KÖZÖS GYÖKEREK, KÖZÖS JÖVŐKÉP

Brüsszel nem úgy nyitott a türk világ felé, ahogyan az észszerű volna – mondta Hóvári János, a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, volt ankarai nagykövet. Az orosz–ukrán háború árnyékában a türk államok egyre fontosabbá válnak hazánk és Európa számára.

Kaynak: T.C. Budapeşte Büyükelçiliği/Turkish Embassy in Budapest – A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) első és jelenleg egyetlen európai képviseleteként működő Budapesti Irodája – a török nagykövet Gülşen Karanis Ekşioğlu és ügyvezető igazgató nagykövet dr. Hóvári János

– Mit keres a keresztény identitását markánsan hirdető Magyarország egy muszlim államokból álló szervezetben?

– Erre egyszerűen lehet felelni: nem ezért vagyunk ott. A Türk Államok Szervezetén (TÁSZ) belül explicit módon nem az iszlám, hanem a türkség az együttműködés szimbolikus alapja: a közös történelem, nyelv, kultúra és türk identitás képezi a kötőanyagot. Az iszlám világa egyébként sem monolit és homogén tömb – ahogyan a kereszténységé sem –, számos eltérő olvasat és gyakorlat színes kaleidoszkópja, ráadásul a türk világon belül is különböző hangsúlyokkal találkozhatunk. Még Törökország is, ahol az iszlám a legerősebben van jelen a közéletben, szekuláris állam, Azerbajdzsánról nem is nem beszélve, vagy éppen a közép-ázsiai országokról.

Utóbbiak esetében nem hagyható figyelmen kívül a vallásellenes szovjet örökség vagy éppen az önállósodás után újra erőre kapó népi vallásosság, amely sajátos színezetet ad az iszlám itteni megnyilvánulási formáinak. Ezek alapján az iszlám önálló, türk dia­lek­tusáról is szoktak beszélni.

Folytatás