Az új török csatornától tart Moszkva

Erdoğan eddigi legnagyobb projektje lehet, de a terv nemzetközi ellenállásba ütközhet

Egy új, mesterséges átjáróval kötné össze a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel Törökország: a tervezett hajózási csatorna segítene megbirkózni a megnövekedett kereskedelmi forgalommal, és megakadályozná, hogy a Boszporuszon olyan feltorlódás alakuljon ki, mint március végén a Szuezi-csatornán, amely öt napra megbénította a világkereskedelmet. Van azonban egy bökkenő: Ankara tervei szerint az új hajózási útvonal nem tartozna a régió egyik biztonsági pillérének számító montreux-i egyezmény alá, ami elsősorban Moszkvát zavarhatja, és erős nemzetközi tiltakozást is kiválthat.

Több mint száz, nyugalmazott török admirális nyilatkozatban ítélte el az Isztambul-csatorna építési tervét, és a mont­reux-i egyezmény betartásának a fontosságára szólította fel a hatóságokat. Recep Tayyip Erdoğan török elnök élesen bírálta az aláírókat, államcsíny jeleit látva a nyilatkozatban.

– Az nem elfogadható, hogy 104 admirális egy éjszaka összejön, és kinyilvánít egy ilyen dokumentumot

– jelentette ki Erdoğan hétfő délután egy sajtókonferencián. „Ez nem nevezhető szólásszabadságnak. Ez rágalmazás a török fegyveres erőkkel szemben, még akkor is, ha a nyilatkozatot nyugalmazott tengernagyok írják alá” – idézte az elnök szavait a török ­Daily Sabah. Az admirálisok nyilatkozata előtt az építkezést levélben 126 volt török nagykövet is elítélte. A tiltakozók közül többen azóta előzetes letartóztatásban vannak.

A Földközi-tenger és a Fekete-tenger között jelenleg csak egy átjáró létezik: a hajók előbb az Égei-tengerre jutnak, majd a Dardanellákon keresztül a Márvány-tengerre, végül onnan a Boszporuszon keresztül érkeznek a Fekete-tengerre. A törökök által megálmodott, 45 kilométeres, mesterséges csatorna a Boszporusz tengerszorostól nyugatra épülne, és így egy újabb útvonalat biztosítana a Márvány-tenger és a Fekete-tenger között. Az Isztambul-csatorna terve régóta napirenden van Törökországban: a modern kori tervek a kilencvenes években merültek fel, de maga az ötlet még Nagy Szulejmán szultán idejére, a XVI. századra nyúlik vissza.

Folytatás

Forrás: magyarnemzet.hu