Kevesebb mint két nap alatt 9 százalékkal gyengült a török líra, a választások előtti árfolyamhoz képest pedig közel 20 százalékos a gyengülés.
Közel 10 éve került gyengülő trendbe a török fizetőeszköz, ezen belül voltak rövidebb stabil időszakok, és voltak hevesebb zuhanások is az árfolyamban. A most lezajlott elnökválasztás előtt nagyjából egy hónapra stabilizálták az árfolyamot, a CNN szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a török jegybank devizatartalékait elégetve vásárolta a lírát.
Elengedték
Az árfolyam 21,50 volt az euróhoz képest, azonban az elnökválasztás eredményének kihirdetése után rögtön gyengülni kezdett, ami egyrészt azt mutatja, hogy az árfolyam tartását abbahagyták, a lírát levették a lélegeztetőgépről, politikai okból nem kellett már tartani az árfolyamot, de nem is lehetett volna sokáig, mert hamar kifogytak volna a török devizatartalékok.
Egy nap krónikája. Mi történt augusztus 29-én? Az előadásban a mohácsi csatának egy újabb, a helyszínekre és az időpontokra koncentráló rekonstrukciója kerül bemutatásra.
Dr. Pap Norbert, az MTA doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont kutatóprofesszora. Az előadás a PTE International Seasons rendezvényorozat tematikus török estjén hangzott el Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában, 2023. március 16-án.
A La Repubblica című olasz lap értesülése szerint az isztambuli Bajnokok Ligája-döntő lehet Edin Dzeko búcsúmeccse az Interben. Úgy tudni, a bosnyák futball egyik legnagyobb legendáját a Fenerbahce kereste meg, méghozzá ragyogó ajánlattal, a kétéves szerződést idényenként nettó négymillió eurós, vagyis csaknem másfél milliárd forintos fizetést biztosítana.
Egy új tanulmány szerint New York megelőzte Hongkongot, mint a világ legdrágább városa, míg az egekbe szökő bérleti díjak miatt Szingapúr az első ötbe került. Az ECA International 2023-as megélhetési költségeket vizsgáló rangsorának élén New York áll, míg Genf és London a harmadik és negyedik helyen maradt – írja a Bloomberg.
Az ECA International a fogyasztási cikkek és szolgáltatások költségeit elemzi, figyelembe véve a jellemzően külföldiek által lakott területeken a bérleti díjakat, és így a világ 120 országának és területének 207 városát rangsorolja.
A jelentés szerint Isztambul ugrott a legnagyobbat előre a rangsorban, 95 helyet lépve a 108. helyre került, ami a száguldó inflációnak, a mintegy 80%-os áremelkedésnek köszönhető.
Dubai bérleti díjai az orosz külföldiek beáramlásának köszönhetően közel egyharmadával emelkedtek, ami a 12. helyre hozta fel a várost.
Míg a legtöbb európai város előrébb került a rangsorban, a norvég és a svéd városok visszaestek, a francia városok pedig az uniós társaikhoz képest alacsonyabb infláció miatt csúsztak lefelé.
Az Egyesült Államok városai az erős dollár és a magas infláció miatt előrébb kerültek a rangsorban, San Francisco pedig bejutott az első 10-be.
Miért nem hozott lényeges változást sem a földrengés, sem a gazdasági válság a török választásokon? Hogy működött a propaganda a kampányban, és mit tehetett ellene az ellenzék? Milyen tanulságokkal szolgál Erdogan újabb győzelme az ellenzéknek? A ciklus végével távozik-e tényleg a hatalomból Erdogan? Hogy változott volna a magyar-török kapcsolat, ha Erdogan veszít? Miért nem akar újabb konfliktust Törökország a Balkánon? Miért gratulált még a hivatalos eredmény előtt Orbán Erdogannak? Mit profitál Magyarország Orbán és Erdogan barátságából? Milyen Orbán Viktor megítélése a török közvéleményben? A NATO nélkül mire menne Törökország? Mennyire barátja valójában Törökország Oroszországnak? Ezekről beszélget Balogh Roland kollégánk Egeresi Zoltánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökországgal foglalkozó, ott gyakran megforduló tudományos munkatársával Erdogan újraválasztását értékelve.
Burak Yilmaz utolsó klubja a holland élvonalbeli Fortuna Sittard volt.
A 37 éves támadó mindhárom isztambuli sztárcsapatban, a Galatasarayban, a Fenerbahcéban és a Besiktasban, valamint a Trabzonsporban is játszott.
Hétfőn egy isztambuli sajtótájékoztató keretein belül jelentette be a visszavonulását Burak Yilmaz, napjaink egyik legismertebb török labdarúgója.
A 38. életévét júliusban betöltő csatár játszott mindhárom isztambuli sztárgárdában, a Galatasarayban, a Fenerbahcéban és a Besiktasban, valamint a Trabzonsporban is, a török élvonalban – a Transfermarkt adatbázisa szerint – 323 mérkőzésen összesen 187 gólt szerzett. Két évet eltöltött a francia első osztályú Lille-nél is, 2021-ben bajnoki címet nyert a csapattal. Utolsó klubja a holland élvonalbeli Fortuna Sittard volt, amelyben a mögöttünk hagyott évadban 26 bajnokin kilenc gól (és öt gólpassz) volt a mérlege.
Burak Yilmaz a török válogatottban 2006 és 2022 között 77 meccsen 31 gólig jutott, szerepelt a 2016-os és a 2021-es Európa-bajnokságon is.
Felbecsülhetetlen értékű és tudományos jelentőségű, közel ezerkétszáz darabból álló török könyvgyűjtemény került a szegedi egyetem tulajdonába. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyetemi könyvtárban található Keleti Gyűjtemény olyan mértékben gazdagodott, ami már európai szinten is ritkaságnak számít.
– Egy egész kamiont töltött meg az a szállítmány, amely Magyarországra hozta a híres török történész, Tayyip Gökbilgin ezerkétszáznyolcan tételből álló könyvgyűjteményét. Március második felében kaptam a Külügyminisztériumból az értesítést, hogy Ankara és Isztambul érintésével megérkezett Budapestre a páratlan könyvgyűjtemény – mesélte egyetemi dolgozószobájában Papp Sándor, történész, egyetemi tanár, a szegedi egyetem bölcsészkara Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék, valamint az Altajisztika Tanszék tanszékvezetője.
Tudományos fellegvár születik
Ezzel kilenc éves munka végére került pont, ami jól jelzi, hogy nem nélkülözi a kitartást és a tudományos felfedezésekhez kapcsolódó különlegességet a páratlan török könyvgyűjtemény Magyarországra, ezen belül Szegedre kerülésének története.
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara eddig is a török nyelvű népek nyelvével és történelmével foglalkozó tudomány, a turkológia egyik fellegvára volt Magyarországon, és ez a pozíciója most jelentősen erősödött.
Mint a szegedi történészprofesszortól megtudtuk az 1930-as évek elejétől kezdve, korántsem függetlenül a modern Törökországot, és vele a Török Köztársaságot megteremtő Kemal Atatürk törekvéseitől, rendkívül élénkek voltak a török–magyar tudományos kapcsolatok. Legyen szó történelemről, nyelvészetről és általában véve humántudományokról.
A törökök – hogy okkal vagy sem – rokonokat láttak és látnak a magyarokban, ez fokozta az irántunk való érdeklődésüket és rokonszenvüket.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
