2026. május 7.
Türkinfo Blog Oldal 262

Öykü Karayel, A sors útvesztői sztárja – Nem csak a képernyőn zajlik a dráma körülötte

Kép forrása: story.hu

A népszerű török sorozat főszerepét alakító színésznő megtapasztalta a hírnév árnyoldalát is.

A szultána című szappanoperából is ismert, szép fiatal színésznő évek óta boldog házasságban él kisfia apjával, az énekes Can Bonomóval. A minap mégis egy kínos magánéleti bonyodalomba keveredett…
Paparazzók kereszttüzében

Egy lesifotós ugyanis meg volt győződve róla, hogy megcsalja az urát, mivel egy másik férfival látta őt enyelegni Isztambulban. Rögtön kattogtatni is kezdte a fényképezőgépét, hogy majd eladhassa a bulvárlapoknak a képeket – csakhogy akit látott, az nem Öykü volt, hanem a rá megszólalásig hasonlító ikertestvére, a divattervező Ezgi, aki épp a kedvesével üldögélt egy kávézóban. Az eset majdnem a tettlegességig fajult, mert a sztár ikertestvére hiába bizonygatta, hogy nem az, akinek hiszik. Végül a nő párja megfenyegette a tolakodó sajtómunkást: vagy azonnal törli az összes róluk készített fotót, vagy vele gyűlik meg a baja. A hasonló incidensek mindennaposak a 32 éves ikerpár életében, és nemigen tudnak mit tenni ellene. „Néha még anyánk sem képes megkülönböztetni minket” – mondják. Szerencsére mindeközben rendkívül szoros a viszonyuk, gyakran látni őket együtt is, és a színésznő előszeretettel viseli a testvére által tervezett, amúgy roppant csinos ruhákat. Nem volt ez másként a 2018-as esküvőjén sem.

Szerelme igazi művészlélek

Öykü és férje egy szem csemetéje, Roman nemrég lett kétéves, és anyukája mindent megtesz, hogy minél jobban össze tudja egyeztetni a munkáját az anyasággal. A nyara elsősorban a családé, de ez sokszor nagy kihívás elé állítja, hiszen a török sorozatsztár hazája egyik legkeresettebb színésznője, aki ráadásul a nemzetközi piacon is érvényesül – a legutóbb már egy ír szériában is szerepet kapott! A 36 éves férje szintén nagyon sikeres a maga szakmájában: Bonomo híres énekes, dalai sorra jelennek meg. Sokat koncertezik, de közben költőként is bizonyít – egymás után adják ki a versesköteteit.

Forrás: story.hu

Látványos felvonulással és középkori “várossal” emlékeztek a nándorfehérvári diadalra Szegeden

Kép forrása: szegedma.hu

A korhű jelmezekbe öltözött hagyományőrzők a Pavane dobosaival és a Sárkánykönny zenészeivel 10 órakor indultak el a Klauzál térről Alsóvárosra, a menetet rengetegen kísérték át a városon. A Mátyás téren Simicskó István, a Honvédelmi Sportszövetség elnöke, a KDNP alelnöke, országgyűlési frakcióvezetője köszöntötte a résztvevőket.

Látványos bemutatókkal és szórakoztató programokkal, többek között középkori fegyver- és harci bemutatóval, sportként űzött páncélos bajvívással, apródiskolával, közös tánccal, koncertekkel, gyermekprogramokkal várták az érdeklődöket a Mátyás téren.

A szegedi Nándorfehérvári Emléknapok az Országgyűlés által nemzeti emléknappá nyilvánított nándorfehérvári diadalról szóló legjelentősebb vidéki megemlékezés, illetve Szeged egyetlen középkori hagyományőrző fesztiválja.

Forrás: szegedma.hu

Dollármilliárdokat hoz a mogyoró

A mogyoró átadási ára kilóként 1,1-1,7 dollár között szórt az elmúlt években. Idén nyomott árszint várható, de a törököknek így is dollármilliárdokat hoz ez a dióféle. Olaszország, Azerbajdzsán és Grúzia is nagyon rástartolt a termelésére.

A világ mogyorótermelésének 75 százaléka Törökországban zajlik. Az ország mintegy 730 ezer hektáros termőterületének harmada a fekete-tengeri régióban található. A termés 80-85 százalékát exportálják, ebből éves szinten mintegy 2,5 milliárd dollárt bevételük van. A helyi agrárminisztérium szerint kétszer ennyi valutát is hozhatna ez a dióféle, ehhez mindössze a hozamok növelésére lenne szükség.

