusztus 18.
Türkinfo Blog Oldal 693

A történelem első tömegmédia által közvetített konfliktusa volt a krími háború

1856. március 30-án írták alá Párizsban a krími háborút lezáró békeszerződést. A párizsi béke után végleg megszűnt az 1815-ös bécsi kongresszuson alapuló hatalmi rendszer, Oroszország elvesztette 1815 óta tartó európai hegemóniáját. Anglia és Franciaország közeledett egymáshoz, a kontinensen megerősödött a francia befolyás. Ausztria – felemás magatartása miatt – szövetségesek nélkül maradt, ami hozzájárult 1859 és 1866 közti katonai vereségeihez

A 19. század közepére az Orosz Birodalom, „Európa csendőre” megerősítette hatalmi pozícióit. I. Miklós cár ekkor látta elérkezettnek az időt, hogy megvalósítsa a cárok régi álmát, és a török fennhatóság alatt álló tengerszorosokon át biztosítsa az orosz hajók kijutását a Fekete-tengerről a Földközi-tengerre. Az egykor erős Török Birodalom addigra „Európa beteg embere” lett, s az európai politikát egyre jobban meghatározta a „keleti kérdés”, azaz hogy miként töltik be az így kialakult hatalmi vákuumot. I. Miklós többször javasolta Ausztriának és Nagy-Britanniának az osztozkodást, de azok már veszélyesnek érezték az orosz szárazföldi dominanciát, s megengedhetetlennek a Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését. I. Miklós ezután szánta rá magát a „keleti kérdés” egyoldalú rendezésére, ami nyílegyenesen vezetett a háborúhoz. A cár abban bízott, hogy a fagyos angol-francia viszony nem teszi lehetővé Párizs és London együttes fellépését, Bécset pedig lekötelezte az 1848-49-es magyar szabadságharc leverését eredményező intervencióval.

Az ürügyet a szentföldi keresztény szent helyek fölötti felügyelet kérdése szolgáltatta, amelyet az oroszok és a franciák is a magukénak követeltek. A Porta elutasította Oroszország protektori jogának elismerését a szultán ortodox alattvalói fölött, mire 1853 júliusában orosz csapatok szállták meg a török vazallus Havasalföldet és Moldvát. A francia és angol támogatást maga mögött tudó Abdul-Medzsid szultán októberben hadat üzent Oroszországnak. A balkáni front 1854 tavaszára megmerevedett, és a nemzetközi helyzet alakulása miatt a cár júliusban kivonta csapatait, helyükre az osztrák hadsereg vonult be.

A török-orosz háború 1854-ben szélesedett európai fegyveres konfliktussá. 1853. novemberben az észak-anatóliai Szinopénál az orosz flotta módszeresen 15 török hajót küldött a tenger fenekére. A háromezer áldozatot követelő csata felháborította az európai közvéleményt, s az egyesült brit-francia flotta behajózott a Boszporuszba. A diplomáciai tárgyalások kudarcba fulladása után, 1854. március 28-án az Egyesült Királyság és Franciaország formálisan is hadat üzent Oroszországnak, Ausztria és Poroszország pedig közölte: nem tudja garantálni semlegességét.

A nyugati hatalmak 1854 augusztusában négy pontban fogalmazták meg követeléseiket Oroszországgal szemben: a dunai fejedelemségek nemzetközi felügyelete, a törökországi keresztények kollektív védelme, a dunai hajózás közös ellenőrzése és az 1841-es egyezmény érvényesítése, amely tiltotta hadihajók áthaladását a Boszporuszon és a Dardanellákon. Mivel I. Miklós valamennyi követelést elutasította, megkezdődtek a hadműveletek.

Folytatás

Forrás: mult-kor.hu

2019 új sorozatai – túlélők és lemaradók

Több mint 60 sorozat indult útjára 2018-ban, ám ezek közül alig 15-öt folytatnak idén. Korábban a televíziók a gyártókkal egy-egy szezonra, legalább 13 részre kötöttek szerződést, azonban a gazdasági válság ezt a szektort is érintette, és már nem vállalnak ekkora kockázatot.

Van példa olyan sorozatra is, amely mindössze három részt ért meg, amikor meghozták a befejezésre szóló döntést, gyakoribb azonban, hogy 6 epizódot vetítenek egy gyengén kezdő teleregény esetében.

Több döntési pont van egy sorozat életében már azután is, hogy elindult, pedig már a kezdés is egy többlépcsős siker része. Elkezdik a vetítést, és kíméletlenül vizsgálják a nézettségi adatokat. Egy folytatásra érdemes sorozatnak el kell érnie az ún. 5-ös rétinget, azaz a mért lakosság körében az 5%-os nézettséget.

