![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
5,5-ös erőségű földrengés csapott le: a szomszédos tartományokban is érezték az erejét
Újabb, 5,5-ös erősségű földrengés rázta meg (kedden) helyi idő szerint 8 óra 44 perckor Törökországot. A rengés 12 kilométeres mélységben történt, Adana tartományban.
5,5-ös erősségű földrengés rázta meg Törökország középső részét, Adana tartományt – számolt be az Index, az Európai Mediterrán Szeizmológiai Központ (EMSC) közleményére hivatkozva. A veszélyhelyzetet a Katasztrófa- és Vészhelyzet-kezelési Hatóság (AFAD) is megerősítette. Közleményükben elmondták, hogy a földmozgás a dél-türkiz Adana tartományban történt, helyi idő szerint 8 óra 44 perckor. A rengés epicentruma a város egyik kerületében, Kozanban volt.
A földrengést Kahramanmaras és Osmaniye szomszédos tartományokban is érezni lehetett. Sérültekről egyelőre nem lehet tudni, a város polgármestere eddig csak mezőgazdasági épületek megrongálásáról számolt be.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Szalai könnyek között búcsúzott el a Fenertől
A német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban érdekelt Hoffenheim négyéves szerződést kötött a Fenerbahce magyar válogatott belső védőjével, Szalai Attilával. A török klub érzelmes videóban búcsúzott alapemberétől, aki törökül köszönt el a szurkolóktól, s a búcsúüzenet végére a könnyei is megeredtek.
Forrás és videó: www.nemzetisport.hu
Drasztikus gyógyszerár emelést hajtott végre a török kormány
A török kormány 30,5%-kal megemelte a gyógyszerárak euró-lira átváltási árfolyamát 14,0387 lírára – derült ki a vasárnapi hivatalos közlönyből.
A drasztikus török gyógyszerár emelés amellett, hogy fokozhatja az inflációt, még mindig tartalmaz jókora tompító hatást, hiszen péntek este a bankközi devizapiacon ennek az árfolyamnak a dupláján zárt a líra az euróval szemben 29,97-en, magyarul a most megemelt gyógyszer átváltási árfolyam még mindig csak a fele a tényleges piaci árfolyamnak.
Ez amellett következett be, hogy a török jegybank a normalizáció jegyében elkezdett kamatot emelni, igaz jóval kisebbet, mint amit a piac várt.
A héten is a várt 500 bp helyett „csak” 250 bázisponttal emelt a török jegybank, és ezek a lépések, illetve a kormány által nemrégiben bevezetett adóemelések miatt is idén újra jócskán felgyorsulhat az infláció Törökországban.
Az elemzők az utóbbi időkben sorra emelték az inflációs előrejelzéseiket, például a most júniusi év/év alapú 38%-os rátához képest év végére már 60% körüli rátára számítanak.
Forrás: www.portfolio.hu
Sir Alex Ferguson utolsó igazolása Törökországban folytatja
A török élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban aranyérmes Galatasaraynál folytathatja pályafutását Wilfried Zaha.
Az isztambuli klub megerősítette, hogy tárgyalásokat kezdeményezett a 30 éves támadóval, akit szabadon igazolhatóként kaparinthat meg a Crystal Palace-tól.
A londoni együttes ugyancsak ajánlott neki szerződést, de a Galatasaray nagy erőkkel csábítja magához a futballistát – jegyzi meg az átigazolási ügyekben bennfentes Fabrizio Romano, aki későbbi bejegyzésében már arról írt, hogy a törökök meg is egyeztek a játékossal, aki hároméves szerződést köt a klubbal.
Zaha a Crystal Palace-nál kezdte karrierjét, a biztató rajt után pedig tíz és fél éve, 2013 januárjában a Manchester Unitedhez szerződött, ahol Sir Alex Ferguson utolsó igazolásaként öt és fél éves szerződést kötött.
A legendás tréner a kétszeres angol, majd 2017 óta 31-szeres elefántcsontparti támadóban látta a jövő zálogát az angol rekordbajnoknál, de Zaha ezt a szintet sohasem tudta megugrani, összesen négy meccs adatott meg neki az MU-nál, mielőtt pár kölcsönadással később végleg visszatért a londoniakhoz.
Forrás: index.hu
Törökország kék zászlós strandjai
A programot 1985-ben Franciaországban indították útjára, ahol olyan strandok kaptak a víz tisztaságát jelölő kék színű zászlót, amelyek betartották a szigorú víztisztaságra és szennyvízkezelésre vonatkozó előírásokat, majd 1987-ben kezdték el kiterjeszteni, akkor 10 ország 244 strandja és 208 kikötője kapta meg az elismerést.
Az elmúlt napokban a zsűri kihirdette az új listát: Törökország – Spanyolországot és Görögországot követve – a harmadik legtöbb ilyen elismeréssel rendelkező helyet tudhatja magáénak.
TÜRÇEV koordinatörlüğünde düzenlenen 2023 Ulusal Mavi Bayrak Töreni
Az előző évekhez képest 20 új strand kapta meg a kék zászlót, így 551-re nőtt a kitűnő tisztaságú helyszínek száma. Antalya 231 strand, 5 kikötő, 14 turistahajó kiváló minősítésével az első a sorban, ha a városokat rangsoroljuk.Muğla 110, İzmir 63, Balıkesir 46, Aydın 35, Samsun 13, Çanakkale 12, Mersin 11, Kocaeli 9, Tekirdağ (Rodostó) 6, Bartın 3, Ordu 2, Bursa 2, Zonguldak 2, Düzce, İstanbul, Sakarya, Kırklareli, Edirne és Van egy-egy strandja nyert már kék zászlót.
Török utazási szakértőket kérdeztek meg, hogy szerintük melyek a legjobb olyan fürdőhelyek, ahol ingyen lehet pihenni.
Íme, a külön belépődíj fizetése nélkül látogatható, legszebb strandok listája, és egy-egy jellemző szó, miért tartoznak a kedvencek közé:
Antandros Halk Plajı / BALIKESİR – az olajfák között terül el
Badavut Plajı / BALIKESİR – a tenger nyugodt és sekély
Özdemir Sitesi Önü Plajı / BALIKESİR – híresen jó mozgóárusok
Geyikli Halk Plajı / ÇANAKKALE – szemben Bozcaadával
Küçükkuyu Mıhlı Halk Plajı / ÇANAKKALE – ritkán hullámzó tenger
Ilıca Halk Plajı / İZMİR – fehér homok, langyos víz
Altınkum Halk Plajı / AYDIN – a környékbeli ókori emlékek, az asztalon található páratlan égei fogások
Kumburnu Halk Plajı / MUĞLA – átlátszó víz, elég egy szemüveg a színes halak követéséhez
Kaş Belediyesi Acısu Halk Plajı / ANTALYA – imádják a gyerekek
İncekum Plajı / ANTALYA – homokos strand az erdőben és még kemping is van
Részletes strandkeresőt és információkat az előírásokról ITT találhatnak török és angol nyelven.
Erdem Éva – Türkinfo
A nagy túlélő – Karakas pasa tornyának története
Nemrég adták át a budai Várban a felújított Karakas pasa tornyát és a hozzá kapcsolódó kertet. A sajtómegnyitón mi is jelen voltunk, így elsők között léphettünk be a bástya belsejébe s az ott berendezett hangulatos kávézóba, és megtekintettük a környezetét is. Az épület újjászületése alkalmából cikkünkben felidézzük a középkorra visszanyúló történetét, de utánajártunk annak is, ki volt Karakas pasa, meddig élt Budán, és miért épp az ő nevét viseli ez az építmény.
Miután a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, és hosszú időre megszállták az összeomlott Magyar Királyság mintegy harmadát, az Oszmán Birodalom sajátos közigazgatási egységeit, úgynevezett vilajeteket hoztak létre az ország területén. A vilajetek vezetői a pasák voltak, ami a törököknél egyszerre jelentett katonai és polgári kormányzói rangot. A Budai vilajet (régiesen Budai Pasaság) 1541 és 1686 között állt fenn, ezalatt közel száz pasa igazgatta területét (a hódoltságban kialakított többi vilajet – mint az Egri, a Kanizsai vagy a Temesvári – is a Budai alárendeltségébe tartozott).
A XVII. századi pasákról kevés információ maradt fenn az utókor számára. Az 1841-ben kiadott, Gévay Antal levéltáros nevével fémjelzett A budai pasák című kiadvány foglalkozott elsők között magyar nyelven a vilajet vezetőivel. A budai torony névadóját, Karakas Mehmedet (egyes forrásokban Karakás Muhammed) a 46. budai pasaként említi, aki 1618. május 6. és 1621 február közepe között töltötte be a tisztséget (nem sokkal később hunyt el a lengyelek ellen vívott chocimi csatában 1621. szeptember 15-én).
Valójában ő már korábban is állt Buda élén, ha csak néhány hétre, közvetlenül Terjaki Haszán 41. pasa 1614. januári halála után és Szefer 42. pasa 1614. februári megválasztása előtt. További érdekesség, hogy e két nem túl távoli év (vagyis 1614 és 1618) között Karakas nem Budán tartózkodott, hanem a birodalom más területein, például annak keleti végvidékén, ahol Aleppó város élén állt.
Miután Karakas visszatért Budára, és 1618 és 1621 között másodszor pasa lett, ez alatt az idő alatt épült fel az a sarokbástya (a pontos dátum nem ismert), amelyet ma Karakas tornyaként emlegetünk. A bástya alapja középkori eredetű, nem véletlenül, hiszen a török megszállás előtt is ugyanitt húzódott a város egyik védelmi vonala, délen a Buzogánytoronnyal bezárólag, ami még Zsigmond király korában épült (ezen a szakaszon a középkori várfal jelentős része már nem látható, az Ybl–Hauszmann-féle támfal felépítése miatt). Korabeli metszetek is mutatják, hogy a Karakas pasa tornyának helyén korábban is kellett állnia egy, a Buzogánytoronyhoz hasonló építménynek.
Forrás: pestbuda.hu
Zenével épít hidat a kultúrák között
Ötlemezes, Junior Prima-díjas énekesnő ad koncertet pénteken a Szegedi Dóm Látogatóközpontban. A magyar-marokkói származású Guessous Mesi a 18. Nándorfehérvári emléknapok nyitóprogramján zenével épít hidat a magyar és a török kultúra közé. Dalain keresztül a népi bölcsesség lélekgyógyító erejét sugározza.
Guessous Majda Mária édesanyja magyar, édesapja marokkói. A Junior Prima-díjas énekesnő-dalszerző Debrecenben született és nőtt fel. Családja népzeneszeretetének, illetve Sáriné Szebenyi Judit tanárnőjének köszönhetően is a népdalok természetes közeget jelentettek számára már gyerekkorában. Zeneakadémiai tanulmányai során ösztöndíjjal fél évet Törökországban tölthetett, ekkor kezdte el a mélyreható ismerkedést a török zenei hagyománnyal és nyelvvel. Az elmúlt fél évet családjával Marokkóban töltötte, ahol rokonságának másik fele él.
Ha az ember egy ilyen batyut kap, szerintem ezzel egész életében dolga van. Két különböző kultúra gyermeke vagyok, de megvannak az átfedések. Folyamatosan egyre egészebbé válok mindkét irányban, nagyon erősen kötődöm a magyarságomhoz, de a marokkói világ is teljesen az enyém. Megkaptam azt az ajándékot a Jóistentől, hogy mindkét világban látom az értékeket – mondta el lapunknak, majd hangsúlyozta, hogy nemcsak ebben a két világban. Vallja ugyanis, hogy vannak kultúrákon átívelő, egyetemes emberi értékek, amelyek kidomborítására a népzene az egyik legkiválóbb eszköz.
A népzene egyszerű, tiszta, őszinte kifejezésmód, amely az emberi életet öleli fel, annak színeit mutatja meg. Minden ember a boldogságot keresi, megvannak a szükségleteink, a vágyaink, a félelmeink. A népzene közösségi alkotás, generációk edzették. Az ereje óriási, hiszen azokat a mintázatokat sűríti, amelyek közösek bennünk, emberekben, mint az élet, a szerelem, a halál, öröm és bánat. És a kulcsok is benne vannak, ha például az ember nagyon nehéz helyzetben van, megoldhatatlannak tűnő fájdalma, bánata van. Hiszen benne rejlik az ősök együttes bölcsessége – fejtette ki Guessous Mesi, akinek meggyőződése, hogy a népzene gyógyító erővel bír akár otthon, mosogatás közben is.
Folytatás
Forrás: www.delmagyar.hu