![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Törökországban a macskák nem kóbor állatok, hanem a mindennapi élet tiszteletreméltó polgárai. Isztambul macskái szabadon sétálnak be az éttermekbe, mecsetekbe és üzletekbe, az ott élők pedig csodálattal és gondoskodással veszik őket körül. Ennek a különleges, évszázadokra visszanyúló kapcsolatnak a gyökerei a vallásban, a történelemben és a török kultúra legmélyebb rétegeiben rejlenek.
Ha valaki Isztambul utcáit járja, hamar szembesül azzal, hogy a macskák itt nem megtűrt kóbor állatok. Csendes méltósággal foglalják el a kávézók legkényelmesebb bársonyszékeit, a szőnyegeket a fűszerbazárokban vagy éppen a mecsetek imafülkéinek közeli részeit. Nem hívatlan vendégek: a törökök „Isten vendégeiként” tekintenek rájuk, és szinte szentként tisztelik őket.
Mohamed próféta kedvence és a szétszakított köntös legendája
A macskák iránti mély tisztelet gyökere az iszlám hagyományokban rejlik. A vallási tanítások szerint a macska rituálisan tiszta állat – ellentétben sok más élőlénnyel –, ezért bemehet a lakásokba és a mecsetekbe is.
A hagyomány szerint maga Mohamed próféta is rajongásig szerette a macskákat. A leghíresebb legenda kedvenc cicájáról, Muezzáról szól. Egyszer, amikor a próféta imádkozni indult, észrevette, hogy a macska a köpenye ujján alszik.
Ahelyett, hogy felébresztette volna a kedvencét, egyszerűen levágta a ruhája ujját, csakhogy az állat békésen pihenhessen tovább. Egy másik történet szerint a próféta úgy tartott tanítást, hogy közben egy macska pihent az ölében.
Az iszlám kultúrában a macskák bántalmazása súlyos bűnnek számít, míg az etetésük és védelmük az egyik legnemesebb jócselekedet. Egy jól ismert török mondás úgy tartja: Ha megölsz egy macskát, építened kell egy mecsetet, hogy Allah megbocsásson.
Ez a szemlélet napjainkban is élénken él a török mindennapokban. Sokan Isten nevét (bismillah) suttogva adnak ételt a kóbor macskáknak.
Az Oszmán Birodalomtól a bronzszoborig
A macskák iránti gondoskodás nem új keletű: már az Oszmán Birodalom idején külön alapítványokat (vakıf) hoztak létre a tehetős polgárok, amelyek kifejezetten az utcai állatok etetését és gyógyítását finanszírozták. A kereskedőhajókon a macskák nemcsak a kártevőket irtották, hanem a szerencse és a jólét szimbólumai is voltak.
Forrás: divany.hu