Néhány konkrét példán keresztül szeretnénk mindezt illusztrálni.

Cikkünk írásakor az elérhető utolsó (2019. március 10-i hét) nézettségi adatok alapján az első helyezett a Diriliş (Ertugrul felemelkedése) című sorozat mindig 15-19%-os nézettséggel, és már a 138. részt éri meg. Ez igazán kiemelkedő siker.

forrás: 1001dizi.net

A régi kedvencek közül az İstanbullu Gelin (Isztambuli menyasszony) nézettsége már csak 6-7%, így már meg is született a döntés, hogy 2019 májusában véget ér, így 3 szezont ért meg összesen, annak ellenére, hogy külföldre is eladták már.

Olyan produkciót is említhetünk a gyengén szereplők között példaként, amit idén kezdtek el vetíteni, és – úgy tűnik – máris megszületett a döntés a szezon végi befejezésről, mert a nézettsége csak 4,5%. Pedig nagy reményekkel indult a Kuzgun 2019. február 13-án. Főszereplője Barış Arduç, akit jól ismerhetnek a nézők a Kiralık Aşk (Bérelt szerelem) vígjátékból. Állítólag nem hozott a filmnek szerencsét, hogy ugyanakkor indult egy másik sorozat is, a Vurgun, amely 6 rész után szintén véget ért.

forrás: gecce.com.tr

Új, bemutatkozó produkciók több időszakban is indulhatnak az év folyamán.

Június második felében a nyári hónapokban vetített sorozatok közül csak a kiemelkedően sikeresek mennek tovább az iskolakezdés után. Idén is vannak már előkészületben lévő produkciók, melyek munkáit elkezdték vagy hamarosan kezdik. Közeledve a nyárhoz ezekről majd külön beszámolunk.

Szeptemberben az egész szezonra, azaz ősztől a nyár elejéig szánt sorozatokat kezdik vetíteni. Ezek közül azonban a fentiekben elmondott módon nagyon sok leáll már év vége előtt.

Január-februárban indul egy újabb hullám az új év teleregényeivel. A vetítésük az iskolák zárásáig, azaz június középig szokott tartani, amikor elvonul mindenki – készítők és nézők egyaránt – nyári szünetre. Idén ez is kicsit különleges: mivel a ramadán viszonylag korán van, így a sorozatok záró epizódjaikat 2019. május végén vetítik.

Mostanában érkeznek a hírek az eddig vetített epizódok alapján történő értékelésekről, és a májusban leálló, illetve új szezonra is érdemes sorozatokról. Mindenki kíváncsian várja, hogy kedvence folytatódik-e majd ősztől új történettel. Itt néhányukat említjük meg, igyekeztünk az utóbbi időben indulók közül válogatni.

A 2018. szeptemberi képernyőre kerülése óta óriási sikerrel futó Bir Zamanlar Çukurova (Egyszer régen Çukurova) nézettsége 9-12%-os. A történet a 70-es években játszódik: egy fiatal pár esküvőre készül Isztambulban. Egy szerencsétlen ügy miatt Adana megye Çukurova településére kell költözniük, ahol egy farmon dolgoznak. Minden nehézség ellenére együtt kívánnak boldogan élni. A film a sok évvel ezelőtti Törökországot, színeit, zenéjét hangulatát mutatja, ami többek között a sikerét okozza.

forrás: 1001dizi.net

A Yemin (Eskü) 2019 februárjában került képernyőre naponkénti vetítéssel. Már megkezdődött a második szezon forgatókönyvírási munkája, amikor látták, hogy nem várt eredményeket ér el. Alacsony költségvetéssel állítják elő a részeket, és magasak a bevételei, így már biztos, hogy tovább folytatja vetítést a Kanal7 csatorna. A több szálon futó szerelmi történet két esküvel összekötött fiatal meséje, akik közül az egyik meg kívánja tartani esküjét, a másik azonban el akar menekülni annak betartása elől.

forrás: 1001dizi.net

Folytatódik a 2019 februárjában bemutatott Tek Yürek (Egy szív) is jövő szezonban. A TRT1 csatorna produkcióját eleve 2 szezonra indították. Érdekessége, hogy nagy nevű színészek is szerepelnek benne a  fiatal kezdők mellett. Az egyik legismertebb színész talán Hilmicem İntepe, aki több szezonban is játékosa volt a Survivornak, ahol milliók követték kalandjait.

A történet alapja, hogy Halit, a Kanadában élő családfő felesége elhunyt, és így egyedül marad két gyermekével. Ráadásul munkáját (jégkorongedző) is elveszíti egy játékossal átélt probléma miatt. Így gyermekeivel együtt hazaköltözik Isztambulba édesapja házába, és ott kezd új életet.

forrás: 1001dizi.net

Pár hete mutatták be és már a 7. epizódjánál tart a remek nézettségi adatokat produkáló Kardeş Çocukları (Testvérek) című sorozat is. Címe jól leírja: két testvér történetét mutatja be. Két asszony, két anya áll a középpontban, akik más-más álmokat szőttek, és egészen eltérő életet élnek. A történet fő szála az édesapjuk története.

forrás: 1001dizi.net

Az olvasók megértését kérjük, ha számukra fontos sorozatokat nem említettünk. Ennek oka az óriási kínálat. Ígérjük, az újabb kedvencekről rendszeresen hírt fogunk adni.

Addig is egy jó hír.

A Magyarországon 2017. szeptember 4-én először bemutatott Elif – A szeretet útján magyar nézői megnyugodhatnak. A sorozat gyártása a 6. szezonjával tovább folytatódik.

Erdem Éva – Türkinfo

Magyar dallamok török előadásban: a SO Duo és a magyar népdal

Teljesen átlagos, csakis az ének-zene órán tanultak alapján szerzett zenei műveltségem van. Kottát sem tudok olvasni. Éppen ezért mindig csodálom azokat az embereket, akik fülük és zenei tudásuk alapján képesek egy dallamból egy másik hangzást varázsolni.

Ezt a dalt és a csapatot, aki előadja, véletlenül fedeztem fel. Végtelenül örülök, hogy rátaláltam. Egy magyar népdal bansuri nevű bambusz fuvolán előadva? Igazán különlegesen hangzik.

2019. március 29-én jelent meg egy album The Light – A fény címmel, melyen a címadó dal egyik részletét a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta Régen volt, soká lesz című dala ihlette.

Internetes barangolásom során a megjelenés napján máris rátaláltam a nótára. Olyan erős hatással volt rám, hogy bizony kíváncsi lettem a történetre: miért pont egy magyar népdal, miért pont ez a dal? Mivel az együttes oldalán is csak az albummal kapcsolatos információkat találtam, a magyar vonatkozásról semmit, üzenetet írtam a szerzőknek. Nem telt bele egy óra, és már válaszoltak is. A legszebb a dologban, hogy a megkereséssel én is örömet okoztam nekik, hiszen már az album megjelenésének napján gazdagodtak egy rajongóval. Így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy közvetlenül a szerzőktől kapott információk alapján írhatom ezt a cikket.

SO Duo

A The Light szövegét írta és a hangszerelést készítette Orçun Baştürk, aki a dalban pandurin játszik és énekel (a panduri egy grúz népi húros hangszer). Előadótársa Sumru Ağıryürüyen énekes. Ők ketten alkotják a SO Duo formációt. A The Light című albumon zenésztársuk még a világhírű és Grammy-díjas Steve Gorn, aki ezen a bizonyos bansuri nevű hangszeren játszik klasszikus indiai zenét.

A magyar népdal évek óta szerepel Sumru Ağıryürüyen énekesnő repertoárjában, mert művészeti érdeklődése a balkán és a közép-európai dalok irányába fordult. Sebestyén Márta előadása alapján ismerte és tanulta meg. Az énekesnő elmondása alapján Orçun Baştürk dalát hallva, a dallamot átérezve, improvizálva énekelte betétként az általa már több éve előadott magyar dalt.

Az együttes igazán egyedi köszönetet írt az albumhoz: „A SO Duo szeretne köszönetet mondani elsősorban az İsmet Sıral művészeti stúdiónak, ezen kívül pedig a csodálatos véletleneknek, melyek segítettek abban, hogy utunk kereszteződjön Steve-vel.”

Az album stílusa hivatalosan alt-folk, azaz alternatív folklór. Ezen kívül a muzsikát úgy határoznám meg, hogy indiai hangzású, meditatív zene.

A lemezborító – mely Lale Altunel munkáját dicséri – egészen különleges módon készült. Egy agyagtáblára írták fel szanszkrit nyelven a címét: The light – azaz A fény, majd ennek fényképével díszítették.

A lemezborító

A lemezen három dal szerepel. Az első a címadó The Light, melynek egyik részében elhangzik magyarul a magyar népdal. A második a Ninni című, amely egy kappadókiai altatódal. A harmadik címe pedig Taşın avucu – A kő tenyere, melyet én a dalszöveg alapján a kis szülőföldünkként értelmeztem.

Nincs más hátra, mint a zenehallgatás.

Én azt javaslom a kedves zenekedvelő olvasóknak, hogy hallgassák meg a dalt a Muzsikás előadásában, így ráhangolódhatnak a dallamra, melyet a magyar fül is jól ismer.

 

Most nézzük meg a „török” dal szövegét. Majd hallgassuk meg a dalt. A dal összesen 11 perc hosszú. 2 perc 50 másodpercnél figyeljünk, mert jön a magyar dal. De hallgassuk csak meg mind a 11 percet, melynek végére egészen ellazulhatunk, ha hagyjuk.

What I see is the light
What you see is the light
Hold on, please hold on

Régen volt, soká lesz
Mikor az a nap lesz
Hogy galambom karja
Két vállam takarja

Régen volt vágyásom
Igaz szeretőre
Megadta az Isten
El kell válnom tőle

https://open.spotify.com/artist/6iQn0peyZ1Ba1pEEqlS7J5?fbclid=IwAR36yZgyubQnfdRySkgw0wGjprmHocJxs5uzAV_PJ5WhuVmJQv274ZLs6cU

Megemlíteném még, hogy a formáció korábbi albuma is meghallgatható a Youtube-on, melynek címe Ay Ana – azaz Jajj anya. Nagyon megnyugtató dallam ez is, a zene mellett a szavak hullámzásával is elvarázsol.

Erdem Éva – Türkinfo

Isztambuli tavasz

Tavasszal Isztambul kertjei virágba borulnak, a fák, a növények és a virágok életre kelnek, ezért ez az évszak kitűnő időszak arra, hogy felkeressük a várost, és gyönyörű fényképeket készítsünk.

Isztambul kertjei a tulipánkorszakban (1718–1730) élték fénykorukat. Az átfogó erdősítés miatt a hegyeket és a lejtőket virágmagokkal vetették be, amelyeket İzmitből, Kocaeliből és Yalovából hoztak.

Az oszmánok olyan kerteket építettek, amelyek megfeleltek a földrajzi adottságoknak és az éghajlatnak. Nem csatornákat építettek, hanem a kerteket a folyók mentén alakították ki.

Az igazi oszmán kert legszebb példája a Gülhane park, mely Isztambul Eminönü városrészében, a Topkapı palota szomszédságában található. 1912-től közpark, így bárki szabadon látogathatja. Kávézók, játszótér, egy kisebb állatkert és piknikező hely is várja a kikapcsolódni vágyókat. A kert az évente megrendezett isztambuli tulipánfesztivál egyik helyszíne is, így áprilisban mindenképpen érdemes felkeresni.

A parkon kívül tavasszal még az Emirgan ligetet, a Yıldız ligetet és a Beylerbeyi palota kertjét érdemes felkeresni.

Az Emirgan liget Isztambul egyik legjelentősebb botanikus kertje. Hódító Mehmed szultán ajándékozta Feridun pasának. A történelmi kertben található nyaralóhoz horvát mesterek építettek egy nyári vadászházat és egy vadászpavilont. Több mint 120 fajta fa található itt több mint 30 000 m2-en. A hagyományos fafajokon kívül, mint a fenyő, szomorúfűz, hárs, cseresznye, birs, barack és mogyoró, különlegesek is vannak, mint a japán cseresznyefa.

A Beşiktaştól Ortaköyig húzódó Yıldız park Isztambul legnagyobb parkja. Abdülaziz szultán a ligetet és a Çırağan palotát egy márványhíddal kötötte össze, melynek maradványai még ma is láthatók. Később, mikor II. Abdülhamid szultán lett az uralkodó, új épületeteket emeltetett a kertben. A parkból gyönyörű kilátás nyílik a Boszporuszra. Népszerű piknikezőhely, különösen a hétvégéken. A parkban lévő Çadır és Malta pavilonokban teázni, kávézni és étkezni is lehet.

A Beylerbeyi palota kertjét a „feszület” kertjének is nevezik, mert áll itt egy kereszt, amelyet Nagy Sándor építtetett. A Beylerbeyi nevet azután kapta, hogy III. Musztafa szultán idején Isztambul ázsiai oldalán elkezdték felépíteni a Beylerbeyi palotát. A szultán özvegye nem engedte, hogy bővítsék a parkot, inkább eladta a városnak. II. Mahmud a kertben lévő épületet felújította és visszavásárolta. A kertben európai kertészek dolgoztak, így az európai hatás erősen érződik rajta, de mivel jól karbantartották a császárság idején, így még ma is gyönyörű.

