Vasárnap, nem sokkal dél után elindul a Wizz Air első menetrend szerinti járata a törökországi Isztambulba. A járat heti kétszer, szerdánként és vasárnaponként közlekedik majd, június közepén a szerdai nap a csütörtökire változik.
Trubek Zsuzsa, a légitársaság kommunikációs menedzsere kérdésünkre korábban azt mondta, az isztambuli járatnál a legutóbb elindított rómaival szemben némileg lassabb felfutásra számítanak, a tavaszi hónapokra egyelőre mérsékeltebb az érdeklődés, mindeközben a nyáron induló gépekre nagyobb számmal adtak már el jegyet.
Isztambul a Wikipédia szerint 15 milliós agglomerációs lakosságával a Föld egyik, és Törökország legnépesebb települése.
A város a Boszporusz és a Márvány-tenger két oldalán terül el,
Törökország kulturális, művészeti és gazdasági központja. Különleges fekvése, római kori, bizánci és oszmán építészeti emlékei, valamint a múzeumaiban és palotáiban fellelhető művészi alkotások révén a turisták kedvelt úti céljává lett. Nem csupán földrajzilag, hanem kulturálisan is Európa és Ázsia határán helyezkedik el.
Egy író, aki már nem képes írni és elvesztette a mondanivalóját. Felesége, a megszállott tudós, és fiuk, aki visszautasítja a rákényszerített elvárásokat, ehelyett inkább egy távoli szigeten keres menedéket a világot behálózó erőszak elől. Egy kurd fiatal, aki a desztánok, legendák hívószavára és az elnyomottság ellen lázadva a hegyekbe vonul, de az ott folyó erőszak láttán megszökik. Egy fiatal lány, aki a szokásrend halálos ítélete elől menekül. Egy besúgó. Egy külföldi, akinek testrészei szanaszéjjel repülnek egy öngyilkos merényletben Isztambulban. Egy város Délkelet-Törökországban, egy különleges nő és egy különleges élet. Egy apró kis sziget Norvégiában, egy gyermek, aki egyre csak várja anyját, a mesebeli hercegnőt, de az már soha nem fog jönni.
Hol kezdődik az erőszak? Egy laboratóriumi kísérlet során, mikor a kutató feláldozza egy egér életét? Amikor a háborúban gyilkolnak és meghalnak? Amikor a gyermekeinkre rákényszerítjük saját értékeinket? Amikor lefényképezzük egy ember szenvedését? Amikor szeretkezünk? Amikor a becsület nevében ölünk? Vagy amikor kirekesztjük azt, aki más?
Az elveszett szó című regény a török-kurd konfliktus emberi aspektusaival foglalkozik. Az ’56-os magyar események motívuma foglalja keretbe a történetet, mely háború és mindennemű erőszak, kirekesztés értelmetlenségére hívja fel a figyelmet. A magyar fordítás megjelenése 2023 tavaszára várható.
Oya Baydar: 1940-ben született szociológus, író, számos irodalmi díj tulajdonosa. Politikai okokból hosszú évekig németországi emigrációra kényszerült, 1992 óta újra Törökországban él és alkot.
Schmidt Szonja Emese: műfordító, turkológus, egy szigetközi faluban él és gazdálkodik a családjával. 2021-ben Babits-ösztöndíjas volt a közölt művel.
(I. fejezet)
„A gyerekeket pici golyóval lövik le, anya?”
Ha a Başkent büfé előtt a visszajáróra várva nem szúr szemet neki a fura kalapos nő, aki kint, a 8-as számú kocsiállás számára kijelölt váró sorainak egyikében ült, akkor nem is fordult volna abba az irányba. Ásványvizes flakonját berakta kis utazótáskájának egyik külső zsebébe, közben még egyszer megakadt a szeme a széles karimájú, világos színű kalapon. Magával ragadta a tárgyak különös vonzereje és elindult a 8-as kocsiálláshoz.
Nemrég jelent meg Oya Baydar török írónő 2007-es regénye, Az elveszett szó magyarul. Ennek kapcsán beszélget a regény fordítójával, Schmidt Szonja Emese turkológussal Hajnal Edina nő- és emberjogi aktivista a regény mondanivalójáról, az erőszakról, a török-kurd konfliktusról, emberi sorsokról és egy erős jellemű népről. A szerteágazó témát Szonja baglama (húros, pengetős török hangszer) játéka kíséri, amivel mi is kicsit erre a vidékre utazhatunk.
A Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme ad otthont április 9-én a Tiszta forrás című, Bartók török és magyar gyűjtései nyomán színpadra állított összművészeti estnek. A Káel Csaba által rendezett, Guessous Majda Mária „Mesi” marokkói–magyar származású énekesnő, illetve a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével megvalósuló produkció a zene és tánc kapcsolatát helyezi fókuszba. A műsor a török és a magyar zenei hagyományok közötti kapcsolódásokat kiemelve kelti életre Bartók életművének néhány jellegzetes darabját.
– Az én vezéreszmém, amelynek, mióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré válásának eszméje, a testvérré válásé minden háborúság és viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás! – írta egy levelében 1931-ben Bartók Béla. Ez a gondolat köszön vissza a műsor címében is. Egy hasonló összművészeti estet először 2022-ben, a dubai világkiállítás magyar napján láthatott a közönség.
Felfüggeszti részvételét Törökország az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben. A lépésre április 8-án kerül sor.
Ismét egy országgal kevesebb – akár így is összefoglalható Törökország legújabb lépése. Mint a Ria.ru kiszúrta, Ankara április 8-tól felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésben (CFE).
Nyolc rosszfiú rács mögött, a török főkolompost még keresik. Kábítószert, arany ékszereket, pénzt, autókat és egyéb vagyontárgyakat foglaltak le tőlük a Csongrád-Csanád vármegyei rendőrök.
A vármegyei nyomozók több hónapos felderítést követően számolták fel azt a török és magyar elkövetőkből álló bűnszervezetet, amely Budapestre szállított illegális migránsokat – értesült pénteken a Promenad24.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunkkal közölte, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályán 2022 óta folyik büntetőeljárás a banda tagjaival szemben, akik egy 20 gépjárműből álló flottát üzemeltetve rendszeresen szállítottak Budapestre illegális migránsokat.
A napokban sok helyen cikkeztek arról, vajon valóban távozik-e a török élvonalból az ország egyik legnagyobb múltú klubja, a Fenerbahçe. A szokatlan lépésről nemrég rendkívüli közgyűlésen szavaztak, amely során – egyelőre – elvetették ezt a lehetőséget. De miért merült fel egyáltalán, hogy a bajnoki címért küzdő Fenerbahçe nélkül folytatódjon a török élvonal?
Rendkívüli közgyűlésen döntöttek a Fenerbache klubtagjai, maradnak-e az élvonalban. Egyelőre igen, a nyáron azonban újraértékelik a helyzetüket.
Rég volt annyira izgalmas a török bajnokság, mint a mostani szezonban. A két ősi rivális, a Galatasaray és a Fenerbahçe az egész évben fej-fej mellett küzd a bajnoki címért, 31 fordulót követően 84 és 82 ponttal rendelkeznek, a 3. helyen álló Trabzonspor pedig már 30 pont hátránnyal követi őket. A két együttes a hétvégén – egyelőre még csak a Szuperkupában – újra összecsaphat egymással, a hírek többsége azonban nem a közelgő derbiről szól.
A héten ugyanis a Fenerbahçe rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen arról szavaztak, maradnak-e a török élvonalban, vagy alacsonyabb osztályban folytatják a jövőben. Bár nem példátlan, hogy egy helyi óriásklub egyik pillanatról a másikra a ranglétra alján találja magát, ilyenkor szinte mindig az anyagiak állnak a háttérben, az isztambuli klub esetében azonban szó sincs ilyesmiről, egészen más okból vették fontolóra az osztályváltás lehetőségét.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
