Ferenc József Konstantinápolyban – a corvinák Budán

A régmúlt magyar sajtótörténelmének törökökkel és Törökországgal kapcsolatos híreit felelevenítő sorozatunk korábbi részeiben már olvashattunk arról, hogy Abdul Aziz szultán 1867-es nyugat-európai körútjának egyik állomásaként néhány napot Budán tölt. Két évvel később, 1869-ben pedig a hazai sajtó élénk érdeklődéssel kíséri ő császári és királyi felsége, I. Ferenc József keleti útját, melynek egyik állomása történetesen Konstantinápoly – a látogatás a magyar kultúrtörténet szempontjából pedig egyenesen csodás eredménnyel zárul: Mátyás király corvinái közül, melyek a 16. században kerültek Sztambulba, négy kötet visszakerül Magyarországra Abdul Aziz ajándékaként Ferenc József számára.

Az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója és kísérete keleti utazásának legfőbb célja természetesen nem a corvinák (egy részének) visszaszerzése volt, hanem a Szuezi-csatorna ünnepélyes átadásán való részvétel – Ferenc József Szuezig tartó hosszú útjának kezdetén 1869 őszén áthalad Magyarországon, majd a Dunán hajózva Vidin érintésével egészen Várnáig jut el.

A Szuezi-csatorna ábrázolása a Vasárnapi Ujság 1869. január 24-i számában
A Szuezi-csatorna ábrázolása a Vasárnapi Ujság 1869. január 24-i számában

A Fővárosi Lapok „A király keleti utja” című, 1869. október 30-án számában megjelent cikkében az alábbiakat olvashatjuk Ferenc József további programjáról:

„Ő Felsége Várnából 27-kén d. u.  3 órakor hajóra szállt Konstantinápoly felé, hol nagy előkészületeket tettek fogadására. A megállapított programm szerint a szultánnal először a ’Yacht’ fedélzetén találkozott, s a kölcsönös bemutatások és üdvözlések után a világító-tornyot szemlélte meg Stambul egyik legmagasabb halmán. A megérkezés első napját zárkörű ebéd rekesztette be a szultánnál. Tegnap – ha ugyan a programm változást nem szenvedett – király Ő Felsége a Dolmabagtsche-palota egyik erkélyéről nézte a szultán templomba-menetelét, délben kihajózott a régi szultán-chorchkekhez, megtekinté a kincstárt, a fegyvertárt, az Irene- és a Sofia-templomokat, az ejubi szent sírokat s a hét-torony mellett a márványtengeren tett kirándulást a szultán kéjhajóján. Este diszelőadásul a ’Favorite’ volt kitűzve, Csillag Rózával a címszerepben. Ma délelőtt az osztrák-magyar nagykövet bemutatja a dipl. testület tagjait, mire a szultánnal együtt Ő Felsége a Bosporuson át Beikos tengeröbölbe hajóz, a közel fekvő téreken tartandó nagy hadi-szemlére, melyben 30,000 ember vesz részt. Este 10 órakor lesz a visszatérés, mialatt a partok ünnepélyesen kivilágíttatnak s villanyos napok ragyognak. Vasárnap Ő Felsége szent misét hallgat, aztán testületek, egyházi s világi méltóságok tisztelgését fogadja; délután a szultánnal kilovagol a kis-ázsiai partokra, este pedig nagy dipl. ebéd zárja be a napot. A következő napra van kitűzve Ő Felsége továbbutazása. Utólagosan megemlítjük, hogy a Királyt Belgrádon Blaznovac, szerb miniszter üdvözölte, kit hosszasabb kihallgatáson fogadott.”

Ferenc József és kísérete a Dolmabahçe palotánál 1869-ben
Ferenc József és kísérete a Dolmabahçe palotánál 1869-ben

Ugyancsak a Fővárosi Lapok 1869. november 5-i számában a császár és király konstantinápolyi látogatásáról újabb részleteket is megtudhat a nagyérdemű közönség:

„A konstantinápolyi időzés felől még mindig érkeznek apró részletek. Király Ő Felsége – mint már röviden jelentettük – m. hó 30-dikán d. e. a beikosi nagy csapatszemlén volt jelen. Ő Felsége a kioszkban a szultán jobbján foglalt helyet. A közép-páholyban gr. Beust, gr. Andrássy, hg Hohenlohe, gr. Bellegarde, Plener miniszter és Aali pasa, a mellék-páholyokban a kiséret többi része foglalt helyet. Ő Felsége a nagy Osmanie-rendet, a szultán a sz. István-rend nagykeresztjét viselte. Nagyszámú és fényes közönség jelent meg. A csapatok elvonulása után nagy ebéd volt a hunkiar-iskeless-i palotában. A Bosporus, az azon horgonyzó hajókkal együtt, fényesen ki volt világítva.”

A Budapesti Közlöny 1869. november 6-i szombati számában Ferenc József konstantinápolyi időzéséről további részleteket olvashatunk:

„Császár Ő Felsége Konstantinápolyból hétfőn esti 9 órakor utazott el, ágyu-dörgés közt. A szultán császári vendégét azon kaik-ig kísérte el, mely Ő Felsége felvételére volt rendeltetve. A Császár elutazása alatt az összes hajók ki voltak világítva, s a Dardanellák és a 7 kastély ágyui bucsu-üdvözletet küldtek a távozó monarcha után.

Plener kereskedelmi minister, Konstantinápolyban léte alatt, több értekezletet tartott a török ministerekkel, a török vasut kérdés ügyében, valamint a tarifa kérdésében is kedvező sikerrel alkudozott.”

A császár és király Konstantinápoly után Athénba utazik – innen a Szentföld következik, majd Egyiptom. A Fővárosi Lapok 1869. november 11-i számában Ferenc József konstantinápolyi látogatásáról azonban még mindig olvashatunk újabb érdekességeket:

„A konstantinápolyi olasz operában Király Ő Felsége ottlétekor Csillag Róza, egykor nemzeti színházunk tagja, éneklé a „Favoritát”. Ő az ottani olasz opera egyedüli, de elégséges vonzerejét képezi. A király b. Prokesch internuntius által közölteté vele: mily kellemesen lepte meg, hogy egy kitűnő hazai művésznőt Konstantinápolyban hallhatott újra. Tetszésének kifejezésül egy drága karperecet is küldött számára. – Ő Felsége Konstantinápolyban többször jelent meg polgári ruhában; egy este a színházban tisztelgő küldöttségnek egyik szónoka: Commendinger úr magyar ruhában jelent meg s magyarúl is üdvözlé Ő Felségét, ki szintén magyarúl felelt, kijelentve, hogy a birodalomnak kelettel való kereskedelmi viszonyait fejleszteni épp oly elsőrendű, mint kellemes kötelességének tekinti. Hazánkfiai zajos éljenekkel fogadták Ő Felsége e szavait.”

Csillag Róza
Csillag Róza

Csillag Róza (eredeti nevén: Goldstein Róza), az 1832–1892 között élt magyar opera-énekesnő a Nemzeti Színháznak és a bécsi Operaháznak is tagja volt – a Fővárosi Lapok 1869. október 13-i számából pedig azt is megtudjuk, hogy a konstantinápolyi olasz opera is szerződtette.

A konstantinápolyi, athéni, szentföldi és egyiptomi látogatás után 1869. november 17-én kerül sor a Szuezi-csatorna ünnepélyes megnyitójára, ahol Ferenc József egyebek mellett ott van Iszmail egyiptomi alkirály és Eugénia francia császárné is.

A Fővárosi Lapok 1869. november 19-i számában – szintén a császár és király konstantinápolyi útjával kapcsolatosan – az alábbi híradás lát napvilágot:

„Utólagosan említjük meg, hogy Ő Felsége konstantinápolyi tartózkodása alatt az odavaló kórháznak 37,500 frankot adományozott. A szultán 10 arabs lóval lepte meg Ő Felségét, melyek már Triesztbe érkeztek.”

További érdekesség, hogy ő császári és királyi felsége látogatásának emlékére az egyiptomi Port Szaídban rakpartot, Iszmailiában pedig a főutcát nevezik el Ferenc József után – tájékoztatja erről a jelentős eseményről az olvasókat a Fővárosi Lapok 1869. november 21-i száma.

Miután Ferenc József és kísérete a Szuezi-csatorna ünnepélyes átadását követően még néhány napig Egyiptomban időzik, Alexandrián át Korfu érintésével érkezik meg Triesztbe. Abdul Aziz szultán, aki Ferenc Józsefet – ahogy azt fentebb láthattuk – korábban már meglepte 10 arabs lóval, újabb ajándékot küld az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának. Triesztbe érve Ferenc Józsefet már várja a szultán újabb figyelmessége: egy faláda, mely Mátyás király egykori könyvtárának négy példányát rejti, melyek a 16. században kerültek Konstantinápolyba.

A Vasárnapi Újság 1869. december 12-i számában az alábbi híradást olvashatjuk:

„A nemzeti múzeum több nagybecsű történeti ereklyével gazdagodott. A király ugyanis Konstantinápolyban mulatása alkalmával a fegyvertárt is meglátogatván, különös érdeklődést tanúsított Mátyás király budai könyvtárának ott őrzött gyönyörű maradványai (az u. n. Corvinák) iránt, melyeknek csak megtekintése is eddig csak igen kivételesen engedtetett meg; megszerzésük pedig az akadémia küldöttségének annak idején éppen nem sikerült. Midőn a Felség Triesztbe érkezett, ott egy faláda adatott neki át, mint a török szultán ő Felsége küldeménye, s abban a Corvinák. Ő Felsége a gyengéd ajándékot élénk örömmel fogadta, azonnal magához hívatta gróf Andrássyt, és azon meghagyással adta át neki az arany kötésű s a Corvinok hollójával ékített könyveket, hogy azokat mint történeti ereklyéket ő Felsége nevében a nemzeti múzeumnak ajándékozza.”

A Vasárnapi Ujság 1869. december 19-i számában további részleteket tudhatunk meg a Magyarországra visszakerült négy kötetről:

„Mátyás király könyvtára két részből állott: 1) régi könyvekből és 2) szép, fényesen kiállított másolatokból, melyeket leginkább Flórenczben művészileg készitettek. A legszebbek bársonyba vannak kötve, a többiek bőrbe. A Corvinák csak azok, melyeken Mátyás czimere van. Ilyen legfölebb 400 volt. Ezek egy részét Ulászló pazarolta el. A legszebb 44-et 1540-ben a törökök vitték el Konstantinápolyba. E 44-ből a négy legszebbiket ajándékozta most a szultán ő Felségének. E könyvek bársonyba kötvék, ezüst kapcsokkal ellátvák s rajtok zománczozva Mátyás király czimere. – A könyvek czimei: 1. Augusztinus: De civitate Dei”. Nagy folio. – 2. Plautus „Comoediái.” – 3. Polybius és 4. még egy görög iró munkája, a három utóbbi negyedrét. Közelebb bé fogják mutatni az akadémiának és közszemlére is kiteszik.”

Egy lap Trapezuntius Rhetorica című művéből, melyet Abdul Aziz ajándékozott Ferenc Józsefnek
Egy lap Trapezuntius Rhetorica című művéből, melyet Abdul Aziz ajándékozott Ferenc Józsefnek

Az Abdul Aziz által 1869-ben ajándékozott négy corvinát Ferenc József visszajuttatja Magyarország területére. Az a bizonyos négy kötet, melyeket Abdul Aziz Ferenc Józsefnek ajándékozott, 2014-ben láthatóak voltak az Országos Széchényi Könyvtár által szervezett kiállításon: egy Plautus komédiáit tartalmazó kódex, Polybius Historiae című műve, Augustinus De civitate Dei című kötete és Georgius Trapezuntius Rhetorica című írása 1869-ben, több mint 300 év után ismét Budára került.

Horváth Krisztián – Türkinfo

A cikk az Otokoc Hungary Kft. támogatásával készült.