Miért jöttek Magyarországra a türk államok?

Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a Türk Államok Szervezetével – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy hét éve csatlakozott Magyarország megfigyelőként a szervezethez, és azóta a világ nagyon sokat változott, de ezen változások csak még inkább felértékelték az együttműködés jelentőségét a türk államokkal.
Szerinte hazánk sikeres ezen a téren, amit jól mutat hogy a TÁSZ európai központja Budapesten található, amelynek főigazgatója a tagállamok döntése alapján Hendrich Balázs volt isztambuli főkonzul lett.
Mit profitáltunk a türk szövetségből?
Aláhúzta, hogy a türk államok a mostani turbulens időszakban is meg tudtak erősödni gazdaságilag, az elmúlt években húsz százalékkal növelték a bruttói hazai terméküket (GDP), a TÁSZ tagországai között pedig ötven százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom.
„Ebből mi is kivettük a részünket, duplájára növeltük kereskedelmi forgalmunkat a türk államokkal, és a jelentős infrastruktúra-fejlesztések nyomán, amelyek a türk államokban történtek, az Európa és Kína közötti szállítási idő egy héttel csökkenni fog (…) Magyarország kihasználta azt, hogy a türk államok gazdasági növekedése nem torpant meg” – hangsúlyozta.
Erre példaként említette, hogy Magyarország és Törökország legnagyobb vasútépítő vállalata stratégiai szövetséget kötött egymással, magyar gyógyszeripari cégek rövidesen megkezdhetik Azerbajdzsánban a termelést, jövő héttől új légijárat köti össze Magyarországot Kazahsztánnal, Üzbegisztánban egy ipari park jött létre kifejezetten a magyar vállalatok számára, Kirgizisztánban pedig magyar részvétellel épül vízerőmű.
Türk államok nélkül nem lenne magyar energiaellátás?
Forrás: mfor.hu
Az új pápát várja a kereszténység egyik bölcsője, Törökországban

Izgatottan készül XIV. Leó pápa látogatására, egy különleges török kisváros, İznik, amely a kereszténység egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert helyszíne.
2025 különleges év a keresztény világ számára: éppen 1700 éve, hogy a mai Törökország területén fekvő İznikben – ókori nevén Nicaea – megrendezték az első egyetemes zsinatot (325-ben), ahol megalkották a Niceai Hitvallást. Az évfordulóra apropóján XIV. Leó is tiszteletét teszi majd, aminek köszönhetően a helység újra a világ figyelmének középpontjába kerül.
Keresztény örökség
Nem alaptalan ez a fókusz, hiszen nemcsak az első, de a hetedik egyetemes zsinatot is itt tartották (787-ben); ráadásul sokáig a Szentföld és Róma mellett a legszentebb keresztény városnak számított, és a török zarándokútvonal egyik fő állomása is.
İznik szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, ami nem is meglepő olyan látnivalókkal, mint:
Víz alatti bazilika: Az elsüllyedt ókori katedrális az egyik legkülönlegesebb látványosság. A feltételezések szerint itt tartották az első zsinatot, mielőtt egy földrengés elnyelte volna a templomot.
Hagia Sophia mecset: Az egykori bizánci bazilika, ahol a hetedik zsinatot tartották, ma mecsetként működik. Az épület falain még mindig láthatók a Szűz Máriát, Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló freskók.
Ősi városfalak és templomromok: A várost övező öt kilométeres falrendszer, a Tryphonos és a Koimesis templomok maradványai, valamint római színház is időutazásra invitálják a turistákat.
Forrás: mult-kor.hu
Mediterrán élményvilág: török turisztikai workshop Budapesten

Napfényes tengerpartok, kulturális kincsek, vendégszeretet és látványos növekedési számok: Törökország új lendületet vett, és ezt nemcsak a statisztikák mutatják, hanem példa erre az ötcsillagos budapesti Matild Palace-ban, május 15-én tartott szakmai workshop is, ahol a török turisztikai szolgáltatók és a magyar kiutaztatók személyesen találkozhattak.
A találkozó célja, hogy erősödjenek a szakmai kapcsolatok, és minden eddiginél több magyar utazó válassza Törökországot 2025-ben is. A program során látványos promóvideók, naprakész információk és személyes egyeztetések is helyet kaptak, hiszen egy ilyen fórum a legjobb alkalom arra, hogy a szakma képviselői közvetlenül osszák meg egymással ajánlataikat és tapasztalataikat.
Első, de nem az utolsó
Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet asszony a workshopot követő tájékoztató alkalmával kiemelte: bár ez az első ilyen jellegű workshop Magyarországon, biztos benne, hogy nem az utolsó. Az esemény a tavalyi, nagy sikerű Török–Magyar Kulturális Év folytatásaként is értelmezhető, amely során több mint 130 kulturális esemény és egy igen erőteljes médiakampány járult hozzá Törökország hazai ismertségéhez.
2024-ben több mint 250 ezer magyar utazott Törökországba, 2025 első negyedévében pedig már most úgy tűnik, hogy ezt a számot is túlszárnyalják – akár 280 ezer magyar vendég is célba veheti a mediterrán országot az év végéig. Világszinten is kimagasló eredményeket hozott az idei évkezdés: az idei első három hónapban 8,8 millió nemzetközi látogató érkezett Törökországba, és 9,5 milliárd dollár turisztikai bevétel született.
A nagykövet hangsúlyozta:
Törökország mára négyévszakos úti céllá vált, ahol a tengerparti pihenés mellett gazdag történelmi és kulturális élmények, wellness-lehetőségek és gasztronómiai különlegességek is várják a látogatókat.
A cél ambiciózus: 2025-re 65 millió nemzetközi turista és 64 milliárd USD bevétel elérése.
A csütörtöki rendezvény célja az volt, hallottuk, hogy a magyar szakmai partnerek naprakész információkat, eszközöket és inspirációt kapjanak ahhoz, hogy még több magyar utazó érkezzen Törökországba a következő 9–12 hónap során.
A nagykövet beszéde végén hangsúlyozta:
Ez csak a kezdet. Egy hosszú távú, bizalmon és közös kulturális értékeken alapuló együttműködés első állomása.
Forrás: turizmusonline.hu
Törökök mentik meg az évszázados osztrák divatmárkát

Török és svájci tőkével menthetik meg az egykor ikonikus osztrák márkát. A Palmers csődje után komoly átszervezések történtek, de a befektetői tárgyalások hamarosan végső szakaszba léphetnek.
A pénzügyi összeomlás szélére sodródott Palmers megmenekülhet: egy nemzetközi befektetői konzorcium veheti át az irányítást az ikonikus osztrák fehérneműmárka felett. A hitelezők kedden jóváhagyták a csődeljárási tervet, amely szerint a 76 millió eurós tartozás mindössze 20 százalékát kapják vissza – értesült a Kronen Zeitung.
A leendő befektetők nevét még nem hozták nyilvánosságra, de a vállalathoz közel álló források szerint egy tőzsdén jegyzett török textilipari cég, egy magántőkealap és egy svájci befektetési alap közösen mentenék meg a céget. A tranzakció a Palmers anyavállalatán, a P Tex Holding GmbH-n keresztül történne, amely magában foglalja a Palmers Vermögensverwaltung-ot und Beteiligungs GmbH-t is.
A hitelezők első részletét legkésőbb június 30-ig kell teljesíteni, ez a pénz azonban még nem az új befektetőtől érkezik
– hangsúlyozta Karl-Heinz Götze, a KSV csődeljárási szakértője. A tárgyalások már „nagyon előrehaladott állapotban vannak”, de a hitelezői szavazás időpontjáig nem tudtak lezárulni. A következő részletek – egyenként öt-öt százalékos kifizetések – 12, 18 és 24 hónap múlva esedékesek, és a működésből valamint a befektetői forrásból származnak majd.
Palmers idén februárban jelentett csődöt, miután fizetésképtelenné vált, ennek következtében pedig
47 üzletet kellett bezárniuk;
több mint 100 alkalmazottat bocsátottak el;
és franchise-szerződéseket is felmondtak.
Jelenleg 70 saját üzlettel és 46 franchise-egységgel működik tovább a vállalat, a dolgozói létszám 345 főre csökkent.
Még nem biztosított a Palmers túlélése
A hitelezői igényeket eddig több mint 500 alkalmazott és mintegy 400 partner nyújtotta be – ezek összege 76 millió euró, amelyből eddig 40 milliót ismert el a csődgondnok, Maria-Christina Nau.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek a cég jövője szempontjából: ha a befektetői tárgyalások sikeresen zárulnak, a Palmers új esélyt kaphat, hogy megújulva térjen vissza a fehérneműpiac élvonalába.
Forrás: www.vg.hu
Sallai Roland török bajnok a Galatasaray-jal

A Török Kupa után a bajnokságot is megnyerte a Galatasaray labdarúgócsapatával a magyar válogatott Sallai Roland.
A 28. születésnapját jövő csütörtökön ünneplő futballista ismét jobbhátvédként kapott lehetőséget vasárnap a Kayserispor elleni bajnokin, amelyet az isztambuli csapat 3-0-ra nyert meg, ezzel két fordulóval a zárás előtt bebiztosította bajnoki diadalát. Sallait a 71. percben lecserélték.
A 25. bajnoki címét ünneplő Galatasaray négy nappal ezelőtt a kupadöntőben szintén 3-0-ra verte a Trabzonsport, így története során 19. alkalommal hódította el a trófeát.
Forrás: hirado.hu
Illegálisan kiásott mozaikot foglaltak le Zilében

Császárkori lelet került elő egy magánház kertjéből Törökországban. A női alak mellett a „Tryphe” felirat olvasható, ami a római luxus és bőség szimbóluma, ez pedig új fényt vet a térség hellenisztikus múltjára és Zile városának történelmi jelentőségére.
A törökországi Közép-Fekete-tengeri régióban, Tokat tartományban egy ház kertjében végzett illegális ásatást követően a hatóságok egy mozaikot foglaltak le. A leletet még nem vizsgálták részletesen, de a díszítőmotívumok – guilloche-csomók és hullám minták –, valamint a stílus alapján, a római császárkorból származik.
Szibarita bőség vagy ptolemaioszi filozófia?
A mozaik egy nőalakot ábrázol, aki finom ruhát és drágaköves ékszereket visel. Az asszony mellett görög felirat olvasható: „ΤΡΥΦΗ” – azaz Tryphe –, amely luxust vagy kényeztetést jelent. A császárkori Róma történetírói és filozófusai számára ez a fogalom negatív jelentéssel bírt, mivel a bőség és mértéktelenség az erkölcsi romlás szimbóluma volt. Ennek elrettentő példája a szicíliai görög kolónia, Sybaris bukása – innen ered a „szibarita” kifejezés, amellyel az élvezetek hajszolásában megnyilvánuló dekadenciát jellemezték.
A hellenisztikus és a római kor görög kultúrájú területein azonban a „Tryphe” fogalmát pozitívabban értelmezték. Az élvezet az élettel („bios”) összefonódva kellemes, gondatlan életformát jelentett. Egyiptom ptolemaioszi uralkodóinak idején ez az életmód kormányzási filozófiává fejlődött: a nyilvános bőség és a legkisebb szeszély vagy vágy kielégítése uralkodói gazdagságukat és isteni hatalmukat hirdette. A Zilében felfedezett mozaik tehát inkább az élvezetes, könnyed élet dicséretének tekinthető, nem pedig az erkölcsi züllés allegóriájának, amely Sybarist vagy a ptolemaioszi hivalkodást jellemezte.
A tartományi csendőrség a múlt héten razziát tartott az ingatlanon, miután bejelentést kaptak arról, hogy az egyik fosztogató videót tett közzé a közösségi médiában, amelyen saját törvényszegését mutogatta. A férfi élőben közvetítette az illegális ásatást, és a felvételen egy cetlit is felmutatott, amelyen szerepelt a helyszín, a dátum és a keresztneve: „Tokat, 2025.04.08, Memet”.
A banda már kapcsolatba lépett külföldi partnereivel, hogy megszervezzék a mozaik eladását, habár annak kiemelését még be sem fejezték. Amikor a csendőrök megérkeztek, a gyanúsítottak megpróbálták zsákokkal letakarni az ásott gödröt, de mivel az egész akcióról videófelvétel készült, ez a „ravasz” trükk nem járt sikerrel. A négy gyanúsítottat letartóztatták.
Forrás: mult-kor.hu