![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Rendkívüli esemény a budapesti reptéren: egy Airbus A320 repülőgép elakadt a fűben
Baleset miatt nem tudott elrepülni időben a Budapest-Isztambul Pegasus Airlines PC332 járatszámú repülőgép. Az utasok biztonságban vannak, a reptér terminálépületében.
A Pegasus Airlines PC332 járatszámú Budapest-Isztambul járatának indítása közben a légitársaság Airbus A320 típusú repülőgépének főfutóművét a földi kiszolgáló vállalat repülőgép-vontatója letolta a szilárd burkolatról a fűbe, aminek következtében az elakadt – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Budapest Airport.
személyi sérülés nem történt, a fedélzeten tartózkodó 176 utast busszal szállították vissza a terminálépületbe, ők biztonságban vannak.
A repülőtér-üzemeltető megkezdte az elakadás elhárítását, a helyzet a repülőtér forgalmában nem okoz fennakadást, a légikikötő biztonságosan üzemel – jegyezték meg.
A repülőtér környezetében is erőteljes a havazás, a Budapest Airport havas flottája folyamatosan takarítja a futópályákat, gurulóutakat és előtereket. Egyes járatok esetében minimális késések előfordulhatnak a gépek jégtelenítési eljárása és az Európa-szerte tapasztalható időjárási problémák miatt.
A Budapest Airport az utasok türelmét és megértését kéri – zárták a közleményt.
Mint írtuk, leszakadt a hó Budapesten hétfőn, továbbá több vármegyére is másodfokú riasztást adtak ki ónos eső miatt. A Katasztrófavédelem pedig arra kéri az autósokat, hogy csak téli gumival és felkészült járművel induljanak útnak.
Forrás: index.hu
Erdoğan hatalmas anyahajót és drónflottát épít, kihasználva az oroszok kiszorulását a térségből
Ankara elindította első, 300 méteres repülőgép-hordozójának építését, párhuzamosan az új légvédelmi, romboló- és tengeralattjáróprogramokkal. Ha a csomag összeáll, Törökország a kelet-mediterrán térség meghatározó katonai szereplőjévé válik.
A december végi politikai üzenet nem csupán presztízs-ügy. Recep Tayyip Erdoğan úgy beszélt a „nemzeti hordozóról”, mint a török haditengerészeti platform következő nagy ugrásáról, amelynek első lépéseit egy éve tették meg, és feltűnő sebességgel haladnak vele előre.
Oroszország kiesett a mediterrán képből
A nyílt forrású iparági beszámolók szerint a török hordozó nem vetekedhet a nagyobb amerikai egységekkel (USS Nimitz, Gerald Ford), viszont egyenértékű vagy meg is haladja a brit, francia és olasz hajókat (Queen Elizabeth, Charles de Gaulle, Cavour). De a lényeg nem is technikai, hanem inkább stratégiai természetű.
A fejlesztéssel Törökország a partközeli „zöld vízi” haditengerészetből úgy lép magasabb szintre, hogy az ambiciózus terv ipari feltételeit saját maga teremti meg, és a „300 méter” a kelet-mediterrán mércén mindenképpen óriási ugrás.
Mindez azért is hangsúlyos, mert Oroszország tengeri képessége a térségben gyakorlatilag megszűnt. Az orosz flotta egyetlen hordozójának, az Admiral Kuznyecovnak a tartós kiesésével Moszkva elvesztette azt az eszközt, ami a szíriai polgárháborúban még döntő katonai súlyt adott a jelenlétének. Ráadásul Básár el-Aszad bukásával Oroszország szíriai földi pozíciói is drasztikusan beszűkültek, és ezzel megnyílt egy stratégiai vákuum, amelybe Törökország törhet be.
Forrás: hu.euronews.com
Zöldség-gyümölcs: ömlik Európába a marokkói és a török import
Átrendeződés zajlik az európai zöldség-gyümölcs ágazatban, az eddigi piacvezető Spanyolország és Hollandia helyét egyre inkább átveszi az észak-afrikai és keleti országokból származó import. Rekordokat döntöget a harmadik országokból behozott zöldség volumene, legkirívóbb példái a paprika- és a paradicsomimport.
Paprika: marokkói és török áru tarolja le a piacokat
Nem szükséges hosszas kutatómunka, elég csak a boltok polcait megnézni ahhoz, hogy megállapítsuk, rekordokat döntöget a harmadik országokból behozott zöldség és gyümölcs volumene. Ennek egyik legkirívóbb példája a paprika piaca, melyet korábban magasan a spanyol és a holland termelés határozott meg, azonban az elmúlt öt évben mindkét ország közel harmadával kevesebb árut értékesített az európai piacokon. Ennek egyik legfőbb oka teljesen nyilvánvaló: a Marokkóból érkező paprikaimport megduplázódott az elmúlt évtizedben (76 ezer tonnáról közel 150 ezer tonnára), és ugyanilyen bővülést látunk a Törökországból érkező szállítmányoknál is. Ez a két ország együttesen az uniós import több mint 80 százalékát adja, amivel már a második legnagyobb európai termelőt, Hollandiát is megelőzik. Ne csodálkozzunk: Marokkóban az üvegházi termesztés területe folyamatosan növekedve immár elérte a 33 ezer hektárt (összehasonlításképp: hazánkban 1700 hektáron zajlik üvegházi és fóliás gazdálkodás). Arra viszont már nehéz választ adni (az uniós döntéshozók sem tudnak), hogy miért engedik az európai piacokra azoknak az országoknak az élelmiszereit, melyek közelében sincsenek az EU-s élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
Uborka: Afiyet olsun! (törökből fordítva: Jó étvágyat!)
Az Európai Unió uborkaimportja 2014 és 2024 között volumenét tekintve 40 ezer tonnáról több mint két és félszeresére emelkedett, megközelítve a 110 ezer tonnát. Az import döntő részét, több mint harmadát volumenben és értékben is Törökország adja. Az európai termelés visszaesését mutatja, hogy a legnagyobb termelési potenciállal rendelkező országban, Spanyolországban 250 százalékkal emelkedett a marokkói eredetű uborkaimport az elmúlt tíz év során. Hazánkban a 2000-es évek elejéhez képest – nem mellékesen az importnyomás miatt – töredékére esett vissza az uborka termőterülete, jelenleg mintegy 500 hektáron zajlik a termelés. A versenyhátrány azonban nemcsak a piaci viszonyokból fakad, hanem az uniós túlszabályozottságból is: amíg az EU az uborkák görbületével foglalkozott, addig a török és marokkói import letarolta piacainkat.
Forrás: www.vg.hu
Élet török módra: 17 különbség a török és magyar lakások között
Nézzük meg, miben és miért különböznek a török lakások a magyarországiaktól!
A török lakások tágasabbak és több szobásak.
Ez így igaz. Itt a gyermekes házaspárok számára a 3+1-es elrendezés (három hálószoba és egy nappali, azaz egy négyszobás lakás) számít átlagos családi lakásnak.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarországon a legelterjedtebb családi lakástípus a két- vagy háromszobás.
Törökországban nagyok a konyhák.
Talán ez a szokás a nagy családlétszámból ered, vagy egyszerűen csak lehetőségük volt rá a törököknek, és kihasználták.
A konyhák valóban tágasabbak; mondhatjuk, hogy míg az átlagos magyarországi konyha 9 négyzetméteres, addig a török minimum 11–12 négyzetméter körül mozog.
Törökországban a hálószobákhoz gyakran tartozik külön fürdőszoba és gardrób.
Valóban, a számunkra még új „master suite” (szülői lakosztály) koncepció – amikor a szülők, vagy akár a gyerekek hálószobájához is saját fürdőszoba és gardrób tartozik – már nagyon régen, több mint 40 évvel ezelőtt megjelent Törökországban.
Forrás: liked.hu
Túlélni vágyó isztambuli árvák története érkezik a TV2-re
Új török sorozat indul Isztambuli árvák címmel a TV2 egyik leglényegesebb idősávjában. A 2024-ben debütált történet hat árva testvérről szól, akik a túlélésért küzdenek.
Új török sorozat érkezik a TV2-re: az Isztambuli árvák minden hétköznap 15:40-kor lesz látható a csatornán, 2026. január 5-től.
A széria a hazájában 2024 novemberében debütált, s eddig 2 évad készült belőle – tudatta a sorozatwiki.hu.
Az Isztambuli árvák (Sahipsizler/Six of Us) kezdése miatt egyébként a szintén török, Az aranyifjú című sorozat korábban veszi majd kezdetét, 14:35-től kerül képernyőre a TV2-n.
Az új sorozat hat testvér sorsát követi nyomon, akik Isztambul utcáin küzdenek a túlélésért, menekülve a hatóságok és a bűnözők elől. Vezetőjük a nővérük, Azize, aki mostanra az egyetlen kötelékük. A testvérek célja biztonságos menedéket találni és új életet kialakítani.
Főoldal fényképének forrása: Sahipsizler Facebook oldala
„Ha itt valaki azt mondja, hogy magyar, azonnal rokonként tekintenek rá” – Tünde Isztambul városfejlesztési vezetőjeként büszke magyarságára
Tülin Tünde nagyapja csak átutazóban volt, de a sors közbeszólt, és Törökországban ragadtak. Unokája most a város egyik vezetőjeként kutatja magyar gyökereit, és közben beteljesítette nagymamája álmát.
Isztambul utánozhatatlan lüktetésében Tülin Tünde hat éve azon dolgozik, hogy a hatalmas metropolisz minél élhetőbb, ellenállóbb legyen. Miközben földrengésre készít fel egy óriásvárost, esténként magyarul olvas, és egy bársony mellényt varr – hogy megőrizze azt, ami a családját megtartotta.
Amikor Isztambul 2019-ben létrehozta régóta hiányzó városi tanácsát, a főpolgármester kollégái őt keresték meg.
„Akkoriban a közigazgatás és a magánszektor szereplői jól ismerték egymást, teljes mértékben egyetértettek szinte mindenben. A civil szféra azonban egyáltalán nem tudott befolyást gyakorolni a meghozott döntésekre” – meséli. Ez a hatalmi egyenlőtlenség zavarta.
Építészként és egyetemi előadóként a közjavak védelmével foglalkozott, így a felkérés jó alkalmat kínált.
„Jelöltből elnök lettem, és ma már hat éve vagyok benne a városfejlesztésben. Ez egy lehetőség számomra, hogy egyensúlyt hozhassak létre a városban” – mondja.
Vezetői hitvallása egyértelmű. „Feminista vagyok, és szerintem a nők látásmódjára nagy szükség van minden területen” – jelenti ki. Ez nem csak elv, a gyakorlatban is megvalósul: irodájában és tanácsadói körében is a nők vannak többségben.
A feladat monumentalitása megkérdőjelezhetetlen. Isztambul területe tízszer nagyobb Budapestnél, 39 kerületében hivatalosan 18 millió ember él.
A kihívások listája hosszú: környezeti kérdések, kulturális örökség megőrzése, közlekedésfejlesztés, városi szegénység. A legsürgetőbb probléma a reziliencia.
„A katasztrófák, mint például a földrengés, kiemelten fontos kérdések, fő helyen vannak. Egy olyan erősségű rengés, mint ami két évvel ezelőtt történt Kelet-Törökországban, várható Isztambulban is, csak nem tudjuk, mikor. Akkor itt elég nagy baj lehet, mert erre nincsen felkészülve senki.”
A fotó forrása: Liszt Enstitüsü Macar Kültür MerkeziFacebook oldala
A kép a “Sevinç HADİ – Şandor HADİ: Modern’i Birlikte Tasarlamak” című kiállítás megnyitóján készült.
Új török sorozat érkezik januárban az Izaura TV-re
A Kalp Atışı (Szívdobbanás) valamikor január második felében mutatkozik be a csatornán.
A történet központi figurája, Eylül, aki még gyerekként elveszíti az édesanyját. A veszteség mély nyomot hagy benne, sehol nem találja a helyét, lázadóvá válik. Mivel az iskolában is egyre több a probléma vele, az apja végül úgy dönt, hogy a nagymamájához küldi egy tengerparti kivárosba, abban bízva, hogy a környezetváltozás talán jó hatással lesz rá.
A főoldal fényképnek forrása: Kalp Atışı Facebook oldala