Hunyadi Jánost elárulták, elfogták és megzsarolták

Legyen bármilyen zseniális egy hadvezér, a háború sokszor szerencse dolga. Hunyadi János Erdélyben 1442-ben, majd a következő év telén a Balkánon aratott fényes győzelmeket az oszmánok felett, majd a pápa által “kikényszerített” keresztes had élén Várnánál súlyos vereséget szenvedett.

Ebben a csatában halt meg I. Ulászló király sokak szerint azért, mert megszegte a töröknek tett esküjét, amiben békét fogadott…
A Balkán felszabadítása

Hunyadi ezután inkább védelemre rendezkedett be, kormányzóként pedig a husziták és III. Frigyes császár kötötte le az erejét, de továbbra sem mondott le egy török elleni újabb támadó háborúról. Az időt 1448-ban látta elérkezettnek. Tudta jól, hogy Magyarország képtelen lenne önerejéből felszabadítani a Balkánt, ezért terve a következő volt:

Előrenyomuló seregéhez tömegesen csatlakoznak majd szerb, bolgár,albán és román erők, amelyekkel kiegészülve döntő csapást mérhet a szultán főerőire.

Aktív diplomáciába kezdett. Szövetségre lépett II. László havasalföldi vajdával és Kasztrióta György albán fejedelemmel, de a szerb despotát nem tudta meggyőzni. Hunyadi és Brankovics György kapcsolata egyébként sem volt felhőtlen, de a szerb uralkodó sokkal jobban irtózott a magyar befolyás növekedésétől, mint az oszmán hódítástól. És ez keservesen megbosszulta magát. Pontosabban Brankovics tett csúnyán keresztbe.

Folytatás

Forrás: 24.hu