Képek forrása:

funnydonia.com, tourmaketurkey.com, travellerofturkey.com, opalinsaat.com, wikimedia.org, 80daysdotme.wordpress.com, gezlimesigerekenyerler.com, shirlitur.com

Kollár Kata – Türkinfo

Ezen a napon: Törökország és az áprilisi tréfa

Április 1. – a tréfa napja. De mióta? És miért?1564-ben a francia király, IX. Károly döntött úgy, hogy az újév első napja január 1. legyen, korábban ugyanis egész Európában március 25. volt az év kezdete. Sokan nem fogadták örömmel a döntést: tüntettek ellene, és a régi hagyományok szerint éltek tovább, sőt április 1-re ünnepléseket szerveztek. Az ellenoldal ezekre az ünneplőkre gúnynevet ragasztott: április bolondjai. Így adták ezt a nevet a napnak: április 1. – a bolondok napja. Ezen a napon ettől kezdve meglepetés-ajándékokat adtak egymásnak, és álhíreket terjesztettek az emberek. Majd a történelem következő évszázadaiban a szokás más kultúrákban is elterjedt, mindenhol saját köntöst öltve.

Törökországban is „ünneplik” az április 1-et. Szerencsére ez még nem öltött kereskedelmi jelleget, és nem bombáznak mindenkit rengeteg reklámmal és ajánlattal. Így a fantáziára van bízva, ki milyen ugratást eszel ki. Persze az internet segítségével ötleteket kaphatunk másoktól is. Igyekszik mindenki kieszelni valamit, amivel megtréfálhatja barátait, szerelmét, rokonait.

Egy közvélemény-kutatás szerint a törökök leginkább a telefonos ugratást, és az elszenvedő fél megijesztését szeretik. A válaszadók 14,1%-a mondta, hogy a telefonos tréfákat részesíti előnyben. Ugyanennyien a félelmet vagy ijedséget keltő tréfákat. 10,3% mondta, hogy névvel és becenévvel viccelődnek. 8,1% tartja mókásnak a vizes poénokat.

A kutatók azt is megkérdezték, hogyan válaszolnak arra, ha egy számukra nem komikus dolgot művelnek velük. A válaszadók jelentős többsége – 37,5% – az unalmasnak tűnő „Ez nem volt vicces” választ adta.

(Történetre és statisztikára vonatkozó forrás: sozcu.com.tr)

Íme egy példa a telefonos tréfára. Április 1-jét megelőzően annak telefonjában, akivel a bolondját akarjuk járatni, a saját számunk névjegyében a nevet egy híres ember vagy egy régi barát, esetleg egy rajzfilmkarakter nevére módosíthatjuk. Majd csörögjünk rá a nap folyamán. Biztosan leáll a gondolkodása is egy időre. Nos, kinek a hívásának örülne a kedves olvasó?

forrás: Başak Karahan Youtube

Egy másik – butának tűnő, de könnyen elkészíthető és vicces – dolog a fogkrémmel töltött keksz. Nem is kell túlmagyarázni. A finom krém helyett a kekszrétegek közé fogkrémet töltünk. Na, kivel próbáljuk ki?

forrás: aksam.com.tr

Erdem Éva – Türkinfo

Régi házakat alakítanak át szállodákká Şanlıurfában

Şanlıurfa tartományban több történelmi épület is található. A város ezek közül többet is hotellé alakít, hogy a térségbe érkező turistákat el tudják szállásolni.

Amióta Göbekli Tepe felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára, és tavaly év végén a kormány 2019-et Göbekli Tepe évévé nyilvánította, egyre több turista érkezik a tartományba, ezért van szükség több szálláshelyre.

A Şanlıurfai Kulturális és Turisztikai Igazgatóság adatai szerint az elmúlt 4 évben a látogatók száma közel kétszeresére nőtt, idén egymilliónál is több vendégre számítanak.

Bár a turisztikai szezon még el sem kezdődött, januárban és februárban közel 200 000 helyi és külföldi turista kereste fel Şanlıurfát.

A régió szállodái már most megteltek a tavaszi hónapokra, és sokan vannak még, akik jelezték, hogy szeretnének ide ellátogatni. Ezért döntött úgy a város vezetése, hogy a történelmi épületeket felújítják, és kisebb hotelekké alakítják át, így oldva meg a szálláshelyek hiányát.

A város eddig 11 épületet hozott helyre a népszerű Balıklıgöl, vagyis a Szent halastó körül, így a vendégek ilyen történelmi jelentőségű helyen szállhatnak meg.

A történelmi épületek mellett folyamatosan újítják fel a bazárokat, fogadókat, utcákat, mecseteket és sírhelyeket is, hogy a térségbe érkező turisták Göbekli Tepe megtekintésén túl ezeket a helyeket is régi fényükben csodálhassák meg.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo

Kırmızı biberli ve kaşar peynirli yumurta (Sajtos rántotta kápia paprikával) – Szegedi Ági

Hozzávalók:

2 db nagy kápia paprika
4 db tojás
5 szelet félkemény sajt

2 ek étolaj
1 tk vaj

A paprikát megmossuk, kicsumázzuk, vékonyan felszeleteljük. A sajtot apróra kockázzuk. A tojást ízlés szerint sózzuk, majd felverjük egy tálkában.

A vajat és az olajat egy serpenyőben felforrósítjuk. Rádobjuk a paprikát, megdinszteljük, kissé megsózzuk. A sajtot összekeverjük a tojással, ráöntjük a paprikára, átforgatjuk. Egy-két percre lefedhetjük az edényt, jobban elolvad a sajt, és a tojás is szebben felfújódik. Ha megsült, forrón tálaljuk.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Ékszerkollekción Zeugma és Göbekli Tepe ősi motívumai

A Törökország délkeleti részén, Gaziantep tartományban működő egyik intézet különleges ékszerkollekción dolgozik. Az ókori Zeugma városában és Göbekli Tepében talált figurák mását készítik el ékszereik díszítéseként.

Az ékszerkollekcióban nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk és brossok is megtalálhatók, de különböző anyagból készült lakásdekorációk is tartoznak hozzá.

Az intézmény igazgatója, Hatice Kutsal az Anadolu Ajansı török hírügynökségnek arról beszélt, hogy ezzel a kollekcióval a hagyományos kézműves termékeket és kultúrát szeretnék megőrizni, nehogy a feledés homályába merüljön.

A Zeugmában és Göbekli Tepében talált figurákat, melyek közül néhány Mezopotámia értékes leletei közé tartozik, megpróbálják a mindennapokba is becsempészni, az emberek otthonai, ékszereibe. A használati tárgyak között készülnek asztalok, mágnesek, de még ruhák is.

Seçkin Bülbül, az intézet vezető oktatója pedig azt mondta, hogy olyan anyagokat használnak, melyek Gaziantepből származnak.

Forrás: Daily Sabah

Kollár Kata – Türkinfo

Kilenc pontban Törökország: 9 török szokás, mely az őrületbe kerget. Megtanítjuk, hogyan kezeld ezeket!

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Ha egy idegen országba költözöl, mindig találkozol olyan kulturális szokásokkal, melyek meglepetést okoznak. Van köztük kellemes és őrjítő is. Alábbiakban megemlítünk néhány idegesítő török szokást, melyek elfogadásához egy kis idő szükségeltetik, s elmondjuk hogyan kezeld ezeket. Végülis mindezen csodálatos és furcsa dolgokkal együtt szeretjük és elfogadjuk Törökországot, mégha nem is ugyanolyan mint otthon. Itt egy teljesen más kultúra és életstílus vár ránk.

1Őrjítő vezetési szokások

Ha Törökország nagyobb városaiban vagy központi helyein vezetünk felér egy kalanddal! Első látásra a közlekedés kaotikus és szabályok nélküli. Úgy tűnhet, hogy a vezetők azt csinálnak, amit akarnak és semmilyen szabályt nem követnek. Ez valójában így is történik. Az elsőbbségadási szabályok kicsit másképp értelmezendőek Törökországban: a nagy gépkocsik és buszok betolakodnak, ahol nem szabadna, sávváltásnál pedig hirtelen bevágódnak elénk.

Tippünk: Vezess védekezően! Használd a dudát és a lámpákat, így kommunikálj a gyalogosokkal és a többi vezetővel. Bár rengeteg embert fogsz látni biztonsági öv nélkül a volán mögött, te használd a tiédet! Győződj meg róla, hogy a gyerekek biztonságban vannak a hátsó ülésen! Koncentrálj: egy pillanatra se kalandozzon el a figyelmed, figyelj a dudálásokra, hogy észrevehesd, ha hirtelen előzés történik vagy valaki bevág eléd.

25 perc valójában egy órát jelent

Az újonnan Törökországban letelepült személy valószínűleg hamar maga mögött hagyja a pontosan érkezés szokását. Itt ugyanis ha megkérdezel egy barátot, hogy hol van és ő erre azt mondja: “Jövök!” (Geliyorum) egyrészt jelentheti, hogy: “még itthon vagyok pizsamában”, de azt is, hogy “éppen szállok be a kocsiba”.

Megbeszélted a vízvezetékszerelővel, hogy kedden délelőtt kijön megjavítani a mosdókagyló szifonját? Nem kell túl komolyan venni! Lehet egy másik nap kerül elő, vagy egyáltalán nem. Végy egy mély levegőt és vedd úgy, mintha a megbeszélt időpont csak egy javaslat lenne, nem pedig kőbe vésett szabály.

Tippünk: Fogadd el, hogy az emberek késnek. Ha 7-re vacsoravendégeket hívsz, számíts rá, hogy 8-kor érkeznek. Vegyél egy mély levegőt és lazíts! Az élet más Törökországban: lassúbb és lazább. Fogadd el az új életstílust, és érezd ahogy lejjebb megy a vérnyomásod.

3Őrjítő bürokrácia

Mindegy hogy munkavállalási engedélyt, lakcímkártyát igénylünk vagy autót szeretnénk honosítani – egy nagy halom papírmunka és a bürokrácia útvesztői várnak ránk.  Valószínűleg már a szükséges dokumentumok beszerzése is azzal jár majd, hogy számos hivatalt kell felkeresnünk, melyek naponta csak néhány órát vannak nyitva. Sokszor az egyik helyen kapott információ ellenkezik egy másik helyen kapottal. Megkérdőjelezed, hogy egyáltalán van-e valaki, aki érti a dolgát, és tulajdonképpen hogy kerülhettek abba a pozícióba, ahol jelenleg vannak.

Tippünk: Találj egy helybélit, aki eligazodik a rendszerben, és egy kis ellenszolgáltatás fejében hajlandó téged is elnavigálni a bürokrácia útvesztőiben. Bármennyire is stresszesnek tűnik: próbálj relaxálni és értelmezd a szituációt sorsszerűnek. Emlékezz miért is jöttél ide: napfény, tengerpart, török ételek. Végül kitöltött papírokkal és engedélyekkel a kezedben távozol majd. Lakcímbejelentési ügyeket pedig már online is intézhetsz – kiváltva ezzel az eljárás kellemetlenségeinek egy részét.

4 Túlságosan barátságos emberek

A törökök vendégsszeretőek, kedvesek és barátságosak. Ám azoknak, akik egy teljesen más kultúrából érkeznek, ez egy kicsit túl sok is lehet. Megeshet, hogy szóba elegyedsz valakivel egy boltban és már csak arra ocsúdsz fel, hogy megismerkedtél az egész családdal, akik kávéval és sütikkel kínálgatnak. Vagy útbaigazítást kérsz valakitől és az útmutatás mellé  társaságot is kapsz egész napra. Az is gyakori, hogy meghívást kapsz egy partira egy idegentől, akivel csak csak pár perce ismerkedtél meg. Ezek az elmosódott határok igazi megpróbáltatást jelenthetnek egy zárkózottabb kultúrából származó egyénnek.

Tippünk:

Bármennyire is jó új török barátokra szert tenni, nem kell, hogy igent mondjunk minden meghívásra csakhogy elkerüljük az elutasítás kellemetlen érzését, ha nem érezzük a késztetést, hogy elmenjünk. Találjunk középutat az udvarias és elutasító viselkedés között! Nem kell támadónak lennünk, csak udvariasan közöljük, hogy elfoglaltak vagyunk és nem szeretnénk menni.

5Mindenki szakember

Ha azt mondod valakinek, hogy villanyszerelőt keresel ne lepődj meg, ha kiderül, hogy akivel beszélsz éppen az. És ács és burkoló is. Csodálhatod, hogy mindenhez értenek. Törökországban a szakképzés valójában azonban annyira rossz, hogy emiatt tényleg úgy érzik az emberek: mindenhez értenek; ugyanis a szakemberek sem szárnyalják túl őket túlságosan. Az elvégzett munka eredménye alcsony színvonalú, sőt néha még veszélyes is.

Tippünk: Bár a szakképzés megpróbál felzárkózni a világszínvonalhoz, a gyakorlatban azonban nem igazán tapasztalható változás, ezért tanácsos óvatosnak lenni. Kérjünk ajánlást ismerősünktől, aki már alkalmazott megbízható szakembert!

6Szappanoperaimádat

A török szappanoperák világa bizarrnak tűnhetnek a kívülállóknak. Sok a melodráma, a sírás és mind férfi és női részről gyakori a túldramatizálás. Ez furcsa lehet annak, aki a nyugati televíziózás ennél visszafogottabb stílusához van szokva. De akár tetszik akár nem: a török szappanopera a virágkorát éli – nemcsak hazájában, hanem a szomszédos országokban is nagy népszerűségnek örvend. Szemünk elé kerülhetnek kávézóban, buszon, plázában és a szépségszalonban is – nincs menekvés! Világszerte viharos gyorsasággal terjednek a török sorozatok.

Tippünk: Nézzünk úgy a szappanoperára, hogy általa megismerhetjük a török kultúrát és történelmet, hiszen sok török sorozat az oszmán korban játszódik és a hagyományőrzésre koncentrál. Nézd a sorozatokat és ez közös témául szolgálhat az újdonsült török ismerőseiddel való társalgásban.

7Túlzott bizalmaskodás

 

A törökök szeretnek bizalmas dolgokról beszélni, még akkor is, ha csak most találkoztatok először. Ez még szembetűnőbb lehet annak, aki egy zárkózottabb típusú országból érkezik ide. Ráadásul külföldiként még érdekesebbnek tűnhetünk. Várható, hogy megkérdezik a családi állapotunkat, gyermekink számát, korunkat, munkánkat, fizetésünket. És ezerféle kérdésre számíthatunk saját országunkkal kapcsolatban is.

Tippünk:  Fordítsuk hasznunkra ezt az érdeklődést: mi is sokat megtudhatunk a törökökről és sajátosságaikról. Itt egy fantasztikus lehetőség, hogy betekintést nyerjünk egy új életmódba, kultúrába. Vagy úgy is tekinthetsz a bizalmaskodásra, hogy ennek segítségével minden pletykát megtudhatsz a szomszédaidról, ismerőseidről.

8Egészség és biztonság

 

Valaki festi a ház falát az ablakból kilógva, lábujjhegyen állva? Vagy légkalapáccsal a kezében flip-flop papucsban egyensúlyoz cigivel a szájában? Ezek gyakran előforduló esetek Törökországban, ahol a biztonsági és egészségvédelmi szabályok nem annyira elsődlegesek, mint mondjuk a nyugati országokban. Egyrészt a külföldről idelátogatók csodálják ezt a fajta szabadságot Törökországban, másrészt meg is riasztja őket a plafonról szabadon lógó villanyvezetékek látványa.

Tippünk: Legyünk óvatosak az építkezések környékén és a nyilvános helyeken: gyakran találkozhatunk veszélyre figyelmeztető táblákkal.

9Frusztráló sorbanállás

 

A törökök nem sorban állnak, hanem csordában. Csoportosulnak ahelyett, hogy sort alkotnának, majd – amikor kinyílik az ajtó vagy megérkezik a busz – mindenki tolakodni kezd. Ez zavaró lehet azok számára, akik saját országukban megszokták, hogy kényelmesen fel tudnak szállni a buszra.

Tippünk:  Ne hagyd elsodorni magad! Céltudatosan haladj a tömegben, és tartsd szorosan magad mellett a veled levő kisgyermekeket is!

fordította: Kiran Katalin – Türkinfo

forrás: propertyturkey.com

Ezer arcú Törökország – Edirne, az egykori Drinápoly

Canakkaléból, kompon átkelve a tengerszoroson, a Galipoli-félszigeten át érkeztünk meg Edirnébe. Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén található a város, közel a görög és a bolgár határhoz.

Az első világháborúig a várost Hadrianopoliszként, illetve Drinápolyként ismerték Nyugat-Európában. Edirne azonban volt török főváros is, ennek nyomait őrzik a dzsámik, a minaretek, a bazárok, ma több mint 400 ezer lakosú, nyüzsgő hangulatú a település.

A legendák szerint Hadrianus római császár alapította a várost egy ősi trák település helyén, s fontos fekvése miatt, a térség 15 nagy csata helyszíne volt a történelem során. A rómaiak például itt szenvedték el első vereségüket 378-ban a vizigótoktól, s a vesztes csatát követően kénytelenek voltak békét kötni velük, majd a város fontos erődítmény lett Konstantinápoly védelmében, mígnem 1362-ben az Oszmán Birodalom meghódította, s ezt követően, egészen 1453-ig a birodalom fővárosa volt. Itt öntötte 1453-ban Orbán magyar öntőmester a bazilika szuperágyút, amit Konstantinápoly ostrománál be is vetettek.

Már a huszadik század elején, az 1912-1913-as balkáni háborúk eredményeként Albánia, Makedónia, Rumélia és Trákia felszabadult a török elnyomás alól. Érdekes, hogy a várost 1829-ben és 1878-ban az oroszok, 1913-ban  pedig a bolgárok foglalták el ideiglenesen.

Folytatás >>>
Forrás: zaol.hu
16,474FansLike
639FollowersFollow