2026. május 4.
Türkinfo Blog Oldal 178

Szeretem anyát

Ersay Üner – Sevme

Törökország teljesen leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai humanitárius tragédiára hivatkozva

Kép forrása: www.pxfuel.com

Törökország úgy döntött, leállítja a kereskedelmet Izraellel a gázai offenzíva miatt. A BBC azt írja, hogy a török kereskedelmi minisztérium szerint az intézkedések mindaddig érvényben lesznek, amíg Izrael nem engedélyezi a segélyek „megszakítás nélküli és megfelelő bejutását” Gázába. A két ország közötti kereskedelem tavaly közel 7 milliárd dolláros piacot jelentett.

Izrael külügyminisztere erre válaszul azzal vádolta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, hogy diktátorként viselkedik. Israel Katz az X-en azt mondta, hogy Erdogan „nem veszi figyelembe a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat”. Hozzátette: utasította a külügyminisztériumot, hogy keressen alternatívákat a Törökországgal folytatott kereskedelemre, a helyi termelésre és a más országokból származó importra összpontosítva.

Törökország közleménye szerint a felfüggesztés minden termékre vonatkozik. „Törökország szigorúan és határozottan végrehajtja ezeket az új intézkedéseket, amíg az izraeli kormány meg nem engedi a humanitárius segélyek megszakítás nélküli és megfelelő bejutását Gázába.”

1949-ben Törökország volt az első muszlim többségű ország, amely elismerte Izrael állam létezését. A kapcsolat azonban az elmúlt évtizedekben megromlott.

2010-ben Törökország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, miután 10 palesztinbarát török aktivista meghalt az izraeli kommandósokkal folytatott összecsapásokban. A kapcsolatot 2016-ban helyreállították, de két évvel később mindkét ország kiutasította a másik vezető diplomatáit, mert vita alakult ki amiatt, hogy Izrael palesztinokat gyilkol-e, vagy sem.

Erdogan a tavaly október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás óta egyre élesebben bírálja Izraelt. Januárban azt mondta, hogy a katonai offenzíva, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök erre válaszul indított, „nem kisebb, mint amit Hitler vitt véghez”. Netanjahu azt válaszolta, hogy „Erdogan, aki népirtást követ el a kurdok ellen, és aki világrekordot tart az uralmát ellenző újságírók bebörtönzésében, az utolsó ember, aki erkölcsről prédikálhat nekünk”.

Forrás: telex.hu

Törökország vízumot és igazolványt is ad a digitális nomádoknak

Kép forrása: www.pxfuel.com

A digitális nomádok, vagyis azok, akiknek nem helyhez kötött a munkájuk és utazás közben dolgoznak, már Törökországba is kérelmezhetnek vízumot. A kitöltött okmánnyal csak be kell menniük a török konzulátusra hogy megkapják a végleges engedélyt, a „Digitális Nomád Azonosító Igazolványt.”

Azok a 21-55 év közötti dolgozók igényelhetnek digitális nomád vízumot Törökországban, akik Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Írország, Dánia, Görögország, Horvátország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Finnország, Svédország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta, Bulgária, Románia, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Egyesült Királyság, Svájc, USA, Kanada, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország állampolgárai.

A vízumra és az igazolványra a https://digitalnomads.goturkiye.com/ platformon tudnak jelentkezni a digitális nomádok. A regisztrációt követően a következő dokumentumokat kell feltölteni:

a Törökországba való megérkezéstől számított legalább hat hónapig érvényes úti okmány/útlevél;
felsőoktatásban szerzett diploma vagy diplomahelyettesítő dokumentum;
hivatalos irat, amely igazolja, hogy a kérelmező digitális nomádként dolgozik (szerződés, abban az esetben, ha egy vállalatnak dolgozik, kivéve a törökországi vállalatokat, vagy munkaszerződés a kérelmező és a vállalat között, abban az esetben, ha a munkavállaló önálló vállalkozóként tevékenykedik, kivéve a törökországi vállalatokat;
biometrikus fénykép;
olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a kérelmező rendelkezik havi 3000 USD vagy éves 36 000 USD jövedelemmel.

Folytatás

Forrás: turizmus.com

Kiállítás mutatja be Hegyei Géza zongoraművész konstantinápolyi életét

Forrás: Zeneakadémia / Liszt Academy Facebook

A Zeneakadémia Átriumában június 7-ig látható tárlat az 1888-tól 1926-os haláláig az oszmán szultán udvarában, illetve a város konzervatóriumának egyik alapítójaként tevékenykedő Liszt-tanítványról.

A Solti terem melletti teremben koncertnapokon (amikor a főépület nyitva áll) 18 órától 21 óráig bárki számára megtekinthető, Liszt Ferenc nyomában: Hegyei Géza oszmán udvari zongorista és az isztambuli Teutonia Klub színpada című tablókiállítás a Török-Magyar Kulturális Évad részeként, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a budapesti Yunus Emre Intézet, valamint az isztambuli német és magyar kulturális központok (Orient-Institut, illetve Liszt Intézet) együttműködésében jött létre.

A török nagyváros Liszt Intézetének munkatársai közel ötéves kutatómunkával hozták létre a tárlatot, amelyen megismerhetők többek között a Hegyei Géza unokája, Károly Aliotti tulajdonában lévő családi archívum értékes dokumentumai is.

Az 1862-ben Óbecsén született Hegyei Géza Gobbi Henrik és Liszt Ferenc tanítványként végzett a Zeneakadémián. Rövid itthoni karrierje után 1888-ban adta élete első konstantinápolyi koncertjét, majd 1926-ban bekövetkezett haláláig a szultáni zenekar tagjaként, az uralkodócsalád egyes tagjainak zongoratanáraként, valamint a modern Isztambuli Konzervatórium egyik alapítójaként írta be nevét Törökország zenetörténetébe.

A kiállítás, amely először 2023-ban Isztambulban volt látható, betekintést ad a metropolisz nyugati zenei életébe, Hegyei első ottani koncerthelyszíne, a Teutonia Klub történetébe, illetve végigvezeti a látogatót életén és karrierjén.

Az április 27-i megnyitón beszédet mondott Gülşen Karanis Ekşioğlu, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete, Fekete Gyula, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nemzetközi és tudományos rektorhelyettese, valamint a kurátorok közül Fodor Gábor és Richard Wittmann (a harmadik kurátor Evren Kutlay), Ábrahám Márta hegedűművész, a Zeneakadémia oktatója pedig török tanítványaival lépett fel.

Forrás: koncert.zeneakademia.hu

Váratlan területen bukkant fel a NATO egyik legerősebb hatalmának hadihajója

Kép forrása: tr.wikipedia.org

Törökország TCK Kinaliada nevű hadihajója a Maldív-szigetek fővárosába, Maléba érkezik. A jármű felbukkanásának köze lehet egy nagyszabású fegyverüzlethez is – írja a Greek City Times.

Az elmúlt időszakban a kedvelt turistaparadicsomnak számító Maldív-szigetek azzal került be a világsajtóba, hogy egyre feszültebb kapcsolat kezd kialakulni a politikai vezetés és India között. A szigetek korábban a hindu hatalom szoros szövetségesei voltak, viszont az új politikai irány szakított az eddigiekkel és inkább Kínával kezdte keresni a kapcsolatot. Az elhidegülést jelezheti most a török hadihajó megérkezése a főváros, Malé kikötőjébe, mivel Ankara sem tart fenn kifejezetten jó viszonyt Újdelhivel.

Törökország azzal hidegül el Indiától, hogy stabilan támogatják Pakisztánt a kasmír kérdésben, amely kifejezetten zavarja Újdelhit.

A cikk szerint a kikötés célja egy több millió dolláros fegyverüzlet megkötése a két ország között, amelynek keretében török fejlesztésű drónok érkezhetnek az Indiai-óceán apró országába.

A megálló még nem a végállomását jelenti a TCK Kinaliada útjának, a 134 napos körútja során a Távol-Keletre is ellátogat, így érinti Kínát, Japánt, Pakisztánt és Bangladesben is. A lépés úgy értékelhető, hogy Ankara megpróbálja növelni a hatalmát az indo-csendes-óceáni térségben is, amelyet most a demonstratív úttal jelzett. A mostani kikötés ráadásul szimbolikus is, mivel világossá teszi, hogy India és Törökország között növekszik a feszültség.

Forrás: www.portfolio.hu

Új néven repül Isztambul ázsiai oldalára Budapestről a török fapados

Kép forrása: ajet facebook oldala

Május 2-tól az Aviareps Magyarország Kft. látja el a Turkish Airlines regionális légitársaságként működő márkája, az AJet hazai GSA-képviseletét.

A Turkish Airlines low cost leányvállalata, AnadoluJet néven 2024. március 31-ig működött, ezt követően AJet néven folytatja működését saját légi üzemeltetői engedéllyel.

Amint arról tavaly ősszel beszámoltunk, a tulajdonos Turkish Airlines úgy döntött, hogy egy teljesen különálló légitársaságot hoz létre, egyúttal annak nevét és vállalati arculatát is megváltoztatja. A diszkont-légitársaság ezzel levált a Turkish Airlinesról. Az AJet hazai GSA-képviseletét az Aviareps Magyarország Kft. látja el idén május 2-tól – tájékoztatta lapunkat a cég.

Az AJet bázisa Isztanbulban Sabiha Gökçen (SAW) repülőtere, amely a török nagyváros ázsiai oldalán található. Átszállással számos belföldi és nemzetközi célállomás is elérhető innen.

Az Ajet Budapestről hetente háromszor – csütörtökön, pénteken és vasárnap – repül a Sabiha Gökçen Nemzetközi Repülőtérre. A gép a kora délutáni órákban érkezik a Liszt Ferenc-repülőtérre, majd fordul vissza Isztambulba, ahol a késő délutáni órákban landol a SAW-on.A török légitársaság 2025-re tervbe vette egy Budapest–Ankara közötti járat indítását is – tudtuk meg az Aviarepstől.

Forrás: turizmus.com

Küszöbön az F1-es Török Nagydíj visszatérése

Kép forrása: www.pikrepo.com

Minden a tervek szerint halad ahhoz, hogy Törökország 2026-tól újra Forma-1-es versenynek adjon otthont.

Ahogyan arról korábban az F1Világ.hu is beszámolt, Törökország gőzerővel dolgozik azon, hogy újra királykategóriás versenyt rendezzen, az Istanbul Park Circuit képviselői pedig még kora tavasszal ültek össze a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnökével, Mohammed Ben Sulayemmel, hogy egyeztessenek a kérdésben.

Mindez azt követően, hogy az isztambuli versenypálya eddigi bérlőjének szerződése lejárt, nemrég pedig új pályázatot írt ki az alapítványi főigazgatóság. Ebben 117 millió dolláros bérleti díjat határoztak meg a futamidő teljes hosszára, emellett pedig az új tulajdonosoknak azt is garantálniuk kell, hogy 2026-tól újra Forma-1-es versenyt rendeznek majd.

A tendert végül a Pirelli török leányvállalata, a Pirelli Otomobil Lastikleri AS nyerte meg, a hírek szerint nem kevesebb mint 30 évig lesznek bérlői a török versenypályának. A török kulturális és turisztikai miniszter, Mehmet Nuri Ersoy pedig kedden elárulta, minden a tervek szerint halad ahhoz, hogy 2026-tól újra Forma-1-es versenyt rendezzenek a versenypályán.

„Az Isztambuli Formula 1 pálya kezelésére kiírt pályázatot április elején tartották, és sikeresen lezajlott” — mondta a kormány képviselője a török sajtónak. „Most áttértünk a második szakaszra. Az előző bérlőnek ki kell költöznie és át kell adnia a helyet annak a cégnek, amely megnyerte a pályázatot. Ebben az esetben az Isztambulban 2026-tól megrendezendő nagydíj megállapodásának megkötése gyorsan halad majd.”

A Milliyet című lap értesülései szerint egy hónapon belül be is jelenthetik majd a Forma-1 vezetőségével kötött megállapodást. Isztambulban 2005 és 2011 között rendeztek állandó jelleggel Forma-1-es versenyt, a koronavírus-járvány idején azonban a száguldó cirkusz mezőnye 2020-ban és 2021-ben is visszatért Törökországba.

Forrás: f1vilag.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow