2026. május 5.
Türkinfo Blog Oldal 192

Öt érdekesség a ramadánról

Kép forrása: www.pxfuel.com

Az iszlám vallás szent hónapjával kapcsolatban számos érdekes szokás és hagyomány létezik, amelyek közül most bemutatunk néhányat.

Megkezdődött a muzulmánok böjti időszaka. A ramadán világszerte több mint 1,8 milliárd muszlimot érint, és a böjt és a spiritualitás hónapjának tartják. Az iszlám szerint ez az a hónap, amikor a Korán kinyilatkoztattatott Mohamed próféta számára.

A ramadán havi böjt az iszlám vallás öt alappillérének egyike, a hitvallás, a napi ötszöri ima, az adakozás és a zarándoklat mellett. Ezen ünnepi hónap fontos ismérve, hogy minden évben más időpontra esik, ugyanis a muszlimok nem az általunk használt Gergely-naptárt, hanem a holdnaptárt követik, ahol egy év 12 hónapból, és azon belül 354 vagy 355 napból áll. A böjti időszak a muszlimok által használt naptár kilencedik hónapjának kezdetekor, az újhold észlelésétől függően 29 vagy 30 napig tart. Ez idő alatt a muszlimok napkeltétől napnyugtáig tartózkodnak az evéstől és ivástól, a dohányzástól, a nemi érintkezéstől, emellett kerülniük kell a haragot, az irigységet, az erőszakot, a pletykát és a tisztátalan gondolatokat.

A továbbiakban 5 érdekes tényt mutatunk be a ramadánról:

1. Étkezés a ramadán alatt

A böjt hónapjában napi két főétkezés van. Ezeket szuhúrnak (napkelte előtti evés) és iftárnak (napnyugtakor történő étkezés) nevezik. Gyakran ez utóbbi előtt közvetlenül elfogyasztanak egy marék datolyát majd egy pohár vizet. Vannak, akik gyümölcsöt vagy joghurtot is esznek, ami segít beindítani a szervezet anyagcseréjét a napi böjt után. A szuhúrnak kiadós étkezésnek kell lennie, hogy energiát biztosítson egész napra. Akkor ér véget, amikor felkel a nap, és elkezdődik a hajnali imára (fadzsr) való felhívás.

Ha a müezzin éneke éppen evés közben éri az embert, akkor azonnal abba kell hagyni az étkezést. Vannak, akik inkább az alvást választják, mint hogy ételt készítsenek, és egyenek a szuhúr alatt. Egyes országokban, például Egyiptomban és Irakban doboló emberek járják az utcákat, és a müezzin imára hívása előtt felkeltik a hívőket annak érdekében, hogy enni tudjanak a napi böjtölést megelőzően.

További érdekességek

Forrás: index.hu

Államanya

Kemal Tahir regényét színpadra alkalmazta Osman Özkan

1 szünettel.

Színészek:

Nusret Şenay, Kutay Sungar, Mehtap Öztepe, Nejat Armutçu, Tolga Tuncer, Tunç Yıldırım, Evren Çağrı Turan, Özgür Cengiz, Cihan Korkmaz, Özgür Deniz Kaya, Sercan Çelik, Begüm Sarp, Erkan Alpago, Fuat Çiğiltepe, Ahmet Kılıç, Anıl Eroğul, Oğuz İnce, Burcu Kahyaoğlu, Ekin Yeşer, Cihan Kaymak, Nurefşan Binici, Başak Güleç Gökalp, Yağmur Savaşkan, Aylin Akın, Mehmet Tahir Sertakan, Muhammed Gence Çaydaşi, Yaseri Şahbudak, Barış Dizer, Talip Oğuzhan Yıldız, Selin Hasgül, Sinem Sezgi, Buğrahan Gülbek, Furkan Çelebi Güllü, Halil İbrahim Begit, Hasan İrfan Buzcu, Ayşenur Yaman, Petek Ocakçı, Omid Dervıshı, Ahme Efe Gürses, Arzov Kurbani, İrfan Atav

Zenészek

Azerbajdzsáni hangművész: Arzov Kurbani, Kamancsa: Muhsin Aycan Kurbani, Baglamasz: Dilan Kayacı, Ütőhangszerek: Hüseyin ÇiğdemDíszlettervező: Murat Gülmez

Jelmeztervező: Gazal Erten
Fénytervező: Yakup Çartık
Zeneszerző: Tuluyhan Uğurlu
Koreográfus: Ayşe Emel Mesci
Korrepetítor: Erdem Baydar
Énektanár: Pınar Yüksel
Népi tánc és Szemah coach: Sinem Sezgi, M. Gence Çaydaşi
Színpadi harc tréner: Altınbek Shaken
Sminktervező művész: Dr. Yeşim Arsoy Baltacıoğlu
Rendezőasszisztens: Sercan Çelik
Mozgás asszisztens: Hülya Yıldız- Omid Dervishi
Asszisztens: İrfan Atav
Rendező: Ayşe Emel Mesçi

„Ellenségeink elűztek minket a hazánkból… Két évszázaddal ezelőtt, hátunkat lándzsaheggyel döfködve, fejünk fölött éles kardot suhogtatva földönfutó nomád néppé tettek bennünket. Ide űztek, beszorítottak minket… Az országban eluralkodott a zűrzavar, az állam összeomlott. Bármerre néztünk kétségbe esve, sehonnan nem jött segítség. Mégis kitartottunk valahogy, tudván, ha útra kelünk, a pokol bugyrai nyílnak meg előttünk.”

1290-et írunk… Kis határvidéki fejedelemségben, az egykori Bithüniában járunk a mai Márvány-tengeri régió délkeleti részén… Három oldalról mocsarak, lápok határolják. A káoszból csakhamar állam, majd világbirodalom nő ki. Ám színpadi történetünk idején ez még nem tudható. Közép-Ázsiából és Horászánból hozott türk szokásaink helyi színekkel keverednek a„határvidéki hagyományok” egyedülálló világában, új anatóliai mozaikot hozva létre.

Bithüniában, ahová a vegyes etnikumú és vallású mongol harcosok elől menekültünk, Oszmán bég vezetése alatt összefogtak dervisek, parasztok, harcosok. Vallási különbségeiket toleránsan, a szolidaritás jegyében meghaladva küzdenek a fennmaradásért bizánciak, mongolok, anatóliai szeldzsukok között. Közben igyekeznek kideríteni, ki ölte meg a türkmén Demircant és kedvesét, a görög lányt, Liát.

Kemal Tahir író mesterien szövi egybe az Oszmán fejedelemségből állammá válás folyamatát egy krimi cselekményével; regénye most színpadon elevenedik meg. A Dede Korkut mondák nyelvezetével megszólaló, számos nép rítusaival, dalaival, táncaival kiegészült történet mai színpadképpel és koreográfiával várja a közönséget, életre keltve az anatóliai kultúra elemeit.

Forrás:  nemzetiszinhaz.hu

11 ezer éves a legősibb ismert ajakpiercing

Fotó: Boncuklu Tarla Excavation Archive, Baysal et al./ Antiquity 2024

A maiakkal megdöbbentő hasonlóságot mutató kőből és vulkáni üvegből készült testékszerek kerültek elő a mai Törökország Anatólia tartományának délkeleti részén 2012-ben felfedezett Boncuklu Tarla nevű neolitikus település ásatásai során – írja az IFL Science.

Az Antiquity folyóiratban hétfőn publikált tanulmány szerint a 11 ezer évesre datált kézműves tárgyak a felnőtté avatási szertartások alkalmával kerültek a sírokban talált emberek különböző testrészeibe. A mészkőből, folyami kavicsból és obszidiánból készített ékszerek hordásához méretes sebet kellett ejteni viselőik ajkain és fülcimpáin, állapították meg a kutatók.

Boncuklu Tarla egykori lakóinak komplex díszítőművészete arról árulkodik, hogy a neolitikus társadalom gyöngyök, karkötők, medálok és a most előkerült testékszerek alkalmazásával az emberi testen keresztül összetett szimbólumokkal képezte le a környező világot.

A ma is élő hagyomány a kutatók szerint a 10 ezer évvel ezelőtti nyugat-ázsiai földműves falvak feltárásával bizonyítottnak véltnél legalább ezer évvel korábban kialakult.

Forrás: qubit.hu

Erdoğan Törökországa nem tetszik nekik, tízezrek mentek Németországba

Kép forrása: facebook

„Törökországban nagy hagyománya van a politikai gyilkosságoknak, attól féltem, hogy én leszek a következő.” – mondta Zana Aksu kurd újságíró és polgárjogi aktivista, aki a török hatóságok elől menekült Németországba. Tavaly összesen 60 ezer török kért Németországban menedékjogot, szinte valamennyien a tavaszi török választások után. Menekültstátuszt szerezni azonban nem könnyű, a kérelmek alig 14%-át fogadják be a hatóságok.

Forrás: facebook

Forrás: facebook

Törökországban kétszer annyit keres egy kezdő tanár, mint Romániában- a Maszol.ro portálról

Kép forrása: www.pxfuel.com

Lengyelországban és Magyarországon ellenben rosszabbul fizetik a pedagógusokat, mint nálunk, írja a Ziarul Financiar.

Januártól egy kezdő tanár bruttó fizetése 6080 lej, júniusban pedig 6446 lejre nő. Előbbi 3557 lej nettónak felel meg, míg utóbbi 3770 lejnek. Ez nem egy rossz fizetés, még úgy sem, hogy az elmúlt két évben nagyon elszaladtak az árak.

A Gazdasági Együttműködésié s Fejlesztési Szervezet (OECD) Education at a glance 2023 című jelentéséből kiderül, hogy a kezdő pedagógusok viszonylag kedvező helyzetben vaannak nemzetközi viszonylatban.

Az OECD vásárlóerő-paritáson, vagyis az adott ország fogyasztói árszínvonalát figyelembe véve hasonlította össze a pályájuk kezdetén levő tanárok fizetését. A tanulmányban 38 ország szerepel, Románia pedig a 30. helyen áll. Ez nem hangzik túl jól, azonban a ranglistán többségben vannak a jóléti államok, ahol az átlagjövedelem lényegesen magasabb, mint idehaza.

Romániában a pályakezdő tanárok vásárlóerő-paritáson 17 százalékkal keresnek többet, mint lengyel, s 31 százalékkal, mint magyarországi kollégáik. Görögországot, Bulgáriát, Lettországot, Szlovákiát és Costa Ricát szintén megelőzzük.

A hazai pedagógusok hozzávetőleg ugyanolyan szinten vannak fizetve, mint a kolumbiaiak. Horvátország gazdaságilag kb. egy szinten van Romániával, azonban a pályakezdő pedagógusok bére mintegy 20 százalékkal nagyobb. Speciális eset Törökország, ahol a tanárok fizetése duplája a romániainak, annak ellenére, hogy az országos átlagbér alacsonyabb, mint nálunk.

A tanárok Luxemburgban, Németországban és Svájcban keresnek legjobban. A negyedik helyen álló Mexikóban is nagyon megbecsülik a pedagógusokat, a jövedelmük több mint kétszerese annak, amit romániai kollégáik hazavisznek.

Az EU átlaga körülbelül másfélszerese a romániai bérnek.

“A kis fizetések és azok lassú emelkedése kevéssé vonzóvá tették a pályát” – olvasható a tanulmányban Románia kapcsán.

Forrás: maszol.ro

Kiss Virág csapata lesz az Euroliga négyes döntő házigazdája

Kép forrása: facebook

Mersinben rendezik meg április 12. és 14. között a női kosárlabda Euroliga négyes döntőjét.

Az európai szövetség kedden jelentette be, hogy a Kiss Virágot foglalkoztató török Mersin Basketbol lesz a finálé házigazdája.

A négyes döntőben a Mersin mellett a címvédő, szintén török Fenerbahce, valamint az USK Praha és a negyeddöntőben a Diósgyőrt 2-1-es összesítéssel búcsúztató francia Villeneuve d’Ascq szerepel.

Forrás: www.eurosport.hu

Az olcsó importbúza rekordot hoz a török lisztexportban

Kép forrása: www.pikrepo.com

Törökország a világ legnagyobb búzaliszt-exportőre, és a futó értékesítési szezonban újabb rekord felé halad. A nyomott búzaárak jó alapot adnak ehhez.

Törökország a világ legnagyobb búzaliszt-exportőre, és a futó értékesítési szezonban újabb rekord felé halad. A nyomott búzaárak jó alapot adnak ehhez.

Jó helyzetben

Törökország 2,5 t/ha-os búzahozamok és 18-20 millió tonnás termés mellett lett a világ legnagyobb lisztexportőre. Ezt csak import alapanyagból tudta megvalósítani. A futó értékesítési szezonban 10 millió tonna búza behozatalát hajthatja végre. Földrajzi elhelyezkedése magyarázza ezt a stratégiát: a beszerzéskor maximálisan ki tudja használja a fekete-tengeri térség nagy búzaexportőreinek egymással való vetélkedését, majd az eladáskor azt, hogy közel fekszik a búzával és feldolgozóiparral nem rendelkező régiókhoz, a Közel-Kelethez és Kelet-Afrikához. (Lásd még: A törökök import búzából lettek világelsők a lisztexportban.)
A háború kitörése óta még előnyösebb pozícióban

Törökország már a 2022. évi betakarítás után rekord mennyiségű, 4,5 millió tonna lisztet szállított ki az országból. A 2023. évi aratást követő első 6 hónapban pedig már 20 százalékkal haladták meg az előző szezon azonos időszakában elért mennyiséget.

2022-ben a gabonafolyosó még működött: az orosz és az ukrán szállítmányok is Isztambulba futottak be. 2023-ban már nehezebben ment a török beszerzés, mert a háborúzó felek hajói kevésbé jutottak el idáig. Az ukránok inkább a romániai Konstanca közbeiktatásával érték el a céljaikat, az orosz export nem csekély része pedig a Balti-tengerre tevődött át. Cserébe a gabonaárak meredeken csökkentek, alapot adva az olcsóbb liszt gyártásának.

Folytatás

Forrás: mezohir.hu

Ahmet Turan Şan – Kuleden Gel Kuleden (Hoyrat) 

OLDEST Restaurant in Turkey, Gaziantep

Esős az idő

Kép forrása: Mefaret Öz facebook oldala 

1...191192193...1 475Page 192 of 1 475
16,474FansLike
639FollowersFollow
© Turkinfo.hu 2020