2026. május 5.
Türkinfo Blog Oldal 186

A Fenerbahce lesz a Mersin ellenfele a török döntőben

mersin

Kép forrása: facebook

Kedden este lezárult a Fenerbahce és a Galatasaray elődöntő párharca Törökországban.

A második mérkőzést is magabiztosan, 109-71-re nyerte a Fenerbahce. A 45-38-as félidő nem vetített előre ekkora differenciát, de a harmadik szakasz hajrájában kinyílt az olló. Ekkor már a 20 pontot közelítette a különbség. A negyedik negyedre pedig szétesett a Galata, 37-18-ra nyerte a Fener azt az etapot és ezzel végleg átgázolt nagy riválisán. Kayla McBride 21, Napheesa Collier 18 pontot ért el.

Győzelmével a Fenerbahce 2-0-val lezárta a Galatsaray elleni elődöntő párharcot és bejutott a fináléba, ahol a CBK Mersin lesz a rivális. A két Euroliga Final4 résztvevő gárda döntője az egyik fél harmadik sikeréig tart. Az első két meccset a Fenerbahce rendezi, ezeket pénteken és vasárnap le is játsszák a felek. A harmadik (és szükség esetén a negyedik) összecsapásra Mersinben kerül sor, de már az Euroliga Final4 után.

Forrás: wbasket.hu

Şahindere Kanyonu

A török legfelsőbb választási tanács megerősítette a kurdbarát párt választásokon győztes egyik polgármesterjelöltjét

Kép forrása: www.pxfuel.com

A török legfelsőbb választási tanács (YSK) szerdán megerősítette a kurdbarát DEM párt helyhatósági választásokon győztes polgármester jelöltjét a keleti Van városban, megváltoztatva egy alsóbb szintű választási hatóság döntését, amellyel megfosztották mandátumától Abdullah Zeydant és a voksoláson második helyen végzett kormánypárti jelöltnek juttatták a posztot – közölte az Anadolu állami hírügynökség.

A DEM párt megtámadta az alsóbb szintű választási hatóság döntését. Nagyvárosokban tüntetések is kezdődtek, a rendőrség többeket előállított és helyenként összetűzött a tiltakozókkal.

A kurdbarát párt üdvözölte a YSK döntését. Az X-en közzétett bejegyzésben a politikai erő egyebek között a kurd nép, támogatói és a demokratikus társadalom ellenállásának tulajdonította győzelmét az ügyben.

Forrás: hirado.hu

68,5 százalékon jár a török infláció

Kép forrása: www.pikrepo.com

Valószínűleg ez még nem a vége.

Amikor februárban azt közölte a török jegybank, hogy 67,1 százalékon áll az éves drágulás, akkor vélhetően sok helyi reménykedett benne, hogy innentől már csak lefelé vezet az út. Nos, számításaikat keresztülhúzták, ugyanis a legfrissebb jelentések szerint márciusban egy év alatt 68,5 százalékos volt az infláció.

Mindez azt is jelenti, hogy egy hónap alatt 3,16 százalék volt a drágulás.

Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon a jegybank célja, hogy egy egész évben legyen 3 és 4 százalék között az infláció, bár ez sem mindig jön össze.

Visszatérve a török adatra: a 3 százalék feletti havi megugrás csak az átlag, néhány ágazatban ennél is jóval jobban mozogtak az árak: az oktatásban 13 százalékkal, a kommunikációs szektorban 5,6 százalékkal, a vendéglátásban pedig 3,9 százalékkal volt drágább minden, mint egy hónappal ezelőtt.

Amennyiben pedig az éves adatot nézzük, úgy az oktatásban már 104 százalékos (!) inflációt mért a török jegybank, a vendéglátásban 95, az egészségügyben pedig 80 százalékosat.

Az ország pedig hiába küzd az inflációval: a török jegybank a leszorítás érdekében 45-ről 50 százalékra emelte az alapkamatot, ám ez is csak arra volt elég, hogy az utóbbi három hónap legalacsonyabb havi növekedését regisztrálhassák, ám igen messze van az egy számjegyű drágulástól, amit a kormány el szeretne érni. Emiatt az elemzők arra számítanak, hogy a közeljövőben tovább kell emelni a török alapkamatot.

Az inflációt ezzel szemben nagy részt az hajtja, hogy a kormány 2024-re megduplázta a minimálbért, és bár ennek hatása kezd kifutni, azért még mindig okoz kihívásokat Erdogan török elnök és persze népe számára.

