![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Nem nyílt ki a futómű, orra bukva landolt egy meghibásodott Boeing Isztambulban
Meghibásodás miatt orrfutómű nélkül szállt le egy FedExes Boeing 767-es teherszállító az isztambuli repülőtéren. Sérülés nem történt, de a 737-esek sorozatos problémái után ez újabb kellemetlen blama lehet a kereskedelmi repülőgépek világszinten legnagyobb gyártójának.
A párizsi Charles de Gaulle reptérről felszállt Boeing pilótája leszállás előtt arról tájékoztatta az isztambuli irányítótornyot, hogy nem nyílik ki az első futóműve (hivatalos nevén orrfutója), ezért a torony útmutatásával kísérelte meg a landolást. A leszállásról készült videófelvételeken látszik is, ahogy szikrák repkednek és füst gomolyog, miközben a repülőgép orr-részével végigsiklik a kifutópályán. A pilótának sikerült a kifutópályán tartania a 767-est, megállás után pedig a reptéri mentőegységek azonnal tűzoltóhabot fecskendeztek rá.
A hiba okáról idáig sem a Boeing, sem a repülőtér nem adott ki tájékoztatást.
A Boeingra mostanában rájár a rúd. Januárban egy szinte vadonatúj 737 Max 9-esnek nem sokkal a felszállás után ablakostul kiszakadt egy oldalpanelje, csak a szerencsének volt köszönhető, hogy az incidensnek nem voltak súlyos következményei. A cég az eset után azonnali hatállyal megvált a 737-es program vezetőjétől. A 737-es modelleket érintő többszörös problémák miatt, illetve a légitársaságok, a szabályozó hatóságok és a befektetők nyomására a programban további alapvető változtatásokat hajtottak végre.
Forrás: 444.hu
Botrány Isztambulban, közelharc a pályán a szurkolókkal
Törökország nem feltétlen mindig a béke és a nyugalom szigete a sportban. Péntek este Isztambulban a Fenerbahce–Monaco férfi kosárlabda Euroliga-meccs lefújása után a hazai nézők betódultak a pályára, és dulakodtak a vendégek játékosaival. Nem volt könnyű megemészteni, hogy a franciák 65–62-re győztek, és ezzel 2–2-re kiegyenlítettek a negyeddöntőben, amely az egyik fél harmadik győzelméig tart.
Alakul a Final Four mezőnye a férfi kosarasok Euroligájában. A címvédő Real Madrid már bejutott a berlini Uber Arenában esedékes négyes döntőbe a másik spanyol klub, a Baskonia elleni söpréssel.
A másik három párharcban viszont 2–2 az állás, így mindent eldöntő ötödik meccsek lesznek. Az Olympiakosz 95–58-ra lelépte a Barcelonát, a Maccabi Tel-Aviv otthon 95–88-ra kikapott a Panathinaikosztól, míg a Fenerbahce szintén hazai pályán 65–62-es vereséget szenvedett a Monacótól.
Ez utóbbi mérkőzésen roppant paprikás volt a hangulat a török metropolisz ázsiai luxusnegyedében, a 13 059 nézőt befogadó és zsúfolásig megtelt Ülker Sports Arenában.
Ahogy lefújták a meccset, Jaron Blossomgame, a Monaco amerikai játékosa megindult a Fenerbahce kispadja felé, nem tudni, mi célból, mire elszabadult a pokol. A sárga trikót viselő Fener-szurkolók betódultak a pályára, meg akarták verni Blossomgame-et, többek között a hazai csapat kabalafigurájának kellett közbeugrania, hogy megvédje a játékost a nézők haragjától.
Forrás: index.hu
A török nevek magyar leltárosa
Negyven évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rásonyi László nyelvész, turkológus. A számos jeles magyar turkológus közül azzal tűnt ki, hogy ő nem kizárólag a magyar turkológiának volt jeles képviselője, hanem megalapítója és kiemelkedő alakja lett a törökországi hungarológiának is.
Rásonyi László 1899. január 22-én született Liptószentmiklóson. Egyetemi tanulmányait a magyar nyelvészet, a történelem és a turkológia tárgykörében a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1921-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Doktori értekezését a magyar oklevelekben előforduló kun személynevekről írta. A témaválasztás nyilván nem véletlen, hiszen az egyetemen olyan jeles professzoroktól sajátította el a nyelvészeti és turkológiai ismereteket, mint Gombocz Zoltán és Németh Gyula.
1922-ben kezdett el dolgozni az MTA könyvtárában. Könyvtárosi munkája közben alkalma nyílt arra, hogy ösztöndíjjal részt vegyen több külföldi tanulmányúton. A legjelentősebb az 1932-ben elnyert Feridun-ösztöndíj volt, amely lehetőséget nyújtott az ifjú kutatónak, hogy komolyan hozzálásson az egész tudományos pályafutásán végighúzódó nagyívű onomasztikai (névtani) munkásságához. 1935-ben a török államfő, Musztafa Kemál Atatürk személyes hívására ment Törökországba. Rásonyi alapította meg az Ankarai Egyetemen a hungarológia tanszéket – akkor még Hungarológiai Intézet elnevezéssel –, majd 1935–1941 között ő látta el az intézetvezetői szerepet. Az intézmény magas színvonalú munkájának támogatása érdekében létrehozta az intézeti könyvtárat is.
Forrás: mki.gov.hu
Különleges története van ennek az apró toronynak egy apró szigeten
A Szűz tornya a Boszporusz tengerszoros partjainál fekszik, és egy kicsiny szigetecskére épült, mely Törökországban, Isztambul Üsküdar városrészével szemben helyezkedik el. Már az ókori görög időkben is ismert volt, a középkorban, Bizánc idején Leandros toronynak is nevezték.
Első építtetője, Alkibiadész athéni hadvezér volt, aki i.e. 408-ban legyőzte a perzsa hajóhadat. 1110 környékén I. Alexiosz bizánci császár újjáépítette, illetve kisebb erőddé alakította a tornyot.
1509 és 1763 között az ottomán törökök többször újjáépítették, mai kinézetét 1998-ban nyerte el.
Elővigyázatosságból az 1999-es izmiti földrengést követően acélbetéteket alkalmaztak statikai megerősítés céljából a torony körül. Évszázadokon át világítótoronynak használták, manapság gyakran magánhajók is kikötnek a torony mellett.
Forrás: www.origo.hu
Már éjszaka is meglátogathatjuk Törökország egyik híres ókori helyszínét
Egy új projekt keretében már éjszaka is meglátogatható a Törökországban található 2300 éves ókori Epheszosz.
Törökországban a nyári szezonban több ezer látogatót fogad az ókori város, Epheszosz, amely 2015 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Mostantól, az Éjszakai Múzeum projektnek köszönhetően, naplemente után teljesen más hangulatba járhatják be a látogatók Törökország 2300 éves történelmi helyszínét és élhetik át annak gazdag kulturális örökségét.
„Az éjszakai múzeum koncepciója idén valósul meg először Törökországban, Epheszosz után több történelmi helyszín is bejárható lesz éjszaka. Egyre többen érkeznek mind belföldről, mind külföldről ezekre a területekre, azonban kapacitásuk korlátozott, így meghosszabbítottuk a látogatási időt” – árulta el Süleyman Elban, Izmir kormányzója.
Hozzátette, a magas nyári hőmérséklet miatt az embereknek nehézséget okoz nappal meglátogatni a területeket, így az éjszakai megnyitás kényelmet és komfortot biztosít a látogatók számára – írja a Hürriyet Daily News.
Kolléganőnk a közelmúltban magyar emlékek nyomában járt Rodostótól Isztambulon át Izmitig, az útról készült beszámolóját itt olvashatják.
Forrás: turizmus.com
Mint bordatöréskor a röhögés – Elszáradt füvekről
A jeges Anatóliában a reménytelenség és a kilátástalanság különböző arcait ismerhetjük meg három tanár és egy diáklány kapcsolatán keresztül.
Nuri Bilge Ceylan kilencedik filmje nem teljesen győz meg arról, hogy szükség van a bő három órás játékidejére, mégis meglepően jól csúszik: lassan, de biztosan bontja ki a nagy képet, amelyben sok különböző személyes és társadalmi téma zsúfolódik össze. Törökország Isten háta mögötti, kelet-anatóliai vidékét terrorizmus, konzervativizmus, általános szegénység, munkanélküliség és kilátástalanság sújtja, miközben a kötelezően idehelyezett, fiatal általános iskolai tanárok eltérő stratégiákkal igyekeznek átvészelni a büntetéssel felérő kinevezést a dermedt, hóborította településen.
Az Elszáradt füvekről főszereplője Samet (Deniz Celiloğlu), aki igazán kiállhatatlan figura: magának való, motiválatlan, rossz tanár és rossz barát, aki másról sem tud beszélni, mint hogy alig várja, hogy leléphessen innen Isztambulba.
Legjobb barátja és lakótársa Kenan (Musab Ekici), aki simulékonyabb és derűsebb, s mivel a környékre valósi, a körülményekkel szemben is elfogadóbb. Kettejük egyhangú életét két váratlan esemény zavarja meg, amelyek a cselekmény legfontosabb mozgatórugói lesznek: egyrészt két kamasz diáklány helytelen viselkedéssel vádolja meg őket, másrészt megismerkednek a közelben tanító, független és felvilágosult Nurayjal (Merve Dizdar, aki Cannes-ban a legjobb színésznő díját kapta a szerepért), aki mindkét férfinak megtetszik, éket verve a kapcsolatukba.
Ha van kívülálló számára nehezebben érthető rétege Ceylan filmjének, az a török társadalmi, politikai, etnikai viszonyok beszűrődése, amely többször is meghatározza beszélgetéseket, utaljanak múltbéli vagy jelenbéli eseményekre. A legfontosabb aspektus egyértelműen az, hogy Nuray egy terrortámadásban elveszítette az egyik lábát, ám az Elszáradt füvekről megspórolja a körülmények kifejtését.
Forrás: www.kulter.hu
Török infláció: őrületes ütemben nőnek az árak, erre a turistáknak is figyelniük kell
Csaknem 70 százalékkal nőtt a törökországi árszínvonal áprilisban éves összevetésben. A drágulás elsősorban a turisztikai szolgáltatások és a közlekedés terén volt jelentős, ami a Törökországba tartó turistákat is érzékenyen érinti.
Újból nagyot nőtt a török infláció. Az éves szinten számított inflációs ráta áprilisában 69,8 százalékra emelkedett, meghaladja a márciusban mért 68,5 százalékot, de elmarad a piac 70,33 százalékos várakozásától.
Ennek ellenére az áprilisi volt a legmagasabb érték 2022 novembere óta.
Milyen áremelkedések hajtották a török inflációt az elmúlt évben?
Az árszínvonal emelkedését főként a lakhatással kapcsolatos szolgáltatások hajtották, amelyek egy év alatt 55,55 százalékot nőttek. Ennél jobban emelkedtek a közlekedési árak: 80,39 százalékkal haladták meg a 2023. áprilisi értéket.
A vendéglátásban, azaz a kávézókban és az éttermekben, valamint a szálláshelyek körében 95,82 százalékkal kértek többet a szolgáltatók, mint egy évvel korábban.
Emellett nőtt az infláció:
a ruházati cikkek és lábbelik kategóriájában 51,2 százalékkal,
az alkoholos italok és dohányáruk körében 78,53 százalékkal,
a lakberendezési cikkek, a háztartási felszerelések és az általános karbantartás szegmenseiben 67,88 százalékkal.
Tovább lassult viszont az infláció az élelmiszerek kategóriájában, az árak ott átlagosan 68,5 százalékkal nőttek egy év alatt, míg márciusban ez 70,41 százalék volt. A maginfláció azonban tovább nőtt, áprilisban 75,81 százalékot mértek a márciusi 75,21 százalék után.
Forrás: www.vg.hu