![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Török-magyar kulturális együttműködés indult Sárospatakon
Sárospatak adott otthont 2025. június 1. és 4. között az Ankarai Zene- és Képzőművészeti Egyetem, Sárospatak Város Önkormányzata, a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem közös kulturális, oktatási és művészeti programjainak.
Sárospatakra 2025. június 1-én érkeztek a vendégek, a török művészdelegáció tagjai:
Dr. Erhan Özden, rektor, török neyművész (ney: török egyenes fuvola)
Dr. Zafer Kurtaslan, rektorhelyettes, hegedűművész
Dr. Gökhan Aybulus, zongoraművész
Kenan Savaş, kanunművész (kanun: kézzel pengetett török citera)
Dr. Seda Okur, a nemzetközi kapcsolatok referense
Június 2-án a török vendégek megtekintették a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek kiállításait, az Iskolatörténeti Múzeumot és a Nagykönyvtárat, Dr. Kovács Áron történész, könyvtári munkatárs, tudományos kutató vezetésével. A Nagykönyvtárban a vendégeket fogadta és köszöntötte: a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei igazgatója, Dr. habil. Dienes Dénes, valamint a Nagykönyvtár igazgatója, Tanászi Árpád. A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek török témájú különleges könyvei, több száz éves dokumentumai, kéziratai, valamint kiállításai tárgyai június 2-án 16:00–20:00 óra között a közönség számára is megtekinthetőek voltak a Nagykönyvtár Dísztermében. A kiállításmegnyitón beszédet mondott Tanászi Árpád könyvtárigazgató.
Június 2-án 17:00 órától a Sárospataki Református Kollégium imatermében rendezték meg az Ankarai Zene- és Képzőművészeti Egyetem művésztanárainak és sárospataki művészeknek a közös koncertjét. A koncerten elhangzottak Bartók Béla, Jacques Chailley, Ahmed Adnan Saygun művei, valamint autentikus török dallamok török hangszereken. Törökországi magyar kapcsolatok képviseletében Bartók: Román népi táncok c. művét előadta Moog Ildikó hegedűművésznő és Prof. Dr. Gökhan Aybulus zongoraművész. A Sárospataki Református Kollégium imatermének telt házas közönségét az egyetemek, valamint Sárospatak vezetősége, Dr. habil. Enghy Sándor – rektor, Sárospataki Református Hittudományi Egyetem, Prof. Dr. Kéri Szabolcs – rektor, Tokaj-Hegyalja Egyetem és Dr. Farkas Szabolcs – polgármester, Sárospatak Város Önkormányzata köszöntötte.
Forrás: papageno.hu
Vélemény és vita Török birodalmi álmok
Amikor multipolaritásról beszélünk automatikusan az amerikai-kínai-orosz vetélkedés jut az eszünkbe, pedig egyre több jel mutat arra, hogy a kialakuló világrend ennél is sokkal bonyolultabb lesz. Természetesen a BRICS nemrégiben befejeződött Rio de Janeiró-i ülése után a formálódó másik globális pólus áll az érdeklődés középpontjában, de a Globális Dél által fellobbantott tűznél más hatalmak is sütögethetik a pecsenyéjüket.
Törökország régóta szeretne befolyási övezetet kihasítani magának, akár az Oszmán Birodalom felélesztése, akár a türk eredetű (és tudatú) népekkel ápolt kapcsolata révén. Ennek során török NGO-k, azaz nem kormányzati szervezetek már Bangladesben is megjelentek, de a Türk Államok Szövetségének is az Erdogan elnök által vezetett állam a legerősebb, mondhatni domináns tagja. Ha hozzátesszük a fentiekhez, hogy évekig tartó elhidegülés után egyértelműen közeledni kezdett az USA-hoz, sőt a hírek szerint a 2019 júliusi döntés visszavonásával, még a az F-35-ös programba is visszakerülne. Ebben az esetben az ellenségem ellensége a barátom mondás egyértelmű gyakorlati megvalósulását látnánk, hiszen azok a területeken, ahol amerikai szövetségesként Törökország megjelenne ott orosz, és/vagy kínai befolyással ütközne.
Ebben nagy segítséget jelent számára a „hagyományos” nagyhatalmak gyengülése, illetve az általuk kínált megoldások vonzerejének csökkenése. A két terület, ahol a török befolyás egyértelműen megjelent: a Kaukázus, és Közép-Ázsia évszázadokig hagyományosan orosz befolyási övezetnek számított, amelybe csak a 19. század második felében jelentek meg az angolok, hogy a Nagy Játszma során megpróbálják Indiából, és Afganisztánból uralmuk alá hajtani az itteni erőforrásokat. Azonban a szigetország mára csak halvány árnyéka a tengereket korábban uraló Britanniának, és Oroszország évek óta leköti erőforrásainak döntő többségét Ukrajnában.
Forrás: www.magyarhirlap.hu
Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Ekrem İmamoğlu török ellenzéki vezetőt
Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert és vezető ellenzéki politikust 20 hónapos börtönbüntetésre ítélték a városi ügyész megsértése és megfenyegetése miatt – írja a Guardian egy bírósági dokumentum alapján.
Az isztambuli Silivri bírósági és büntetés-végrehajtási komplexumban tartott tárgyaláson a bíróság egy év, öt hónap és tizenöt napos büntetést szabott ki a politikusra hivatalos személy megsértése, valamint további két hónap és tizenöt napot fenyegetés miatt.
A tárgyaláson İmamoğlu valamennyi vádat tagadta. Azt mondta, politikailag motivált támadások célpontja lett azért, mert elindulna Erdoğan ellen a 2028-as elnökválasztáson.
Az ügyész eredetileg hét év és négy hónap szabadságvesztést, valamint közügyektől való eltiltást kért az Recep Tayyip Erdoğan elnök legfőbb kihívójának számító politikusra. Utóbbi azonban nem lépett életbe, mivel az ítélet nem érte el a törvényben előírt kétéves határt.
A nők egy ideig tűrnek, de ha összefognak, letérdel a világ
Egy pillanatig sem rejti véka alá Ferzan Özpetek, hogy a Drágakövek (Diamanti) című filmje a nőkről szól, mi több, a nők nagysága előtti őszinte főhajtás. Az Olaszországban élő és alkotó, török származású rendező korábbi filmjeihez méltó érzelmi intenzitású filmet rakott össze selymekből, gyöngyökből, flitterekből és küzdelmekből – olyan filmet, ami minden ízében az életörömöt hirdeti.
A Mountbatten-rózsaszínt a második világháborúban használta a Brit Királyi Haditengerészet, mert azt remélték, ha lefestik ezzel a szürke-mályva színnel a hajókat, akkor hajnalban és szürkületkor nehezebben lehet észrevenni őket. A szín a nevét Lord Mountbatten brit tengernagyról kapta, ő vezette be az álcázás ezen formáját. Azóta ezt a szürkés, halványlila árnyalatot tartalmazó tompa rózsaszínt a belsőépítészetben, a divatban és a grafikai tervezésben is használják, mert a kifinomultság és a történeti érdekesség érzetét kelti.
Alberta Canova, a testvérével, Gabriellával közösen alapított divatház vezetője mindezt pontosan tudja, és megköveteli a ruhák, kelmék festéséért, színéért felelős alkalmazottjától, hogy az éves vacsorán, amit a szalon ad, és ami számukra nagyon fontos, Mountbatten-rózsaszín legyen az asztalterítő. Amikor a kolléganője elé teszi az általa megfestett anyagot, egy pillantás elég, hogy megállapítsa: ez nem az. És nem, nem lehet a tavalyi asztalterítőt feltenni, minden évben új kell.
Film a filmben
Rómában vagyunk a 70-es években – pontosabban a mában vagyunk, ahol Ferzan Özpetek összehívja az általa oly nagyra tartott és szeretett színésznőit, és előadja nekik a tervét: filmet fog készíteni a nőkről, az ő drágaköveiről. A színésznők persze nevetnek, aztán kérdezősködnek, esznek, isznak, koccintanak: Özpetek mosolyog, mert ezt is szereti, ahogy készülődnek, a következő képeken pedig már azt látjuk, hogy asztalnál ülve olvasópróbát tartanak.
A 2024-es Drágakövek (Diamanti) – amelyet nemrég mutatott be a Cirko Film – tehát klasszikus film a filmben alkotás, igaz, ezt egy idő után elfelejtjük.
Nincs csapó, nincsenek instrukciók, nincs belógó mikrofon, teljesen át tudjuk adni magunkat az érzésnek, hogy Rómában vagyunk a 70-es években.
Egyszer, egy különösen megrázó jelenet után ugrunk csak vissza az olvasópróbához, ahol a forgatókönyv felett ülő nők megrendülten néznek maguk elé. Egyébként pedig már a szerepüknek megfelelő sminkben, jelmezben látjuk őket, ahogy benépesítik Alberta és Gabriella divatházát.
Alberta keménykezű vezető. Nem csupán azt tudja, hogy milyen a Mountbatten-rózsaszín, hanem mindent, amit a szabás-varrás mesterségről, sőt a művészetről tudni kell, és nem fogad el kevesebbet a beosztottjaitól sem. Mindemellett nem tűri az okoskodó, kivagyi nagyképűséget sem. Abban az időben Olaszországban – amikor egy fiatal lányt megverhettek, mert tüntetni merészelt, a családon belüli erőszak pedig, látjuk, mindennapos – csak ilyen kemény elszántsággal lehet két nő vállalkozását sikerre vinni.
Férfiak alsónadrágban
Márpedig a Canova lányok divatháza, amely jelmezeket is készít, sikeres: egy nap besétál a híres Oscar-díjas jelmeztervezőnő, hogy egy kosztümös filmhez (ez már a harmadik idősík) itt készíttesse el a ruhákat. A nők vigyázzállásban hallgatják a szavait, majd elkezdődik a közös munka. Mikádó taft hullámzik az ollók alatt, cérnák feszülnek, tűk járnak fel-alá, és közben megtudunk egyet s mást a kék köpenyes varrónők magánéletéről is.
Folytatás és videó
Forrás: index.hu
A török tea – az együvé tartozás mindennapi rítusa
A török tea – çay, ahogy helyben mondják – nem pusztán ital. Vöröses árnyalata, tulipánformájú pohara és a hozzá tartozó mozdulatok olyan jelentésrétegeket hordoznak, amelyek túlmutatnak a koffeintartalmon. A török teázás nem a magányos pillanatok kísérője, hanem társas aktus: mindennapi rituálé, amely közösséget formál, és teret ad a gondolatoknak.
Törökországban egy csésze tea átnyújtása mély kulturális jelentéssel bír, a vendégszeretet, a figyelem és a közös jelenlét ígérete, legyen szó barátságról, üzletről vagy puszta udvariasságról.
Hogyan lett nemzeti ital?
A tea viszonylag későn, a 20. század elején vált igazán elterjedtté Törökországban. A kávéimport drágulása, valamint Atatürk gazdaságélénkítő politikája – amely a hazai tea fogyasztását is ösztönözte – mind hozzájárultak ahhoz, hogy a török társadalomban mára a tea lett az első számú ital. Törökország ma a világ egyik legnagyobb teafogyasztó nemzete.
A çayhane – a közösség színpada
Törökország-szerte szinte minden sarkon találni çayhane-t – teaházat –, ahol a kis üvegcsészék halk csörrenése keveredik a beszélgetések morajával és a sakkfigurák koppanásaival. Ezek az intézmények – különösen a férfiak által látogatott teaházak – évszázadok óta a közélet fontos terepei. Nem hivatalos fórumok, ahol szóba kerül a politika, a foci, az üzlet és az időjárás, de legfőképp az élet.
A tea elkészítése: forma és figyelem
A török teáskanna, a çaydanlık, egy jellegzetes, egymásra helyezett két részből álló edény, amelynek alsó részében vizet forralnak, míg a felső részében sűrű teafőzet készül. A forrásban lévő vizet a felső kannába öntik a tealevelekre, így alakul ki az erőteljes aromájú fekete tea.
A kész çay valójában ennek az erős főzetnek és az alul maradt forró víznek az arányos keveréke, ki hogyan szereti: világosabban vagy erősebben. A teát a jól ismert, kecsesen szűkülő, fül nélküli üvegcsészében kínálják, rendszerint cukorral, de sohasem tejjel.
A csésze formája nem véletlen: egyszerre esztétikus és praktikus, kézbe simul, kiemeli a tea színét, és épp annyi teát tartalmaz, amennyi mellett beszélgetni lehet, de elkalandozni nem. A meleg üveg a tenyérben, a tea borostyános ragyogása az átlátszó falon át mind hozzátartoznak a török teázás rituáléjához.
Forrás: azuzlet.hu
Elkezdték vizsgálni a kedvességet Törökországban, az eredmény elég érdekes
A kedvesség olykor csodákat tesz, és nemcsak a kedveskedőre, hanem a kedvességet kapóra is jó hatással lehet. Török kutatók vizsgálataiból kiderül, hogy az effajta melegszívűség akár a személyes boldogság forrása is lehet.
Kedvesnek lenni, valakire rámosolyogni, kedves szavakat mondani semmibe se kerül, azonban jelentősen javíthatja egy másik ember jólétét. S ha ennek a másik embernek is jobb kedve lesz, akkor ő is kedvesebb lehet másokhoz, és akár egyfajta láncreakció is beindulhat.
A kedvesség a proszociális viselkedés egyik formája. A proszociális viselkedés olyan cselekvések összességét jelenti, amelyek célja mások jólétének előmozdítása. A kedvességen kívül ide tartozik például mások segítése, az erőforrások megosztása, az emberek vigasztalása vagy például az udvariasság. Az ilyesfajta attitűd fontos szerepet játszik a társadalmi kapcsolatokban és a közösségekben. Evolúciós gyökerei vannak, mivel segítik a csoport túlélését és összetartását.
Török kutatók ezúttal kifejezetten a kedvességre koncentráltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kedvesség tekinthető-e külön pszichológiai tulajdonságnak hazájukban. Két vizsgálatot végeztek. Az elsőben 404, 18 és 71 év közötti török felnőtt vett részt, 210 nő és 194 férfi. A második vizsgálatba 372 résztvevőt vontak be, 184 nőt és 184 férfit. Az első vizsgálatban a kedvességre, majd a személyiségjegyekre vonatkozó tesztet kellett kitölteni, míg a másodikban a kedvességre vonatkozón kívül a depresszió és a szubjektív boldogság értékelésére szolgáló felmérést.
Az első vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a kedvesség és a személyiségjegyek között igen gyengék az összefüggések, ami a kutatók szerint arra utal, hogy a kedvesség egyedülálló pszichológiai jellemző. A második vizsgálat feltárta, hogy a kedvesség csökkenti az olyan negatív érzéseket, mint a depresszió, ami viszont növeli a szubjektív boldogságot, azaz a kedvesebb emberek általában boldogabbak és kevésbé depressziósak.
A Psychological Reports szaklapban megjelent kutatás rávilágít az egyszerű, kedves cselekedetek erőteljes hatására az érzelmi jólétre, bár a tanulmány nem teszi lehetővé ok-okozati következtetések levonását, azaz nem bizonyítja, hogy a kedvesség közvetlenül okozza ezeket a pozitív érzéseket.
Forrás: hvg.hu
Mennyire és milyen területen fontosak a Türk Államok az Európai Uniónak?
A Türk Államok részvétele a közvetlen uniós programokban
A címben feltett kérdésre tipikusan az egymás irányában fennálló külkereskedelem nagyságával és jellemzőivel, a közvetlen tőkebefektetések volumenével, turisztikai adatokkal, közös finanszírozású projektek volumenével és más hasonló egzaktan mérhető és évről-évre változó gazdasági mutatóval tudunk precízen válaszolni.
Az EU exportja Törökország felé (2024): 112 milliárd €, az import 98,4 milliárd €, amely nagyjából 41%–32% arányt jelent a teljes török külkereskedelemből, ami alapján az EU Törökország legfontosabb kereskedelmi partnere. Ugyanez fordítva: Törökország jelenleg az EU hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, és az EU-összes külkereskedelmének körülbelül 3,6–4 %-át teszi ki. Az EU-állampolgárok által külföldre tett utazások mintegy 12%-a irányult Törökországba, mely a legnépszerűbb EU-n kívüli célországok között szerepelt – a rangsorban a harmadik helyen.
A fenti néhány adat megerősíti azon általános vélekedésünket, hogy a címben feltett kérdésre a „nagyon fontos” választ adjuk e két egymással szomszédos régió vonatkozásában. Mindez további indokot szolgál arra, hogy megvizsgáljuk, hogy mi a helyzet Törökország és a Türk Államok részvételével az uniós programokban.
A DG BUDGET 2021 és 2023 közötti három évre vonatkozó adatai szerint Törökország 2,687 Mrd. euró közvetlen uniós támogatásban részesült, amely a Türk Államok Szervezetébe áramló támogatás 97,44%-át teszi ki.(Összehasonlításképpen Magyarország ugyanezen időszakban 1 Mrd. € közvetlen uniós forrást kapott.) A többi tag, azaz Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán, valamint a 2021 óta megfigyelőként résztvevő Türkmenisztán részvétele e projektekben elenyésző.
Ha tovább vizsgáljuk, hogy mely programokból származik ezen 2,6 Mrd. €, akkor láthatjuk, hogy a 40-ből a következő 13 uniós program adja ki ezt az összeget, amelyből meghatározó az előcsatlakozási alap IPA, a határon átnyúló projekteket támogató NDICI, az oktatási csereprogramokat elősegítő Erasmus+ és a kutatás-fejlesztést támogató Horizont Európa. Ez a négy program adja a Törökországba irányuló támogatások több mint 96%-át, összesen 2603 millió €-t a 2687 millió €-ból.
Forrás: www.ludovika.hu
Hatalmas márvány burkolatú ókori agorát találtak Törökországban
Törökország égei-tengeri partvidékén, az ókori Magnesia feltárása közben hatalmas, márvánnyal burkolt térre bukkantak a régészek.
Négy méter iszap
A megszakítás nélküli burkolat valóban elképesztő méretű, mintegy 10 000 négyzetmétert (2,5 hektárt) fed le. Az agora márványpadlója azért maradt fenn ilyen kivételes állapotban, mert iszaprétegek fedték. Ezek akkor rakódtak le, amikor a földrengések miatt a Meander folyó átszakította partjait. A régészeknek közel 4 méternyi sarat kellett eltakarítaniuk, mielőtt elérték volna az alatta lévő építészeti struktúrákat.
A legnagyobb agora
Az agora volt a főtér, ahol a polgárok részt vettek a város politikai, vallási és kereskedelmi életében. Az egykori Magnesia területén 2021 óta rendszeresen folynak ásatások. Az eddig feltárt 10 000 négyzetméter kevesebb mint fele a 25 000 négyzetméteres agorának. Ez az egyik legnagyobb agora az ókori Földközi-tenger térségében, és egyúttal a legjobban megőrzött is.
Mind a négy oldalról sztoák (oszlopos galériák) veszik körül, amelyek mindegyike márvánnyal burkolt. Ezeket többek között kormányzati levéltárként használták: csaknem 200 feliratot találtak az ásatások során mindössze két, viszonylag kis területen.
Magnesiát a Thesszáliából származó magnetes törzs telepesei alapították a Kr. e. 4. században. A város központi elhelyezkedésének köszönhetően, amely egyenlő távolságra van Efezustól, Priénétől és Tralleisztől, az égei-tengeri régió három legnagyobb településétől, a kereskedelem központjává nőtte ki magát. Magnesia középületei közé tartozott egy színház, több fürdőkomplexum, egy 40 000 néző befogadására alkalmas hippodrom, egy szentély és egy templom is.
Forrás: mult-kor.hu