Forrás: hvg.hu

Elindult a jegyértékesítés a Nemzeti Színházban a 11. MITEM

Olasz világpremier, kortárs spanyol drámaíró, török előadások a Török-Magyar Kulturális évhez csatlakozva, belga, bolgár, baskír, grúz, görög, izraeli társulatok, – világszínházi találkozások lesznek  idén is  a Nemzeti Színházban.

A Török-Magyar Kulturális Évadhoz csatlakozva két török előadás is látható lesz a MITEM programjában. Isztambulból a Háború és béke színpadi adaptációját hozzák a Budapesten is jól ismert Alekszandar Popovszki rendezésében. Tolsztoj művének probléma felvetése ma is  aktuális: véres történelmi időkben az egyéni döntések tere beszűkül, a szabadságvágy feloldódik a közösségi moralitásban.

Az Isztambulból érkező Háború és béke című produkció egy képe, rendező: Alekszandar Popovszki

Ankarában februárban lett a bemutatója az Anyaállam (Devlet Ana) című előadásnak, ami az egyik legfontosabb török történelmi regény, Kemal Tahir műve alapján készül. Az előadás a török nép küldetését, lelki alkatát és államiság gyökereit tárja fel és mutatja be, méltóképpen illeszkedve a magyar-török kulturális évad programjába, amelynek keretében a Török Köztársaság megalakulásának és a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország.

A Nemzeti Színház a Körhinta előadással az Antalya Nemzetközi Színházi fesztiválon lép fel májusban a török-magyar évad keretében a Haşim İşcan Kulturálus Központ nagytermében, a Török Köztársaság Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériuma és a Török Állami Színházak Főigazgatósága meghívásának köszönhetően.

április 18. csütörtök 18.00                          Háború és béke                                 

április 20. szombat 19.00                            Anyaállam                                                      

A Nemzeti Színház török előadásoknak jelentkezőknek 1.000 Ft.-os kedvezményes jegyeket tud biztosítani a készlet erejéig.

Jelentkezni az alábbi e-mail címen tudnak az érdeklődők:

andrea.bossak@nemzetiszinhaz.hu

Megpróbálják megmenteni az utolsó ógörög nyelvet, amit csak pár ezer ember beszél

Kép forrása: youtube

Megpróbálják megmenteni a görög nyelv egy olyan veszélyeztetett dialektusát, amelyet csak néhány ezer ember beszél Észak-Törökország hegyi falvaiban, írja a The Guardian. A romejka egy kizárólag szóban fennmaradt nyelv, írásos formája nincsen, ezért a Crowdsourcing Romeyka arra hívja fel a romejkát beszélőket, hogy online próbálják megőrizni a kihalófélben lévő dialektust.

A romejkát élő hídnak nevezik az ókori görög világhoz: nyelvészek olyan jellegzetességeket azonosítottak benne, amelyek több hasonlóságot mutatnak Homérosz nyelvével, mint a modern göröggel.

A Cambridge-i Egyetem kutatói korábban felfedezték, hogy a romejka a hellenisztikus görög nyelvből származik, nem pedig a középkori görögből, ami megkülönbözteti a többi újgörög dialektustól. Ioanna Sitaridou professzor szerint a romejka a modern görög nyelv húga, nem pedig a lánya, a kutatási eredmények pedig megcáfolják azt az állítást, hogy a modern görög egy elszigetelt nyelv.

Nehéz pontosan megállapítani, hány ember beszéli a romejkát jelenleg, mivel csak szóban maradt meg a Fekete-tenger partja mellett található Trabzonhoz közeli hegyi falvakban. A beszélők elöregedésével a dialektust kihalás fenyegeti. A Crowdsourcing Romeyka ezt szeretné elkerülni: a projekt tulajdonképpen egy platformot hozott létre, ahol bárki feltöltheti, ahogyan romejka nyelven beszél – feltéve, ha romejka az anyanyelve –, hogy a nyelv szavai, szószerkezetei, nyelvtani sajátosságai is fennmaradhassanak.

Hiába testvérek, a modern görög és a romejka beszélői nem értik egymást: Sitaridou szerint találó, ha az olasz és a portugál nyelvhez hasonlítjuk őket, melyek mindegyike a vulgáris latinból származik, de nem egymásból alakult ki.

Folytatás és videó

Forrás: telex.hu

Tarik Demirkan: Az önkormányzati választás megrengette Erdogan rendszerét

Törökország 81 megyeszékhelyéből 35-öt megszerzett a Köztársasági Néppárt, míg a kormányzó párt mindössze 24-et. Ez erőteljesen megrengeti Erdogan rendszerének stabilitását – véli Tarik Demirkan, újságíró, a TürkInfo főszerkesztője.

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a vasárnapi törökországi önkormányzati választásokon az ellenzék sikeres kampányt zárt. Isztambul mellett a főváros Ankarában és az égei-tengeri Izmirben is ellenzéki polgármester-jelöltre szavazott a többség, ezzel maga mögé utasítva Erdogan elnök pártját.

Kérdés, hogy az erdogani rendszer stabilitásán okozhat-e ez repedéseket, vagy ott is a vidék-város ellentét hagyományos mintázatát láthatjuk?

„Az elmúlt évek szavazásain látható volt, hogy jelenleg másról lehet szó. Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) az utolsó választások eredményeképp az egyik legnagyobb párttá nőtte ki magát, majdnem 38 százalékot szerzett, szemben a kományzó párt 35,5 százalékával” – mondta az Esti gyors keddi adásában Tarik Demirkan, újságíró, a TürkInfo főszerkesztője, hozzátéve, hogy a CHP nemcsak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken és az elmaradottabb térségben is tudott sikereket elérni. Az ország 81 megyeszékhelyéből 35-öt megszerzett, míg a kormányzó párt mindössze 24-et. Ezzel a CHP átformálta Törökország politikai térképét. „Ez alapján el lehet mondani, hogy ez a térkép Erdogan rendszerének stabilitását erőteljesen megrengeti” – foglalta össze.

A kormánypárt gyenge szereplésében közrejátszó körülmények közt említette, hogy a török gazdaság „nem áll jól”. Ez leginkább a fiatalokat és a nyugdíjasokat érinti. Demirkan kifejtette, hogy sokan – bár nem kapnak útlevelet – például Németországban folyamodnak menekült státuszért, pedig Törökország nem is áll háborúban.

Erdogan a választások estéjén elfogadta az eredményt, nagyon komoly veszteségnek nevezte, de előrehozott országgyűlési választást nem akar. Nagyon fontos, hogy Erdogan azt ígérte, elnökként párttól függetlenül minden városvezetés igényeit igyekszik majd figyelembe venni. Ehhez képest három nappal később az ország Kelet-anatóliai régiójában elhelyezkedő Van városában ugyan a kurd ellenzék nyert 55 százalékkal, a mai hírek szerint mégsem ők, hanem a kormányzó párt állíthat – intézkedése nyomán – polgármestert.

A teljes beszélgetésért>>>>

Ekrem İmamoğlu lehet Erdogan következő kihívója

Kép forrása: en.wikipedia.org

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

A Köztársasági Néppárt (CHP) az első törökországi politikai párt, amit száz éve Mustafa Kemal Atatürk alapított. A CHP Törökország országszerte a hétvégi helyhatósági választásokon a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 36 százalékos eredményt ért el. Ezzel a balközép ellenzéki párt a 81 tartományából 36-ban végzett az élen.

„A török parlament második legnagyobb, de mindig ellenzékben lévő pártja állandó kihívója Erdogannak és az ő pártjának. Három legnagyobb településen, Isztambulban, Ankarában és Izmirben maradtak a korábbi köztársasági néppárti főpolgármesterek, és több más fontosabb településen is ők jutottak hatalomra˜− mondta Egeresi Zoltán az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta, állandó vita van Törökországban a vallás szerepéről, amíg a kemalista hagyományokra épülő balközép párt a szekularizmus képviseletét látja fontosnak, addig Erdogan iszlamista gyökerű pártja jóval nagyobb teret enged a muszlim vallásnak a mindennapokban. A szakértő úgy látja, hogy a választáson rengeteg protest szavazat született, a jelenlegi gazdasági helyzet miatt pedig sokan otthonmaradtak.

A tavalyi törökországi elnökválasztáson a hatpárti összellenzéki szövetség nem tudott győzni, a közös államfőjelöltjük sem kapta meg a legtöbb szavazatot, így ez az együttműködés ősszel véget ért, a pártok a helyhatósági választásokon már külön indultak.

„Volt aki arra számított, hogy ennyire megoszló ellenzék esetén az isztambuli polgármester bukni fog, mivel ott jellemzően erősnek mondható a konzervatív szavazóközösség. Azt látjuk, hogy nem így történt, amiből levonhatjuk a következtetést, hogy stratégiai szavazatot alkalmaztak a választók szerte az országban, különösen az ország nyugati részén, és a legerősebb ellenzéki jelölt mögé álltak be” − fejtette ki Egeresi Zoltán.

Folytatás

Forrás: infostart.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow