2026. május 5.
Türkinfo Blog Oldal 202

Ami a legenda mögött van: kezdődik a busójárás

Kép forrása: commons.wikimedia.org

Ma veszi kezdetét a busójárás. A törökök és a tél elűzéséhez kapcsolódó, a Balkánról származó népszokás jövő keddig tart. Idén minden eddiginél több, mintegy 2500 maskarás fog felvonulni a mohácsi eseményen.

Február eleje hagyományosan a télbúcsúztató, tavaszköszöntő és termékenységi ünnepek körül forog. A Balkántól kezdve a mediterráneumon át Svájcig Európa számos részén tartanak ilyenkor maskarás bálokat, így Magyarországon is ebben az időszakban rendezik meg a busójárást. Az idén minden eddiginél több, mintegy 2500 jelmezes fog felvonulni a mohácsi eseményen.
A török elűzésének legendája

A legenda szerint a török elnyomást megelégelő sokácok ősei ijesztő maszkokkal és kereplőkkel pánikba ejtették az itt állomásozó oszmán csapatokat, akik a rémisztő alakokat látva fejvesztve menekültek.

A fáma azonban aligha állja ki a tények próbáját: valószínűleg a 18. században hozta be a Balkánról betelepült sokác kisebbség a tavaszűző rituálét, 1783-as a legkorábbi forrás, ami említi a népszokás megtartását. A néphagyománnyá vált rendezvény elemei – mint a busók öltözete (a szőrével kifelé fordított bunda, a szalmával kitömött nadrág, a faragott álarc, a harisnya és a bocskor) a kereplők és kolompolók évszázadok óta változatlanok – írja az Agroinform.

Amire érdemes figyelni

A busók nem látnak jól maszkokban, másrészt jankalék járnak mellettük testőrként, akik a zsákjaikkal ütlegelik a nézelődőket, ezért a sérülések elkerülése érdekében érdemes tisztes távolságot tartani. Mivel egy párkereső rítusról van szó, ezért a busók előszeretettel udvarolnak hölgyeknek és ijesztgetik a gyerekeket. A karnevál fontos résztvevői a „szép busók”, vagyis a sokác népviseletbe öltözött, arcukat fátyollal eltakaró hölgyek.

Tradicionális házról-házra jártak, de mióta az esemény idegenforgalmi látványossággá vált, ágyúlövésre vonulnak be a busók Koló-térre, ezt követően zajongva végig mennek az utcákon, farsang vasárnap pedig visszatérnek a főtérre, ahol körbe táncolják a felállított máglyát.

Zárásképp húshagyó kedden meggyújtják a telet szimbolizáló koporsót, amit körbe táncolva éltetik a tavasz eljövetelét a felvonulók.

A népszokás 2009 óta szerepel UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján és 2012 óta számít hungarikumnak.

Forrás: www.economx.hu

Vár nélküli városban várfesztivál? A Török tükör c. regény íróját az egykori pécsi várról is kérdeztük

2012. október 10. Horváth Viktor európa könyvdíjat nyert. Interjú, portré. Fotó: Reviczky Zsolt

Horváth Viktor Pécsett élő író írta a Török tükör c. regényt, amely 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Sokat kutatta a törökkori Pécset, arról kérdeztük, hogy milyen jelentősége lehetett a pécsi várnak.

A pécsi vár hogyan értékelhető? Olvasmányaimból annyi rémlik, hogy komolyabb támadás esetén feladták a védők.

Igen, általában föladták. Komoly sereg ellen nem lehetett megvédeni, mert a hegyoldalról át lehetett lőni a fal fölött, illetve el lehetett zárni a mecseki forrásokat. Víz nélkül nincs kitartó védelem.

Azért tegyünk különbséget a várfal és a városfal között. A belső vár fala magasabb és erősebb volt, a városfal alacsonyabb, gyengébb és rendkívül nagy kerületű, ezért annyi katona kellett volna a megvédéséhez, amennyi itt soha nem volt. A városfal csak rablóbandáktól és a portyázóktól védett.

A várvédők ellátása kulcsfontosságú volt. Nem egy sikeres ostrom a történelemben úgy dőlt el, hogy az utánpótlást könnyebben megoldó támadók kiéheztették a védőket, akik az éhség vagy a szomjúság miatt adták fel a harcot. Pécsett a várvédők vízutánpótlását források biztosították. Ezek legalább részben ma is megvannak?

Igen, de bekényszerítették őket a föld alá, a csatornákba. Illetve mi tettük ezt, sajnos. A Püspöki palota közelében, az Esze Tamás utcánál lehet hallani az egyiknek a hangját. Illetve a Vince utcában nemrég még szabadon folyt a Tettye-patak vize.

Folytatás

Forrás: szabadpecs.hu

Térképeket tartalmazó corvinával és Isztambul legkorábbi panorámaképével bővült az OSZK digitális gyűjteménye

Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár

Mátyás király egykori Corvina könyvtárának két újabb darabja, valamint Isztambul legkorábban készült, tíz képből álló panorámaképe vált elérhetővé a közönség számára az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményében.

Törökország 1869-ben négy, 1877-ben pedig tizenkét corvinát adott vissza Magyarországnak Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárának egykori darabjai közül, most pedig a Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK megkapta az ott őrzött két corvina teljes digitális másolatát, amely mérföldkőnek számít a magyar és nemzetközi corvinakutatás viszonylatában – idézte fel Hoppál Péter, a török-magyar kulturális évad 2024 kormánybiztosa, a corvinákat és a panorámaképet az OSZK-ban bemutató hétfői sajtótájékoztatón.

A térképeket is tartalmazó kódex

Hunyadi Mátyás Corvina könyvtárát 2006-ban az UNESCO Világemlékezet listájára is felvették. A Topkapi Szeráj könyvtárából az OSZK-nak digitálisan átadott két corvina közül az egyik a számos térképet tartalmazó Ptolemaios: Geographia firenzei kódex. Ez Vitéz Jánosé volt és később került a királyi könyvtárba. A másik Rannusius Crispus II. Ulászló jelenlétében elhangzott prédikációja Budán. A kódex különlegessége, hogy Budán készült, így tükrözi a budai könyvkészítés állapotát is Mátyás király halála után.

Az egykori könyvtár nagyjából 220 fennmaradt corvinája Európa és az Egyesült Államok könyvtáraiban, ötven gyűjteményben található meg, feldolgozásuk és összegyűjtésük húsz évvel ezelőtt indult meg. Magyarországon öt közgyűjteményben ötvenöt corvinát őriznek, ebből harminchetet az Országos Széchényi Könyvtárban. 2020-ban indult el a Bibliotheca Corvina Virtualis internetes szolgáltatás, amelynek célja, hogy Mátyás uralkodói könyvtárát, a Bibliotheca Corvina fennmaradt és azonosított köteteit bemutassa. Az OSZK-ban őrzött corvinák mellett a másik négy magyarországi gyűjteményben őrzött 18 kötet teljes képállománya is elérhető a szolgáltatásban, valamint a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek is engedélyezte az ott őrzött kilenc corvina közzétételét. 2022-ben újabb 37 digitális másolatot sikerült megszereznie az OSZK-nak, tavaly pedig további 26 digitális kódexet rendeltek meg.

A beszerzett anyagok feldolgozása folyamatosan zajlik, a honlapra felkerülő kódexet magyar és angol nyelvű tartalmi leírással látják el a szakemberek, a multimédia menü alatt pedig számos kisfilm is megtalálható.

Folytatás

Forrás: epiteszforum.hu

Az EU 400 millió euróval támogatja a 2023-as földrengés utáni helyreállítást Törökországban

Kép forrása: www.pxfuel.com

Az Európai Bizottság 400 millió eurós (mintegy 152 milliárd forint) megállapodást ír alá Törökországgal az országot 2023 elején sújtó földrengés utáni helyreállítás támogatására – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az uniós bizottság szerint az Európai Unió Szolidaritási Alapjából (EUSZA) nyújtott támogatás az infrastruktúra helyreállítását, az egészségügy, az oktatás, valamint a víz- és szennyvízgazdálkodás, illetve átmeneti szállás biztosítását segíti. A pénzből a török kormány a kulturális örökség védelmét szolgáló intézkedéseket is finanszírozhat – írták.

Az Európai Bizottság a támogatást egy részletben folyósítja Törökország számára. A kifizetés napjától számítva Ankarának 18 hónap áll rendelkezésére a pénzeszközök felhasználására, és ezen időszak után 6 hónappal végrehajtási jelentést kell benyújtania.

A brüsszeli közlemény Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztost idézte, aki elmondta: a 400 millió eurós támogatás az eddigi legnagyobb pénzügyi hozzájárulás, amelyet az EUSZA keretében az EU egy tagjelölt országnak juttat a pénzügyi alap 2002-es létrehozása óta. A támogatás része annak az 1 milliárd eurós pénzügyi csomagnak, amelyet az EU a 2023 márciusában rendezett nemzetközi adományozói konferencián jelentett be Törökország számára – közölte.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa által rendezett konferencián az adományozók összesen 7 milliárd euró összegű támogatásra tettek ígéretet a 2023-as törökországi és a szíriai földrengés által érintettek számára – emlékeztetett az uniós bizottság.

Folytatás

Forrás: hirado.hu

Különleges tervekkel száll be a magyar magánklinikák közé az erős török szereplő

A magas ellátási színvonal, a komplex műtéti beavatkozások, valamint a versenyképes ár miatt is váltak vonzóvá Törökország legnagyobb kórházláncai, nemcsak a belföldi lakosság számára, hanem a nyugati pácienseknek is – tudtuk meg Meri Istirotitól, a Duna Medical Center üzemeltetését tavaly novemberben átvett Liv Hospital Group operatív koordinátorától.

Forrás Facebook

A Portfolio-nak adott exkluzív interjújában a magánegészségügyi csúcsvezető beszélt a török magánegészségügyi szektor fejlődéséről, a Liv Duna Medical fejlesztési terveiről és arról is, mi lepte meg leginkább a magyar piacon. Elárulta többek között azt is, hogy terveik szerint új, magas kockázatú ellátásokat is elérhetővé tesznek a magánkórházukban, mivel szakmai befektetőként képesek hosszú távon gondolkodni. Szerinte Kelet-Európában az egészségügy privatizációja még nem zárult le, a magánegészségügy térnyerése csak most kezdődik.

Induljunk onnan, hogy miért lehet érdekes egy török kórházláncnak a magyar piac. Egyáltalán hogyan alakult a török magánegészségügy fejlődése, hogy most nyugatabbra terjeszkedik?

Szakmai karrieremet az egészségügyben 1990-ben kezdtem, az azóta eltelt 34 év során főként menedzsment tevékenységet láttam el. Ezt azért is említem meg, mert ez volt az az időszak, amikor Törökországban növekedésnek indult a magánegészségügy. Akkoriban a török magánegészségügy nem nyújtott minden szolgáltatást, főleg a magas kockázatú esetekre nem volt megoldás a magánegészségügy, és nem volt elérhető minden diagnosztikai ellátás sem. Akkoriban volt szerencsém menedzserként végigkövetni egy professzionális magánklinika életét Isztambulban, amelyet egy amerikai tanácsadó cég támogatott, és ezen keresztül sokat tanultunk az egészségügyi menedzsmentről, közben elvégeztem egy MBA egészségügyi menedzsment kurzust. Ezt követően jöttek létre az első nagyobb kórházláncok az országba, és mára a legnagyobb ilyen hálózat részesei vagyunk.   

Mekkora ez a kórházhálózat, mit érdemes tudni róla?

Törökországban 29 kórházat működtet a tőzsdén jegyzett MLP Care társaság, amelyhez a Medical Park és a Liv márkák is tartoznak. Ezen belül a Liv hálózat 19 kórházat működtet, a Liv Duna Medical volt számomra a 19. kórháznyitás a sorban.

Forrás és a teljes cikk: portfolio.hu

Hatvan éve nyílt meg a Török presszó, a híradó is megörökítette

Talán nincs is olyan mohácsi harmincon, na jó, inkább negyvenen túl, akinek ne fűződne valamilyen emléke a legendás Török presszóhoz. Az egykor elegáns, zenés szórakozóhely a város közönségének kedvelt találkozóhelye volt, s az évtizedek alatt igazi kultikus hellyé vált. Az egység 1966 januárjában nyílt meg, s az eseményről a híradó is beszámolt. 

Fortepan / FŐFOTÓ Dózsa György utca – II. Lajos utca sarok, Török presszó. 1973

A korabeli tudósítás szerint igen „szívélyesen fogadják a vendéget”, „a kávé kívánság szerint török vagy presszó”. Kiderül az is, hogy „a kedves kis helyiség másodosztályú árakon varázsolja elénk az Ezeregyéjszaka varázslatos álomvilágát”.

Fortepan / FŐFOTÓ Dózsa György utca – II. Lajos utca sarok, Török presszó. 1973

A hely aztán a következő évtizedek alatt kultikus szórakozóhellyé vált.

Megfordultak benne művészek, értelmiségiek, a „város krémje”, de mindig is az az egység volt, ahova bárki más is eljárhatott szórakozni estenként. No és persze a szerelmespárok: ha azok a falak mesélni tudnának…

Az egység népszerűsége azonban az ezredforduló környékétől kezdődően csökkent, amiben minden bizonnyal az akkori működtetők is szerepet játszottak. 2006-ban aztán be is zárták, s azóta is üresen áll az épület.

VIDEÓ A CIKKBEN mohacsiujsag.hu

Hande Ercel Budapestre menekült Isztambulból!

Tim P. Whitby / Getty Images

A török színésznőnek elege lett abból, hogy az otthoni sajtóban nekitámadtak a kritikusok. Elege lett a munkából, az újságírókból, Isztambulból. Párjával a budapesti barátaiknál szálltak meg.

Több hazai hírportál is megírta, hogy a Szerelem van a levegőben és más török sorozatok sztárja tegnap Budapestről, egészen pontosan a Ferenciek teréről posztolt egy képet az Instagram oldalára. Hande nem először jár nálunk, ám arról a laptársaink nem tudtak beszámolni, mi okból kereste fel a fővárosunkat.

A rövid válasz az, hogy valóban menekült Isztambulból, pontosabban, abból a közegből, ami ott mostanában körülvette őt.

Nem így tervezte

A 30 éves színésznő ősszel kezdett bele a legújabb sorozatába, a Bambaska Biribe (Egy másik személy), amelyben a nálunk szintén jól ismert Burak Deniz a partnere. A széria elég vegyes fogadtatásban részesült, a nézők egy részének nem igazán tetszett. Ám ami nagyon szokatlan volt, a török szakírók már az elején arról kezdetek el cikkezni, Hande mennyire nem jól formálja meg a karakterét, Leylát.

A nézettség egyre inkább romlott, és ezzel párhuzamosan mind élesebb kritikákat fogalmaztak meg a főszereplőnőt életre keltő Hande színészi játékéval, s a tehetségével kapcsolatosan.

A gyártó cégnél a Tims&B-nél elég hamar felmerült annak a lehetősége, hogy idő előtt befejezik a szériát. Ám ők és a sorozatot sugárzó FOX Tv most év elején adtak még egy esélyt a történetnek. A közönségarány azonban nem javult, így a Bambaska Biri január 13-án a 16. epizódjával elbúcsúzott a nézőktől.

Folytatás

Forrás: telenovella.hu

Dühös bantu punkokkal és török pszichedelikus popdívával jön az idei Budapest Ritmo

Kép forrása: youtube

Olasz kalózok, talharpázó észt professzorok és az afro-pop atyja is játszik április 11. és 13. között a Budapest Ritmon, amelynek nagy dobása kétségkívül Gaye Su Akyol fellépése lesz, aki 6 év után, egy kihagyhatatlan lemezzel tér vissza Budapestre.

Az afro-pop atyjának tartott Salif Keita, a walesi hárfán játszó Cerys Hafana, a dél-afrikai bantu punkos BCUC, és az olasz költő, trubadúr és aktivista Luca Bassanese is ott lesz idén a Ritmon, ahol észt nu-folkot játszik majd a Puuluup, és afro-francia sanzonok szólalnak meg Gérald Toto bársonyos hangján. Ágoston Béla és zenekara a bolgár etnojazzes Theodosii Spassovval fuzionál, fellép a beskatulyázhatatlan, elmetágító zenét játszó Decolonize Your Mind Society, az idei Ritmo-film főszereplői pedig a Dalinda a capella trió énekesnői lesznek, akiknek koncertjét egy rendhagyó filmperformansz kíséri majd a Blogotheque-alapító Vincent Moon rendezésében.

És hát nem érdemes kihagyni a török népi dallamokat pszichedéliával, szörfrockkal és más gitárzenékkel beoltó, igéző hangú Gaye Su Akyolt, aki az Altin Gün mellett a török psych-revival másik legfontosabb előadója. 2017-ben játszott a Szigeten, egy évvel később pedig a Meszecsinkával közös koncertet adott a Müpában, a Ritmora pedig nagysikerű, Anadolu Ejderi című lemezével érkezik április 12-én az Akvárium Klubba, amely az év albuma lett tavaly a mérvadó Worlds Music Charts Europe-on, és amiről Jehan Paumero, a Psycho Mutants gitárosa és a francia székhelyű aggregátor cég, a Believe közép-kelet-európai főnöke is megírta nekünk, milyen bombaerős lemez a maga műfajában.

Forrás és egy videó: recorder.blog.hu

Jegyek

16,474FansLike
639FollowersFollow