Fotoğraf: Hasan İNCE: https://www.pexels.com

Hatalmas terület, gyengécske termésátlag

A török termésátlag hektáronként bő egy tonna, ezt kétszeresen meghaladja a franciák, a kínaiak és az amerikaiak 2,2-2 tonnás átlaga a FAO 2019. évi adatai szerint. Nagyon jönnek fel a térségben a grúzok is, ahol az átlaghozamok már elérik 1,8-1,9 tonnát, a termőterület nagysága pedig a 13,5 ezer hektárt. Azerbajdzsánban pedig már közel 44 ezer hektárt foglal el a növény, és az átlaghozamok megegyeznek az olaszországival (1,2 t/ha), ahol 80 ezer hektáros kultúrává nőtte ki magát a mogyoró. Ez a két ország foglalja el a dobogó második és harmadik fokát a mogyorótermelésben, de ketten együtt is csak a török kibocsátás ötödét képesek előállítani.

Írta: Gönczi Krisztina

Folytatás: https://mezohir.hu/

Magyar-török együttműködés a bútoriparban

Kép forrása: www.pxfuel.com

Együttműködés jött létre a nagy múltú magyar bútoráruház RS Bútor és a vezető török matracgyártó között: már az RS Bútor kínálatában is megtalálhatók a Yatas Bedding által fejlesztett Puffy matracok, amelyeket idén az év legjobb matracainak is megválasztottak. A partnerség egyesíti a két vállalat szakértelmét, megteremtve a kényelem és a stílus tökéletes szövetségét.

A RS Bútor immáron 30 éve a hazai lakberendezési szektor kiemelkedő szereplője: bútoraik nagy része magyar gyárakból érkezik, ezáltal emberek ezreinek adnak munkát, és mára a legjelentősebb lakberendezési láncok közt emlegetik őket. Az RS Bútor árait a hazai vásárlók pénztárcájára szabták, de termékeik megfelelnek az egyre magasabb minőségi elvárásoknak is. A cég eredményeit a szakma is értékeli, hiszen az RS Bútor nem kevesebb, mint négyszer nyerte el a MagyarBrands díjat, idén először pedig a Business SuperBrand díjat is – olvasható a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.

Az RS Bútor mára lendületes és modern szemlélettel ötvözi a már bevált üzletpolitikát, így áruházakban trendi enteriőröket, ötletes megoldásokat találunk – és mostantól a legmodernebb technológiával készült matracokat is. A magyar márka ugyanis ezúttal egy neves török céggel lépett együttműködésre, így a hazai piacon jócskán bővülhet a termékek palettája.

Érkeznek a szakértők által tervezett luxusmatracok

A Yatas Bedding Európa legszélesebb matrac, ágykeret és lakástextil-kínálatával büszkélkedhet, a most már nálunk is kapható Puffy matracok pedig 2023 legjobb matracának díját is elnyerték. A luxus, de elérhető árú matracok már megtekinthetők és kipróbálhatók az RS Bútor Reitter Ferenc utcai üzletében. A termék kíváló minőségű (Yatas szakértelemmel készül), nívós, fiatalos, modern, kedvező árfekvésű, ezzel ragyogóan illeszkedik az RS Bútor megújuló kínálatához.

A Yatas évek óta vezető szerepet tölt be az iparágban, következetesen fejlesztve a pihentető alvást támogató legmodernebb megoldásokat. A világ legjobb technológiai fejlesztőivel működik együtt, sokféle technológiát alkalmazva a Visco termékektől egészen a DHT rugókig. Nem csoda hát, hogy a török cég innovatív termékportfoliójával vásárlók millióinak bizalmát évezi. Számtalan kitüntetést is elnyert, Törökországban például egyedüli ágy-matrac márkaként lett SuperBrand-díjas.

Megnyílt Európa első Puffy Store (by YATAS GROUP) bemutatóterme az RS Bútor áruházban

A minden korosztálynak és testtípusnak megfelelő, gerincbarát Puffy matracokat folyamatosan tökéletesítik, ügyelve a komfort, a támasz, a légmozgás, a tartósság és a biztonság szempontjaira. Színvonalukat mi sem mutatja jobban, mint hogy a matrackollekció a legmagasabb németországi biztonsági és minőségi szabvánnyal, a DIN EN 1957-8/00 LGA ergonómia tanúsítvánnyal is rendelkezik.

Az RS Bútornak nem ez az első együttműködése nagy márkákkal, hiszen korábban már sikeres megállapodást kötött a MediaMarkttal: a Pólus Centerben shop- in-shop rendszerben működik az RS Bútor Konyhastúdiója, és hamarosan a nyíregyházi MediaMarktban is megtalálhatóak lesznek az RS Bútor Konyhabútorai.

Forrás: hirado.hu

Újraéledhetnek a tárgyalások Törökország EU-csatlakozásáról?

Kép forrása: www.pxfuel.com

Európai országok sora várakozik arra, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ám mind közül Törökország várakozik a legrégebb óta, 24 éve ugyanis tagjelölti státusban van. Noha az utóbbi időben újra és újra napirendre került a török tagság – különösen azután, hogy Ankara beleegyezett a NATO Svédországgal való bővítésébe –, az Európai Parlament a napokban leszögezte: a török csatlakozási tárgyalások a jelenlegi körülmények között nem folytatódhatnak. A Magyar Nemzetnek Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője beszélt Brüsszel és Ankara közötti kapcsolatokról.

– Hacsak nem történik drasztikus irányváltás a török kormány részéről, a jelenlegi körülmények között nem folytatódhat Törökország uniós csatlakozási folyamata – szögezték le az Európai Parlament (EP) tagjai eheti jelentésükben. A képviselők egyúttal szorosabb kapcsolatot szorgalmaznak Ankarával, tekintettel arra, hogy kulcsfontosságú partner a biztonság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a migráció területén. Hozzátették azonban, hogy a török vezetésnek minden további késedelem nélkül ratifikálnia kell Svédország NATO-tagságát, melyet nem lehet összefüggésbe hozni az EU bővítésével.

Az uniós külügyminiszterek csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz Brüsszelben, és megállapodtak abban, fel kell éleszteni a kapcsolatokat Ankarával – 2021 márciusa óta először került a külügyminiszteri találkozók agendájára Törökország. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyanakkor feltételekhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását. Ezek egyike Ciprus kérdése: a sziget északi területeit 1974-ben megszerezték a törökök, majd 1983-ban kikiáltották a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaságot – cserébe viszont Törökország a déli, görög Ciprust nem ismeri el államnak.

Borrell szerint a török–uniós kapcsolatok kulcskérdése, tudják-e rendezni a nézeteltérést.

A sziget körüli vitára Recep Tayyip Erdogan is reagált csütörtökön: „Megismétlem azt a történelmi felhívást, melyet az ENSZ pódiumán intéztem az egész világhoz: ismerjék el Észak-Ciprust a lehető leghamarabb” – fogalmazott a török elnök. Hozzátette: a jelenlegi körülmények között már nem tartja elképzelhetőnek a szövetségi megoldást. 2004-ben ugyanis az ENSZ keretében népszavazást tartottak egy konföderatív Ciprus létrehozásáról, ezt a török ciprióták meg is szavazták, ám a görögök elutasították.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu

Kamatot emelt a török jegybank: csak nagyon óvatosan adják fel az erdogani kamatpolitikát

Turkiye Cumhuriyet merkez bankasi binasi,para,bankonot,2 mart 2012(zaman/Ali unal)

A török központi bank 250 bázisponttal 17,5%-ra emelte irányadó kamatlábát, ami Tayyip Erdogan elnök alacsony kamatpolitikájától való további eltávolodást jelent. A lépés azonban elmaradt a várakozásoktól, miközben az infláció erőteljes emelkedését jósolták az elemzők, tehát ez az eltávolodás kifejezetten óvatos.

A török központi bank 250 bázisponttal emelte irányadó kamatlábát, így az 17,5%-ra emelkedett. Ez az intézkedés Tayyip Erdogan elnök alacsony kamatpolitikájának megfordítását jelenti. Ez a szigorítás azonban a vártnál kisebb mértékű volt, különösen az infláció várható erőteljes emelkedését figyelembe véve.

Ez a döntés az új kormányzó, Hafize Gaye Erkan második ülésén született. Erkan alatt a jegybank új irányt vett, miután 2021-ben az egyhetes repókamatlábat 19%-ról 8,5%-ra csökkentették az egekbe szökő inflációs ráták közepette, és azóta az alacsony kamatok politikája volt az uralkodó. A bank a monetáris politikai bizottság ülése után bejelentette, hogy a monetáris politika további szigorítását tervezi a közelmúltbeli adóemelésekből eredő várható inflációs nyomás miatt.

A bank kijelentette, hogy „a monetáris szigorítást a szükséges mértékben, időben és fokozatosan tovább folytatják, amíg az inflációs kilátások jelentős javulása nem következik be”.

Ez a nyilatkozat annak ellenére született, hogy a szigorítás a vártnál alacsonyabb volt, és az előrejelzések szerint az infláció, amely júniusban 38,21%-ra csökkent, az év hátralévő részében növekedni fog. A közgazdászok szerint év végén elérhetik akár a 60%-ot is, figyelembe véve a líra folyamatos leértékelődését és a júliusban bevezetett különböző adóemeléseket.

Folytatás

Forrás: ww.portfolio.hu

Szivárványzászlóval vette át a diplomát, eljárás indul a török lány ellen

Kép forrása: hu.wikipedia.org

A konzervatív török médiát bejárta az a videó, ahol az Uşaki Egyetem Természettudományi Karának egyik hallgatója a diplomája átvételekor kibont egy szivárványszínű zászlót – írja az ODA TV.

A molekuláris biológia és genetika tanszék hallgatójáról készült felvételre az egyetem is reagált.

”Az Uşaki Egyetem Természettudományi Karának, Molekuláris Biológia és Genetika Tanszékének 2023. július 17-én tartott diplomaosztó ünnepségén az egyik végzős hallgató hirtelen, provokációs szándékkal, a vezetőség engedélye és tudta nélkül kibontotta a ruhájába rejtett LMBT rongyot. Kizárt, hogy egyetemünk vezetősége jóváhagyja és támogassa ezt a személyes akciót. A [hallgató] magatartása miatt hivatalos eljárás indult” – közölték.

Uşak tartomány ugyan Nyugat-Törökországban található, de szavazóbázisa hű a kormányzó AKP párthoz. Recep Tayyip Erdoğan újabb választási győzelmével a török LMBTQ közösség helyzete tovább romlik. Az elnök és a pártja is folyamatosan homofób propagandát folytat a médiában.

A török elnök szerint egy erős családban nincsenek melegek.

Forrás: humenonline.hu

Több mint húsz éve vár Törökország az EU-tagságra

Kép forrása: www.pxfuel.com

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban került a címlapokra Törökország: nemcsak Svédország NATO-csatlakozása és az ukrajnai háború következtében felértékelődött szerepe miatt, de a balkáni országok Brüsszellel folytatott tárgyalásai után ismét visszatért Ankara uniós tagságának kérdése.

Sokakat foglalkoztat mostanában az a kérdés, hogy vajon Törökország belép-e végül az Európai Unióba. Törökország európai integrációjának története egészen 1959-re nyúlik vissza, az ország ekkor nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez, 1963. szeptember 12-én pedig aláírta az ankarai egyezményt, mely lehetővé tette a gazdasági együttműködést. Ezt követően, 1987. április 14-én Törökország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösséghez, ám az Európai Bizottság az ország gazdasági és politikai helyzete, a török–görög kapcsolatok, valamint a ciprusi válság miatt nem tartotta megfelelőnek az időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. 1995-ben azonban Törökország vámunióra lépett az Európai Unióval, 1999 decemberében tagjelölti státust kapott.

A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, ám a demokratikus rendszer működése, az alapvető jogok tiszteletben tartása és az igazságszolgáltatás függetlensége terén elvárt reformok folyamatos visszalépése miatt 2018 júniusában megrekedtek, és azóta sem igazán történt előrelépés.

Az Európai Bizottság kiemelte, Törökországba soha nem látott mértékben érkeznek a menekültek, elsősorban Szíriából. Az országban tartózkodó négymillió menekült közül 3,3 millióan szír állampolgárok, de jelentősen megnőtt az Irakból, Afganisztánból, Iránból és Szomáliából érkezők száma is.

A statisztikai adatok szerint Törökországban koncentrálódik a világ legnagyobb menekültpopulációja, melynek finanszírozása temérdek pénzbe kerül.

A menekültválság enyhítése érdekében az Európai Unió és Törökország 2016. március 18-án közös nyilatkozatban megerősítette közös elkötelezettségét a Törökország irányából az EU-ba tartó illegális migráció, valamint az embercsempészek tevékenységének megszüntetése iránt.

Folytatás és videó

Forrás: magyarnemzet.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow