2026. november 21.
Türkinfo Blog Oldal 1469

Mítosztalanítás török földön – Musztafa című film videója, magyar felirattal!-

A külvilág úgy tudja, hogy a törökök óriási becsben tartják, feltételek nélkül tisztelik a Musztafa Kemal Atatürköt, a Török Köztársaság alapítóját. Sokan egyúttal a 20. század egyik legsikeresebb társadalmi modernizációs programjának megalkotójaként is számon tartják őt. Képei és szobrai még ma is – több mint nyolc évtizeddel a mai, modern Törökország megalapítása után – ott díszlenek a közintézményekben és homlokzataikon, szerte az országban. Török földön nem szokás – mondhatnánk: politikailag nem korrekt – Atatürk munkásságát vitatni, de még személyiségének a hagyományos ábrázolástól eltérő megrajzolása is a nemzeti mitológia rombolásának számíthat. Manapság pedig épp egy ilyen, állítólagos mítoszrombolás okán háborognak sokan.

Az Oszmán-török építészet emlékei Siklóson

Siklós törökök által történt elfoglalását, a város és a vár ostromát az oszmán források nem mindenben a magyarokkal megegyezően írták le. Valamennyi török forrás közül talán SZINÁN Csaus leírása a legrészletesebb, amit több helyen is jól kiegészítenek más török történetírók idevonatkozó részletei. Mindegyik megegyezik abban, hogy a törökök jelentős erőket, elsősorban tüzérséget vontak össze Siklós ostromára, mely számukra egyike volt a stratégiailag legfontosabb váraknak, nemcsak uralmuk kezdetén, hanem annak megszilárdítását követően is.

A koppányi aga gyermekei… – Adorján Imre

Tisztelt uraim! Kérem az alábbi írásomat elolvasni, az abban közölteket megfontolni és lehetőség szerint a lapban közölni szíveskedjenek. Szívemhez közel áll Törökország, több mint 30 éve foglalkozom a török kultúrával. Több könyvem, tanulmányom, fordításom, magyar – köztük a Magyar Nemzetben is -, és török nyelvű publikációm jelent meg ezért bátorkodom, hogy Csontos János és György Zsombor urak cikkét kiegészítsem. Írásaikat mindig örömmel olvastam és olvasom. Lapjuk állandó olvasójaként mindhármuk munkásságára Isten áldását kérem. A koppányi aga gyermekei… Ezt a címet adnám válaszul Csontos János és György Zsombor (Nicosia) Jumurdzsák gyermekei című cikkére, amely a Magyar Nemzet, Magazin 2006. dec. 9-i számában jelent meg.

Yılmaz Gülen búcsuztatása…

Harmincegy éve múlt, hogy megismertem Yılmaz Gülent, vagyis Attila bátyát. Álmaim után futottam, aztán az élet előre elképzelhetetlen, különös örvényei Budapestre sodortak. Akkor ismertem meg Őt. Pontosan harmincegy éve. Egyszercsak belépett az életembe. Az élet különös kegyelme volt, hogy váratlanul elém került egy idegen országban, ahol számomra idegen nyelvet beszéltek az emberek. Kell Önöknek mondanom? Hiszen mindannyian ismerték: mosolygós ember volt, aki mindig nagy figyelemmel hallgatja, akivel beszél, kérdez, válaszokat keres, fontosságot tulajdonít a részleteknek, és a mi a legfontosabb: olyan optimista, amilyennel addig még soha nem találkoztam. Pozitív életszemlélete és végtelen derűlátása megdöbbentett!

Yilmaz Gülen (Attila) hamvasztás utáni búcsúztatása 2009. május 14-én 12 órakor

Értesítjük azokat, akik ismerték és szerették, hogy Yilmaz Gülen (Attila) újságíró, szerkesztő, fordító, a Magyar Rádió Török Adásai egykori vezetője 2009. április 19-én, életének 80. évében elhunyt. Gyászolák: Gün Benderli Togay, a Yasar-, a Togay-, a Gülen család, és barátai. Hamvasztás utáni búcsúztatása 2009. május 14-én 12 órakor lesz a Fiumei úti Sírkert ravatalozójában. (Bp. VIII., Fiumei út 16.) A Magyar Rádió Yilmaz Gülent saját halottjának tekinti.

Elhunyt Yilmaz Gülen

 Elhunyt Budapesten Yilmaz Gülen török műfordító, számos magyar történelmi, politikai, irodalmi és művészeti munka tolmácsolója – közölte a Magyar-Török Baráti Társaság elnöksége hétfőn az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a 79 éves Yilmaz Gülen vasárnap hajnalban hunyt el Budapesten. A műfordító kedden vette volna át a Pro Cultura Hungarica kitüntetést. Yilmaz Gülen 1930-ban született Isztambulban. A gimnázium elvégzése után műszaki tanulmányokat folytatott szülővárosában, utána Darmstadtban és Münchenben. 1954 óta élt Magyarországon. Először a Magyar Rádió török adásainak külső, 1957-től belső munkatársa, később az adások főmunkatársa volt, majd szekcióvezetőnek nevezték ki.

Tűz van, pasám! – Forró Evelyn írása –

Mai szóhasználattal élve Széchenyi Ödön igazi lobbista volt.
1862-ben kezdte szervezni a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egyletet, mindenkit megkeresett, akitől pénzt remélt. Az éppen itt időző Alexander Dumas-tól is kapott 110 frankot, amelyet nagyvonalúan egy díszkard ajándékozásával köszönt meg saját költségén. 1865-ben megalakult az egylet.
A következő években a gróf gyárak alapításával volt elfoglalva (Magyar Svájci Gépgyár Rt., a későbbi MÁVAG, Újpesti Hajógyár), de a tűzoltóélet iránti érdeklődése töretlen maradt. 1870 márciusában azt írta Pest város tanácsának: Az önkéntes tűzoltócsapat a belvárosi tűzoltó-szertárt elfoglalta, és tűzesetenként rendes szolgálatot teend.
gróf Széchenyi Ödön (1839–1922). Rusz Károly metszete (Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 17.)

Világok és kultúrák találkozása – határtalan házasságok

Amikor Csonka Gábor egy londoni nyelviskolában meglátta a török lányt, Songül Ilgünt, nem gondolta, hogy élete nagy sorsfordulójához érkezett. A 26 éves szegedi fiatalember friss diplomásként próbált szerencsét a brit fővárosban – s mint európai uniós tagország állampolgára, a munkavállalás nem volt számára bonyolult. Először egy önkormányzat választási irodáján kapott munkát, most szociális előadóként dolgozik. Közben tökéletesítette nyelvtudását. – Songüllel egy nyelviskolában somolyogtunk egymásra. Első látásra szimpatikus volt.

Töltött sajtos pogácsa – török recept

sajtosA pogácsa már-már hungarikum, hisszük tévesen (ahogy sok minden mást is), mivel a törököknek is akad némi köze ahhoz, hogy a magyarrá (is) válhatott, délszláv közvetítésű török (Poğaça) névvel. A pogácsa (Pogača, Pogacha, Πогача) Boszniában, Bulgáriában, Szlovéniában, Makedóniában, Horvátországban, Görögországban, (Bogatsa-Μπογατσα), s természetesen Törökországban, s a török hódítás északi területén, Magyarországon is előfordul.

Török vöröslencseleves

A gazdag és változatos török konyha, amely több millió ember által közkedvelt világszerte, főként az Ottomán Birodalom hagyatéka. A török konyha nemcsak a szomszédos országok konyhaművészetére volt hatással, hanem egész Európáéra.torok-voroslencseleves

A török konyha egész Törökországban változatos, eltérő, de a leves mindenhol fontos szerepet játszik, tradicionális jelentősége van. A hagyományos török reggeli népszerűségének elterjedése előtt a leves volt az általánosan elterjedt reggeli étel a legtöbb háztartásban.

A levesek a török gasztronómiához hasonlóan szintén nagyon változatosak. Lehetnek könnyűek vagy tartalmasak, kiadósak és táplálóak, de a török étkezés általában ezzel kezdődik. A nevüket rendszerint a fő hozzávalójuk után kapják.

A legelterjedtebb és legkedveltebb a kırmızı mercimek çorbası (vöröslencseleves), de szintén nagyon népszerű a yayla çorbası (joghurtleves), tarhana çorbası (a török tarhana búzalisztet, joghurtot, fermentált és szárított zöldséget tartalmaz), és például M. egyik kedvenc levese a domates çorbası (paradicsomleves).

Sokszor ettem kırmızı mercimek çorbası Törökországban és Magyarországon is, de mint minden leves, ez a leves is akkor a legfinomabb, ha otthon készítjük el. Ha jól emlékszem, a konyhai ténykedéseim története során ez volt az első török étel, amit otthon is elkészítettem.

hozzávalók 2 főre

1 csésze vöröslencse

1 közepes méretű vöröshagyma

1 krumpli

1 répa

1 ek paradicsomsűrítmény

2 ek olívaolaj

1 ek só

1 ek menta (én szárítottat használtam)

1 ek zúzott bors

6-7 csésze víz (tehetünk bele egy marhahús leveskockát)

elkészítés

Hámozzuk meg, és vágjuk fel apró darabokra a zöldségeket.

Egy közepes méretű lábasban a hagymát olívaolajon közepes lángon megpároljuk. Ha a hagyma üvegesre párolódott, hozzáadjuk a paradicsomsűrítményt, répát, krumplit, és kb. 2-3 percig együtt pároljuk a hagymával.

Hozzáadjuk a megmosott, leöblített vöröslencsét, forró vízzel felöntjük (amibe előzetesen hozzákevertünk egy marhahús leveskockát), hozzáadjuk még a mentát, sót, és jól megkavarjuk. Addig főzzük, amíg a répa, krumpli puhára fő, közepes-alacsony hőfokon kb. 10-15 perc alatt.

Ekkor egy botmixerrel összepürésítjük a levest, és adunk hozzá még vizet, ha túl sűrűnek látjuk.

Az öntethez egy kis lábasban vagy serpenyőben alacsony hőfokon a vajat megolvasztjuk. Amikor kezd forrni és fröcskölni, belekeverjük a pirospaprikát és a sót.

Melegen tálaljuk a levest, előtte csorgatunk a tetejére a vajas-paprikás öntetből, megszórjuk egy kis szárított mentával, és a tányér mellé néhány szelet citromot is felszolgálunk, amelyből a törökökhöz hasonlóan mi is csepegtetünk a levesbe.

Részletek

2012-09-25

nosalty.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow