![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A kék dobverők fenoménja: Leyan Senay
Törökországban – de akár még világszerte is – nagyon kevés azon női dobosok száma, akik hírnevet szerezhettek maguknak. Ezen kevesek közül az egyik Leyan Senay.
Különböző közösségi médiás szerepléseivel nemcsak ismertté, egyenesen fenoménná vált. Ebben kék színű haja és kékre festett dobverői is segítették, ám leginkább az igazán szórakoztató videóival nyerte meg a közönséget.
A török származású Leyan 1993-ban született Belgiumban, de még gyerekkorában visszaköltözött családjával az anyaországba. Nem zenészcsaládban nőtt fel, de pszichiáter anyukája mindig arra tanította, hogy keresse önmagát, csinálja azt, ami boldoggá teszi. Zenélni először zongorán kezdett, majd a művészeti középiskolában, ahová járt, megismerkedett a dobbal és hamar rájött, hogy azzal tudja önmagát igazán kifejezni.
Több formációval dolgozott már együtt. Bulutsuzluk Özlemi gitárossal, majd Venüs néven egy női rock zenekarral zenélt. Discort néven futott az első metál zenekara, de fellépett a Sesler Hazinesi nevű török, hagyományos zenét játszó csoporttal is.
Nézőit, hallgatóit is feltölti energiával. Zenéje néha szolid, nőies, máskor vad. Játszik mindent a rocktól a popig, a heavy metaltól a bluesig, sőt még rajzfilmzenéket is. Mindezt saját stúdiójában rögzíti és tölti fel az internetre, hogy a közönség meghallgathassa. Mindenki által ismert dalokat ad elő sajátos stílusában. Időnként még kívánságokat is teljesít. Fogja a dalt, majd egyszerűen hozzáadja egyéniségét.
Ebben a videóban az Adams Family filmzenéjét adja elő, igazi Leyan stílusban.
Egy olyan nehezen „kezelhető” hangszert, mint a dob egészen természetesen használ, ezért időnként akár úgy tűnhet, hogy ez nem is valami különleges teljesítmény.
Ebben a videóban a 2000-es év török popdalainak feldolgozását hallgathatjuk. Sokan fedezhetik fel kedvenceiket az egyvelegben.
Amellett, hogy saját hangszerelésében adja elő, az egészen különböző stílusú dal dobos verzióját, tanítja is a zenét. Sőt, a Hit like a Girl (Üsd, mint egy lány!) elnevezésű, női dobosokat támogató nemzetközi projekt törökországi képviselője is. Ez az elnevezés gyakorlatilag egy versenyt takar, amelyen a lányoknak már 10 éve van lehetősége, hogy megmutassák tudásukat. Leylan szervezésében, Törökország is csatlakozott 2021-ben, ráadásul a török lányok azzal büszkélkednek, hogy – más nemzetekhez képest – a legtöbben ők vettek részt a versenyben.
Zárszóként tőle idézünk: „Ezzel a versennyel egymásra találtunk. Engem is meglepett, hogy milyen sokan vagyunk Törökországban. Együtt nőttünk egy nagy családdá, mind örültünk annak, hogy egyre többen vagyunk. Mind ugyanazon az úton járunk, ugyanazon előítéletekkel és akadályokkal küzdünk meg, így nagyon közel érezzük magunkat egymáshoz. A verseny sok lányt inspirált a dobtanulásra, új tanulóim is lettek. Szerencsésnek érzem magam, hogy megismerhettem őket.”
Forrás: GÖKSAN GÖKTAŞ írásai a sabah.com.tr oldalon
Erdem Éva – Türkinfo
215 centis török fiatal a világ legmagasabb nője
Rumeysa Gelgi egy genetikai betegség miatt lett ilyen hatalmas termetű.
Mostantól Rumeysa Gelgi a világ legmagasabb nője.
A Guinness Rekordok Könyve honlapján bejelentették, hogy a 24 éves török nő 215 centiméteres magasságával az új csúcstartó.
Gelgi rendkívül ritka genetikai betegségben szenved, rajta kívül nagyjából 50 ember él hasonló rendellenességgel az egész világon. A Weaver-szindróma jellemzője, hogy már születés előtt rendellenes növekedésnek indul a szervezet, és ez az elváltozás egész gyermek- és fiatalkorban folytatódik.
Rumeysa Gelgi a betegség miatt napjai nagy részét kerekesszékben tölti, emellett járókerettel tud egy rövid ideig közlekedni.
A török nő 2014-ben, 18 évesen már egyszer Guinness-rekorder lett, ekkor ő volt a világon a legmagasabb tinédzser lány. Családja akkor és most is nagyon büszke volt rá, hogy bekerült a rekordok könyvébe.
Elmondása szerint az emberek megbámulják az utcán, de általában kedvesek és segítőkészek vele, amikor először találkoznak. Rumeysa szabadidejében szeret úszni és étterembe járni. A Rekordok Könyvének így nyilatkozott az immár kétszeres csúcstartó:
Minden hátrányból előnyt lehet kovácsolni, ezért fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, légy tisztában a lehetőségeiddel, és hozd ki magadból a legtöbbet.
Érdekesség, hogy a Rekordok Könyve szerint jelenleg a legmagasabb férfi is egy török állampolgár, méghozzá a 251 centiméteres Sultan Kösen.
Forrás: 24.hu
350 embernek ad majd munkát Kaposváron a Şişecam
A 80 milliárdos beruházás részleteit ma jelentették be a tulajdonosok és Kaposvár polgármestere.
Kaposváron vág bele az eddigi legnagyobb, török vállalat által végrehajtott magyar beruházásba a Şişecam. A mintegy 80 milliárd forintból épülő üvegcsomagolóanyag-üzem 350 embernek ad majd munkát.
„150 országgal van kapcsolatuk és mindezt úgy csinálják, hogy a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet tűzték ki zászlóul, és ez a technológiájuk minden egyes szegmensében megjelenik” – mondta el ma a városházán tartott tárgyaláson Szita Károly, polgármester.
Az üveggyár a Keleti Ipari Parkban kap majd helyet, amelyet épp a város újraiparosítási programjának keretében bővítettek. Ennek célja a versenyképesség növelése és a magasabb hozzáadott értékű iparágak megerősítése volt.
„A stratégiánk az volt, hogy a legjobb helyet találjuk meg a piacok, az alapanyag ellátás és az infrastruktúra szempontjából. Kaposvár ennek tökéletesen megfelel” – mondta a cég vezérigazgatója, Görkem Elverici.
A Şişecam Törökország egyik legnagyobb múltú ipari cégcsoportja. A mostani beruházásnak köszönhetően évente 330 ezer tonna üvegcsomagoló-anyagot állítanak majd elő.
„Örülünk, hogy itt Magyarországon is elindulhat a beruházás, és talán a jövő év végén már valóban megkezdődhet a munka” – hangsúlyozta a Şişecam csoport alelnöke, Ahmet Kirman, aki bízik a kaposváriak együttműködésében.
A török befektetetők és a város polgármestere a külügyminiszterrel is tárgyalt a beruházásról. A kormány pedig döntött: a kaposvárit kiemelt beruházásként kezeli majd és 12,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is biztosít a fejlesztéshez.
Forrás: kapos.hu
Nem volt ellenszere a portyázó törököknek Kinizsi Pál nehézlovasságára
542 éve, 1479. október 13-án Kinizsi Pál temesi ispán és Báthori István erdélyi vajda hadai döntő győzelmet arattak Kenyérmezőnél a törökök felett. A Maros két partján Alkenyér (Alvinc) és Szászváros között fekvő teraszos vidéken az Erdély ellen támadó török hadakat Báthorinak először nem sikerült feltartóztatnia, de amikor a Kinizsi Pál vezette temesi csapatok a segítségére siettek, a csata győzelemre fordult. A korabeli feljegyzések a törökök veszteségét 30 ezer, a magyarokét 8 ezer főre tették. Az oszmánok Mátyás király uralkodása alatt már nem is indítottak hadjáratot Magyarország ellen.
A Magyar Királyság a 14. század vége óta már megtapasztalta az oszmán portyák keserűségét. A nikápolyi vereség után Zsigmond hozzálátott a déli végvárvonal kiépítéséhez, ám 1427-ben a törökök mégis elfoglalták a szerbiai Duna-szakasz egyik fontos erősségét, Galambócot. A belpolitikai helyzet sem kedvezett az egységes oszmán-ellenes összefogásnak: Zsigmond 1437-es halálát követően Habsburg Albert két év után, 1439-ben járvány következtében meghalt.
Az ország vezetése ezt követően kettészakadt: egy részük Albert utószülött fiát, a csecsemő V. Lászlót, másik (nagyobb) részük a lengyel Ulászlót látta volna szívesen a magyar trónon. A zavaros helyzetben Hunyadi János ragadta magához a kezdeményezést.
Bár II. Mehmed szultán 1456-os, Nándorfehérvár elleni sikertelen támadása után a Porta hosszú ideig nem indított hadjáratot a Magyar Királyság ellen, a határokat fenyegető veszély továbbra is fennállt. Az ország déli területére vezetett, az ellenfél gyengítését célzó, zsákmány- és élelemszerző portyázások következtében a végvárvonal komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.
Forrás: mult-kor.hu
Folytatódik az ámokfutás: három döntéshozót kirúgott Erdogan a jegybankból, történelmi mélyponton a líra
A kamatokról döntő monetáris testület három tagját elbocsátotta Recep Tayyip Erdogan török elnök, majd két tagot kinevezett a helyükre – jelent meg a hivatalos közlönyben. A hír hallatán a líra új történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben.
A csütörtök reggeli tájékoztatás szerint a jegybank két alelnökét, Semih Tument és Ugur Namik Kucukot is kirúgta a török elnök, mellettük Abdullah Yavast mentette fel posztjáról. Helyettük Taha Cakmakot nevezte ki alelnöknek és Yusuf Tunát a tanács tagjának Erdogan.
A hírre a líra azonnal egy százalékot esett a dollárral szemben, 9,19-nél is volt a jegyzés, ami új történelmi mélypont a török deviza szempontjából. Ezzel az év eleje óta már 23%-kal zuhant a török deviza nagyrészt éppen a monetáris politikával kapcsolatos aggodalmak miatt.
Erdogan ugyanis nem először avatkozott be nyíltan a jegybank döntéseibe, évek óta folyamatosan kemény kritikát fogalmaz meg, mivel szerinte a túl magas kamatok gerjesztik az inflációt. Volt egy néhány hónapig tartó átmeneti béke az elnök és a jegybank között, majd a múlt hónapban meglepetésre 19%-ról 18%-ra vágták a kamatot annak ellenére, hogy az infláció továbbra is 20 százalék közelében van az országban.
Szerda este Erdogan találkozott Sahap Kavcioglu jegybankelnökkel, azt követően jelentették be a személyi változásokat. A piac a lépéseket egyértelműen úgy értelmezi, hogy a török elnök még erősebben akar beavatkozni a monetáris politikába, további kamatcsökkentésre akarja kényszeríteni a jegybankot, ami rossz hír a líra szempontjából. Legközelebb október 21-én tartanak kamatdöntő ülést Törökországban, akkor derülhet ki, mivel jár az új tagok kinevezése.
Forrás: www.portfolio.hu
Magyarországon összemosódik a kebab a gyrosszal
De akkor mi is a különbség a kebab és a gyros között? Hány (száz) kiló csirke és borjú fogy a pultban egy nap? És reggelente tényleg nyársra tűzve érkezik a hús az étterembe? – ezeket az alapkérdéseket is körbejártuk a Filéző podcastban, amelynek eheti vendége Harsányi Attila, a Hari Kebab étterem vezetője volt. Szerinte a vendégélmény gyorséttermi szinten is legalább olyan fontos, mint a jó kaja, a Toyota vállalatirányítási módszere pedig egy bisztróban is aranyat érhet. Azt is elmesélte, hogy miért ragaszkodott hozzájuk Colin Farrell a budapesti forgatása idején.
Forrás és hanganyag: 24.hu
Az ottfelejtett város
Hatay (a város és a régió is) kicsit olyan, mintha egy Rejtő-regény elevenedne meg. Törökország legkeletibb tartománya kész időutazás, ugyanakkor messze nem annyira elmaradott, mint esetleg első pillantásra gondolnánk. Kalauzunk Mercedes, aki fotókkal is alaposan megtűzdelte az elfelejtett régióról szóló posztját.
„Miért is érzem elfelejtettnek Hatayt, Törökország egyik legkeletibb tartományát? A tartományt, ami a legkésőbb csatlakozott az újdonsült Török Köztársasághoz (1939-ben pontosan), és ami Mustafa Kemal Atatürk „személyes ügyeként” híresült el országszerte, aki ezt a diplomáciai sikert már sajnos nem érhette meg, de újra… miért is lenne elfeledett?
Nekem állandóan ilyen érzésem volt, miközben Hatayban sétálgattunk. A félreértések elkerülése végett, Hatay alatt a tartományt és a várost is értem, viszont térképen sokszor Antakyaként fogjátok majd megtalálni, viszont a köznyelv általában ez utóbbit nem használja törökül.
Borzasztó érdekes egy város. Picit tényleg mintha ottfelejtették volna. Az utcái mintha csak egy múlt század eleji képeslap megelevenedett verziói lennének. Szűkek, kicsik, néhol már omladoznak (de ha engem kérdeztek, számomra ez mindig csak hozzátesz egy város bájához… szeretem a nem tökéletes dolgokat) a furcsa stílusú házacskák, de ugyanakkor némelyik jó minőségű hotelt vagy éppen eldugott századeleji stílusú lokált rejt, ahol régi török zenéket játszanak egy kis raki kíséretében a táncolóknak.
Ahol nincs „ayri-gayri”
Hihetetlen egy kavalkád ez a város. Reggel a müezzin ősinek ható hangja ébreszt pirkadatkor, de miközben reggeliért igyekszel, már a közeli templom harangjátéka kísér.
Erre rendkívül büszkék az itteniek, azt mondják, itt nincs „ayri-gayri” (szójáték a gayrimüslim szóból, ami a nem muszlimokat jelöli törökül), itt mindenki egyforma, senki nem néz a másik vallására, mindenki szabadon élhet, mert pontosan így látták az elődeiktől is.
Mit érdemes itt felfedezni, ha erre vet titeket a sors?
A várost nagyon egyszerű megközelíteni, de mielőtt konkrétan Hatay városába érnénk, hadd ajánljam a figyelmetekbe Iskenderun városát, Nagy Sándor egyik régi Alexandriáját.
Tökéletesen útba esik Hatayba menet, és bár különösebb látnivalói nincsenek, egy teára érdemes beülni a Nihal Atakas dzsámi melletti teraszra közvetlen a tenger mellé. Innen már alig egy óra Hatay autóval.
Forrás: http://postcardsfromturkey.blogspot.com/ – szerző: Mercedes Erdoğan