Helyszín: Kolping-ház
Cím: 2000 Szentendre, Török köz. 1
Domján Gábor – basszus lant, ének
Kecskés Péter – szimfónia, hárfa, ének
L. Kecskés András – vihuela (reneszánsz gitár), koboz, ének
Kobza Vajk – úd (mór lant)
Lévai-Nagy Péter – zurna, tilinkó, zergekürt, furulyák, görbekürt
Pálmai Árpád – ének, csörgők
Séra Anna – barokk hegedű, rebek, rubebe, fidel
Urbanetz-Vig Margit – viola d’amore
A belépés ingyenes!
Az eseményt az ausztriai, klagenfurti evangélikus közösség szervezi, így a koncert német nyelven fog zajlani. A közösség tagjai számára tudunk csak a helyszínen ülőhelyet biztosítani. Megértésüket köszönjük!
Ezüstérmet szerzett a belgrádi olimpiai kvalifikációs birkózó-világbajnokság záró napján a kötöttfogású 87 kilogrammosok között Losonczi Dávid, aki a döntőig vezető úton nagyszerű teljesítménnyel menetelt, majd a fináléban is mindent megtett a győzelemért, de vitatható körülmények között 8:7-re kikapott a török Ali Cengiztől, így az ötkarikás kvóta után ezüstérmet szerzett a szerb fővárosban.
BIRKÓZÓ-VILÁGBAJNOKSÁG, BELGRÁD
KÖTÖTTFOGÁS, 87 KG
Ali Cengiz (török)–Losonczi Dávid 8:7
ÖSSZEFOGLALÓ
Nehezen találjuk a szavakat. Losonczi Dávid jól ismert riválissal találkozott a világbajnoki döntőben. Az a török Ali Cengiz állt vele szemben, akit Takács István áprilisban legyőzött a zágrábi Európa-bajnokság döntőjében. Sejteni lehetett, hogy jó formában van, hiszen mások mellett az olimpiai, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok ukrán Zsan Belenyukot legyőzve menetelt az aranycsatába. De ettől függetlenül erősen bízhattunk abban, hogy a második magyar világbajnoki címet is megünnepelhetjük a Stark Arénában, hiszen Losonczi Dávid világklasszisokon gyakorlatilag átgázolva szerezte meg a magyar birkózósport második párizsi olimpiai kvótáját, és jutott a fináléba.
Az ESMTK-KIMBA sportolója kékben, nagy lendülettel szaladt a szőnyegre, a közel százfős magyar szurkolótábor tapsviharral kísérte. Cengiz Losonczi eddigi ellenfeleinél láthatóan stabilabban állt a lábán, ám a mi szempontunkból jól indult a mérkőzés: a bírók a törököt látták passzívabbnak, járt érte az egy pont (1:0), ezzel együtt lenti helyzetből próbálkozhatott a magyar – sikertelenül, nem jött össze az emelés. Losonczi nagyobb gőzerőre kapcsolt, ki szerette volna tolni a törököt, de ő fejlefogásból nagyot kontrázott, négypontos dobást hajtott végre (1:4), s ha ez nem lenne elég, mezhúzásért kétpontos intést ítéltek ellenünk (1:6).
Ha valamilyen módon vissza tudnánk utazni az időben, akkor a 13. században, a mai Bajna és Nyergesújfalu között egy kis települést találnánk Pusztamarót néven.
Napjainkra az egykori portáknak nyoma sem maradt, helyükön tavasszal medvehagymaszőnyeg és egy messziről gótikus templomnak tűnő alkotás őrzi a török idők pusztító emlékét, az Országos Kéktúra nyomvonalán.
Az írásos emlékek szerint a Gerecse lábánál található völgy és a hajdani kis település egykor a Tardos nemzetségbeli Maróti nemesekhez tartozott, majd a Bajóti családhoz került. Zsigmond király 1388-ban ajándékozta az esztergomi érsekségnek. A területen a 14. század végén felépítettek egy vadászkastélyt, valamint kihasználva a völgy adottságait, még halastavat is létesítettek.
Az idilli állapotnak a török idők vetettek véget, és az 1526-os mohácsi vészt követően a történelem jelentős és tragikus emlékűhelyszínévé vált a település. Buda várának szeptemberi bevételét követően Szulejmán szultán győztes katonái rablóhadjáratra indultak, és végigpusztították a Dunántúl északi részét egészen Győrig.
A mohácsi csata vesztes magyar vitézei, valamint Tolna, Fejér, Komárom és Esztergom vármegyék civil lakosai menedéket kerestek a török elől, amit természetadta adottságainak köszönhetően Pusztamarót térségében találtak meg. A török azonban ráakadt a mintegy 30 ezer lelket számláló táborra, és támadást indított ellenük. A védők szekerekből várat építettek a település köré, melyet három napig elszántan védtek az ostromlók ellen. A források szerint még török elöljáró is életét vesztette a harcokban.
A Magyarország – Törökország közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodás alapján fennálló kihasználatlan légiközlekedési jog iránti kérelem érkezett be a hatósághoz Debrecen – Isztambul útvonalra, személyszállítási üzemelésre – adta hírül közleményében az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó Közlekedési Hatóság.
Mint írják, a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a magyar kormányrendelet értelmében 30 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be kérelem ugyanezen légiközlekedési jog igénybevétele iránt.
Isztambul a Wikipédia szerint 15 milliós agglomerációs lakosságával a Föld egyik legnépesebb, Törökország legnépesebb települése.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el,
Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úticéljává lett. Nem csupán földrajzilag, hanem kulturálisan is Európa és Ázsia határán helyezkedik el.
A Wizz Airnek jelenleg három szezonális, nyári járata van Debrecenben; a törökországi Antalyába, a görögországi Korfura és a bulgáriai Burgaszba közlekednek a gépeik októberig. A jövő évi menetrendben mindhárom járat elérhető. A következő hónapban elindítja új, egyiptomi járatát is a Wizz Air Debrecenből. Az első Hurghadába tartó gép október 29-én száll fel. A jelenlegi menetrend szerint a gépek március 27-ig közlekednek majd.
A Wizz Airrel emellett Tel-Avivba, a ciprusi Lárnakára (ez már egy ideje nem nyaralójárat, hanem egész évben közlekedik), Londonba és Eindhovenbe lehet velük repülni Debrecenből, a Lufthansával pedig Münchenbe.
Október 17-22. között rendezik meg Szolnokon az Alexandre Trauner Art/Film Fesztivált. A szervezők idén is olyan filmeket mutatnak be, amelyek egyáltalán nem vagy csak elvétve láthatók a magyar mozik kínálatában.
A programon számos műfaj közül válogathatnak az érdeklődők: a háborús filmek, a politikai thrillerek és a szeszélyes románcok egyaránt megtalálhatók a válogatásban.
A szolnoki fesztiválon tíz európai nagyjátékfilm indul a legjobb látványtervezés díjáért.
Nuri Bilge Ceylan török rendező legfrissebb, Elszáradt füvekről (About Dry Grasses) című filmje szintén egy tanárról szól, aki kötelező vidéki szolgálatának végéhez közeledve reméli, hogy áthelyezik Isztambulba.
Amikor azonban kollégájával együtt megvádolják diáklányok zaklatásáért, végleg elveszti a reményt, hogy kiszabaduljon a vidéki életből. Ceylan bő három órás, kifejezetten csehovi karaktervezérelt drámája vizuálisan lenyűgöző moziélmény, amely az anatóliai sztyeppét és lakóit is megörökíti, gyönyörű és hangulatos fényképekkel ábrázolva életüket. A film látványtervezője Meral Aktan. Az Elszáradt füvekről a szolnoki vetítés után a Mozinetnek köszönhetően országosan is moziforgalmazásba kerül, 2024. március 21-től.
Évek óta árulta a pécsi Rácz Aladár cigány közösségi házat és kulturális központot a fenntartó művészeti-kulturális egyesület. Végül idén, az év elején sikerült értékesíteniük az évtizedek óta általuk üzemeltetett, Pécs történelmi belvárosában álló 500 négyzetméteres ingatlant. A vevő a Magyarországi Muszlimok Egyháza, amely mecsetet és iszlám kulturális központot alakított ki a József utcában. A megnyitót ma délután tartották.
Már működik a Korán egyik nevéről Al-Furqan névre elnevezett mecset, vagyis a Pécsi Iszlám Kulturális Központ a József utcában. A mecset és iszlám központ a Magyarországi Muszlimok Egyháza tulajdonában áll. Az ünnepélyes megnyitót ma délután tartották, azon mintegy háromszáz fő, egyébként többségében nők és gyerekek vettek részt.
A Magyarországi Muszlimok Egyháza vezetőjével, Sulok Zoltán Szabolccsal még a múlt héten beszéltünk, aki kérdésünkre megerősítette, hogy az 500 négyzetméteres József utcai házat Kuvait államtól nyert pályázati forrásból tudták megvásárolni. A megnyitón így a kuvaiti nagykövet is jelen volt, a városvezetés részéről pedig Nyőgéri Lajos alpolgármester vett részt a megnyitón.
Az ingatlan korábbi tulajdonosa a dr. Kosztics István vezette pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület volt. Ugyanis nem másról, mint a volt Rácz Aladár közösségi házról és művészeti térről van szó, amely évtizedeken át működött, évtizedek óta tartottak ott kiállításokat, cigány közösségi és kulturális programokat. Nem beszélve arról, hogy maga az egyesület is a ‘80-as évek vége óta működik az alapító, dr. Kosztics vezetésével.
Látványos fogadással ünnepelte a hazánk és Törökország közötti rendszeres légi járatok indulásának 25. évfordulóját a Turkish Airlines a Matild Palace-ban. Az eseményen elhangzott, hogy megvan a szándék az Ankara és Budapest közötti rendszeres közvetlen légi kapcsolat kialakítására.
Elsőként Yahya Zahid Sensoy, a légitársaság magyarországi képviseletének vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót a Török Köztársaság nagykövetasszonyának, Gülşen Karanisnak. A diplomata felidézte, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor cserediákként Németországba repült Isztambulból, akkor Budapesten keresztül a Malév járatával utazott.
Akkor nem gondolta volna, hogy a 25 évvel ezelőtt még kicsinek számító Turkish Airlines lesz mára Európa legjobb légitársasága, amely a világ legtöbb országába indít járatokat.
Karanis asszony felidézte, hogy a Covid-járvány kitörésekor több mint 100 ezer fő repatriálásában vett részt a légitársaság. Ma pedig már több mint 120 ország több mint 300 desztinációjába repülnek.
Ezután arról beszélt, hogy idén ünnepeljük a Törökország és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját, ebből az alkalomból számos kulturális esemény valósul meg mindkét országban.
„Reméljük, hogy ebből az alkalomból létrejön a közvetlen légi kapcsolat Ankara és Budapest” – zárta gondolatait a nagykövetasszony.
Ezután a légitársaság Dél-Európáért felelős elnök-helyettese köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a Turkish Airlines, illetve leányvállalata, az AnadoluJet immár heti 24 járattal köti össze Isztambult és Budapestet.
Az est folyamán a vendégek megkóstolhatták a légitársaság járatain felkínált előételek választékán túl a Matild Palace séfjei által feltálalt török ételkülönlegességeket is. Később sor került az ünnepi torta felvágására, végül egy szerencsés nyertes egy isztambuli repülőjegyet nyert a sorsoláson.
Korábban ismeretlen indoeurópai nyelv emlékére bukkantak a közép-törökországi Boğazkalénál – írja az Arkeonews. A város ad otthont a hettiták egykori fővárosának, Hattuszasznak.
A hettiták az időszámítás előtti 14-12. században uralták Anatóliát, igazi nagyhatalmat hoztak létre, egy időben Egyiptommal is rivalizáltak. Birodalmuk végül összeomlott, egyes elméletek szerint a tartós szárazság okozta a civilizáció bukását.
Fotoğraf: Özhan Hazırlar: https://www.pexels.com
A hettitáknak számos írásos agyagtáblája maradt fenn, a mintegy 30 ezer szöveg túlnyomó része hettita nyelvű, de más nyelveket, így luvit is használtak. Most egy újabb taggal bővül az államhoz köthető nyelvek csoportja.
Dr. Andreas Schachner, a Német Régészeti Intézet isztambuli részlegének munkatársa és kollégái idén folytatták a Hattuszasznál folyó vizsgálatokat. A szakértők egy hettita nyelvű rituális forrást tanulmányozva egy eddig ismeretlen nyelvet azonosítottak a szövegben. A kutatók úgy vélik, a nyelvet Kalašma régiójában használták.
Ha a novemberi választásokból győztesen kerülne ki, Dilan Yesilgoz-Zegerius lenne az első női és egyben első bevándorló-hátterű miniszterelnöke Hollandiának. A kurd–török származású politikus programjának egyik kiemelt pontja, hogy fellépne az illegális migráció ellen.
Yesilgoz-Zegerius szülei még gyermekkorában kértek és kaptak menedékjogot Hollandiában.
Ha ma menekültként érkeztem volna Hollandiába, akkor annak a nyolcéves kislánynak semmiképpen sem lett volna ugyanolyan lehetősége arra, hogy miniszterelnök legyen, mint nekem – mondta a túlzsúfolt menekültügyi rendszerre hivatkozva.
A Törökországban született Yesilgoz-Zegerius Mark Rutte korábbi holland kormányfő utódjaként vette át a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) vezetését. A Bloombergnek adott friss interjúban a 46 éves miniszterelnök-aspiráns azt mondta, hogy a nemzet menekültpolitikájának nincs értelme.
Egy kis országban, amelynek lakosai között ma már több mint 2,6 millió külföldön született ember él, a menekültügyi rendszernek a valódi menekülteket kellene előnyben részesítenie a gazdasági migránsokkal szemben – mondta, ezzel azt is jelezve, hogy a november 22-re tervezett választások után kész együttműködni a jobboldali partnerekkel. Bár az általa vezetett VVD a parlament legnagyobb tömbje, a párt az év során a második helyre csúszott vissza a közvélemény-kutatásokban. A legutóbbi felmérések szerint a többséghez szükséges 76 mandátumnak csak egyharmadát szerezné meg, ha ma tartanák a választásokat.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
