Flesch István: Elítélnek-e egy német újságírónőt Törökországban „kommunista terroristaként”?

            Most beavatjuk az olvasót egy olyan törökországi büntetőper részleteibe, amelyről a „fogadó” ország sajtója csak szűkszavúan tudósít, A külföld érdeklődés azonban nagy. Elsősorban Németországban, mert a vádlottak túlnyomó többsége német állampolgár, és többen a média munkatársai. Az a személyiség, akiről mi perének első tárgyalási napja után török és német lapjelentések alapján tárgyilagos pontossággal igyekszünk beszámolni, Meşale Tolu újságírónő és tolmács-fordító, akiről ezeken az oldalakon egyszer már írtunk.

            A színhely az Isztambulhoz közeli Silivri fegyintézetének bírósági tárgyalóterme, ahol a bíróság október 11-én – elutasítva a vádlott és védelme felmentés és szabadlábra helyezés iránti követelését –, úgy döntött, hogy Tolu asszonynak és öt társának az ítélethirdetésig továbbra is vizsgálati fogságban kell maradnia. Elrendelték továbbá nyolc személy szabadlábra helyezését. Ők azonban az ítélethirdetésig nem hagyhatják el az országot, és rendszeresen jelentkezniük kell a rendőrségen. Négy vádlottat már korábban feltételesen kiengedtek. Mindannyiukat azzal gyanúsítják, hogy valamiképpen közük van terrorszervezetekhez.

            A 32 éves Meşale Tolu asszonyt április 30-án tartóztatták le. Ulmban született, Majna-Frankfurtban tanult, később egy spanyolországi egyetemen filozófiai előadásokat hallgatott. Felmenői törökországi bevándorlók, ő egy évtizede lemondott török állampolgárságáról, csak a németet tartotta meg. Ha a török bíróság helyt ad az államügyészség büntetőindítványának, akkor a vádlottra 15, más szakértők szerint akár húszévi szabadságvesztés vár. Ügyében az ítélethirdetést most elnapolták, a következő tárgyalást december 18-ra tűzték ki.

            Az ország egyik vezető napilapja, a Hürriyet hagyományaihoz híven tárgyszerű beszámolót közölt, eltérően némely túlbuzgó kormánybarát médiumtól, amely lehazaárulózta és külföldi ügynöknek tüntette fel a német újságírónőt. Az isztambuli újság – a vádaknak megfelelően – már címében is „kommunista perként” mutatta be a bírósági tárgyalást. Ilyen minősítésre régóta nem volt példa. A lap a DHA hírügynökség tudósítójának, Yüksel Koçnak a jelentését átvéve a köztársasági államügyészség vádjait az alábbiakban foglalta össze: a gyanúsítottak a Marxista-Leninista Kommunista Párt (MLKP) nevű terrorszervezet felhívására részt vettek terrorszervezeti tagok temetésén, valamint az MLKP különböző más rendezvényein. Csak ezután következett a fő vádpont: „propagandát fejtettek ki az MLKP terrorszervezet nevében, amely szervezetnek tagjai is voltak”.

            Az ügyészség Tolu asszonyra azon az alapon igyekezett rásütni a „kommunista” bélyeget, hogy a szerinte „az MLKP-vel együttműködő” ETHA hírügynökségnek dolgozott, tudósításokat írt és különböző szövegeket fordított számára. Az MLKP egyike a Törökországban betiltott mintegy 10 terrorszervezetnek, Németországban azonban – az ott is betiltott PKK-tól, a Kurdisztáni Munkáspárttól eltérően – „csak” az alkotmányvédelmi hivatal tartja „megfigyelés alatt”. Az MLKP különféle töredék kommunista szervezetekből 1994-ben alakult, van katonai szárnya is Szegények és Elnyomottak Fegyveres Ereje (Fakirlerin ve Ezilenlerin Silahlı Kuvvetleri) néven. Harcosai – a PKK oldalán – részt vettek az Iszlám Állam (ISIS) elleni csatákban, többek között az észak-szíriai kurd Kobanê város védelmében. Emberei közül e harcokban többen elestek.

            A radikális szocialista ETHA hírügynökséget viszont a tavaly óta érvényben lévő törökországi rendkívüli állapot ellenére hivatalosan mindmáig nem tiltották be, jóllehet adásai Törökországban már évek óta lehívhatatlanok a hatósági blokkolás miatt. A hírügynökség rendszerint olyan témákat karolt fel, amelyeket a médiumok többsége igyekezett elkerülni. Ilyen például a kisebbségek helyzete, a kurdok elnyomása, az örménykérdés, korrupció. Tolu legtöbbször a nemzetközi politikáról írt.

            A várhatóság szempontjából kiváltképp súlyosan nyom a latban, hogy Meşale Tolu részt vett olyan kurd harcosok tiszteletére megtartott emlékünnepségeken, akik az ISIS elleni harcban áldozták életüket, ott volt továbbá egy tüntetésen, amelyen a részvevők jogokat követeltek a nők számára, legfőképpen azonban azt rótták terhére, hogy tudósított a betiltott MLKP egyik harcban elesett tagjának a temetésén. Mindez kimeríti a „terrorpropaganda” fogalmát. Arról a német Ivana Hoffmannról van szó, akit 2015 márciusában az „MLKP katonájaként” az észak-szíriai kurdlakta Rodzsava vidékének Tel Tamir helységénél az ISIS-szel vívott tűzharcban ért a halál. Ő volt az első nyugati önkéntes női harcos, aki ott elesett. A 19 éves lány togói apa és német anya gyermekeként Németországban született és tanult, s lakhelyéről, Duisburgból utazott Szíriába, hogy csatlakozzék a kurd népvédelmi alakulatok milíciájához, a YPG-hez. Ottani harci neve Avaşin Tekoşin Güneş volt. A YouTube-ra feltett bemutatkozásában az MLKP csillagos-sarlós-kalapácsos vörös zászlójával jelent meg, s önkéntes harci bevetését azzal indokolta, hogy az ISIS fanatikusaival szemben „meg akarja védeni a rodzsavai kurd forradalmat”. Eközben pedig „magasra emeli kommunista pártjának zászlaját”. Haláláról annak idején megemlékezett a The Guardian című brit baloldali napilap is.

            A német újságírónő bátran védekezett a bíróság előtt, és visszautasította a vádakat. „Nem voltam kapcsolatban illegális szervezetekkel, ezért követelem a szabadlábra helyezésemet és felmentésemet” – jelentette ki. Ezzel kapcsolatban határozottan visszautasította az „Eylül Kızılbaş” (nagyon szabad fordításban Szeptemberi Szabadgondolkozó) álnéven emlegetett titkos koronatanúnak azt az állítását, amely szerint ő Isztambul Gazi negyedében illegálisan érintkezett az MLKP embereivel, és tagja lett volna az ottani pártsejtnek. Mint emlékeztetett, az állítólagosan szavahihető és megbízható „tanú” még az ő nevét sem ismerte, amit be is vallott. Abban az 2014 és 2015 közötti időszakban pedig, amelyre a vádirat a tanú alapján hivatkozik mint az ő állítólagos illegális kommunista tevékenységének idejére, ő nem is volt Törökországban. Németországban tartózkodott, és viselős volt Serkan kisfiával. Ezután az Isztambul másik oldalán lévő Kartal negyedben lakott, és ezért teljes képtelenség lett volna egy akkor még öt hónapos csecsemővel naponta ingázni Kartal és Gazi között, ahol különben is egész életében összesen ha négyszer megfordult.

            Az ETHA és ő mint munkatárs csakis azt az alapvető kötelezettségüket teljesítették, hogy kellőképpen tájékoztassák a közvéleményt, a nyilvánosságot – mondotta. „Semmiképpen sem minősíthető bűncselekménynek, ha valaki jelen van azoknak a temetésén, akik az ISIS ellen vívott harcban estek el. A NATO-tag Törökország is szembeszáll a terroristákkal” – hangoztatta. „A vallás-, a lelkiismereti és a gondolatszabadság adta lehetőségekkel élve szilárd elszánással, szabad akaratomból vettem részt ezeken az eseményeken” – idézte a vádlottat a Hürriyet. A továbbiakban a lap Tolu védőbeszédének azt a részét is ismertette, amelyben munkájának körülményeiről szólva kijelentette: „Törökországban a rendkívüli állapot bevezetésével felszámolták a demokratikus jogokat, megfojtották a média nagy részét. Ami pedig az İŞİD (az ISIS török rövidítése) ellen Rodzsavában fegyvert ragadó Ivana Hoffmann halálát illeti, tagadom, hogy bűn lett volna az ő és a hozzá hasonlók temetésén részt venni. Világszerte mindenütt együttérző érdeklődés övezte halálukat.”

            A Tageszeitung (TAZ) című baloldali német napilap tudósítása szerint a tárgyalás kezdete előtt a bírósági épület bejáratánál sajtónyilatkozatot olvasott fel Ali Rıza Tolu, az újságírónő apja. „Teljesen megalapozatlanok azok a vádak, amelyek szerint leányom terrorszervezetek tagja. Ez azt jelentené, hogy bűncselekménynek minősítik újságírói értesülések közzétételét. Leányomnak van egy kisgyermeke. Hiszem, hogy kimondják felmentését.” A biztonsági emberek félbeszakították a felolvasást, így nem folytathatta.