A török nevek magyar leltárosa

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rásonyi László nyelvész, turkológus. A számos jeles magyar turkológus közül azzal tűnt ki, hogy ő nem kizárólag a magyar turkológiának volt jeles képviselője, hanem megalapítója és kiemelkedő alakja lett a törökországi hungarológiának is.

Rásonyi László 1899. január 22-én született Liptószentmiklóson. Egyetemi tanulmányait a magyar nyelvészet, a történelem és a turkológia tárgykörében a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1921-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Doktori értekezését a magyar oklevelekben előforduló kun személynevekről írta. A témaválasztás nyilván nem véletlen, hiszen az egyetemen olyan jeles professzoroktól sajátította el a nyelvészeti és turkológiai ismereteket, mint Gombocz Zoltán és Németh Gyula.

1922-ben kezdett el dolgozni az MTA könyvtárában. Könyvtárosi munkája közben alkalma nyílt arra, hogy ösztöndíjjal részt vegyen több külföldi tanulmányúton. A legjelentősebb az 1932-ben elnyert Feridun-ösztöndíj volt, amely lehetőséget nyújtott az ifjú kutatónak, hogy komolyan hozzálásson az egész tudományos pályafutásán végighúzódó nagyívű onomasztikai (névtani) munkásságához. 1935-ben a török államfő, Musztafa Kemál Atatürk személyes hívására ment Törökországba. Rásonyi alapította meg az Ankarai Egyetemen a hungarológia tanszéket – akkor még Hungarológiai Intézet elnevezéssel –, majd 1935–1941 között ő látta el az intézetvezetői szerepet. Az intézmény magas színvonalú munkájának támogatása érdekében létrehozta az intézeti könyvtárat is.

Folytatás

Forrás: mki.gov.hu