![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2018/06/turkinfo_10.3.png "Türkinfo - \")
Törökország Égei-tengeri partvidékének gyöngyszemeit bemutató sorozatunk második részében a magyarok által is ismert és kedvelt városokkal foglalkozunk részletesebben. Jó olvasgatást mindenkinek!
Datça
A Reşadiye-fennsík nyugati részén, Marmarison túl található a térség egyik legkedveltebb nyaralóhelye, Datça. A város egyetlen hosszú utcából áll, ahol jól megférnek egymás mellett a méz-, mandula-, olívaárusok és a kézi készítésű szandálok eladói. Az utca végén található Köztársaság térről már jól látható a tengerpart egy keskeny sávja. A városban kevés a látnivaló, de azért egy modern szabadtéri színházzal büszkélkedhet, ahol nyáron látványos előadásokat tartanak. Ezen kívül több kisebb szobor is áll a városka különböző pontjain, egy fókaszoborral például a kikötőben találkozhatunk. Az éttermekben különböző halból készült ételeket kóstolhatnak meg a vendégek. Látható még itt egy felújított ház, mely korábban malomként működött, most viszont kacsák és libák lakhelye. A malom mögötti kis parkban eukaliptuszfák állnak, ez a növény az országnak csak ezen a vidékén él meg. A kikötőben halászhajók sorakoznak. A kirándulóhajók pedig utasaikra várnak. Ezen hajók valamelyikével kirándulás is tehető a közeli Knidosz romjaihoz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Şirince
Şirince a Selçuk közeli hegyekben található. Neve az évek folyamán többször is változott. Egyes történetek szerint kezdetben 40 görög család élt itt, ezért Kırkıncának (kırk=negyven) nevezték el, majd mivel egyre többen érkeztek a faluba, nevét Çirkincére (csúnyácska) változtatták, azt gondolták ugyanis, hogy egy csúnya faluba senki nem akar majd beköltözni. Az 1924-es lakosságcsere idején Szalonikiből telepítettek át ide Görögországban élő törököket, azóta is ők és leszármazottaik élnek itt. A lakosságcsere utáni időben İzmir polgármestere is ellátogatott a településre, aki azt mondta, hogy nem is csúnya ez a falu, hanem inkább szép, így lett végül Şirince (szépséges) a neve. A faluban található faházakat a XIX. században építették. A helyiek őszibarack-, szőlő-, olíva-, dohány- és fügetermesztésből élnek. Ezeket a termékeket a faluba látogató turistáknak adják el. Şirince híres még finom gyümölcsborairól is. A faluban két görög templom áll, a Szent János és a Szent Demetriusz templom, ez utóbbit 2012-ben újították fel. Az Artemisz étteremben pedig egy kis múzeumot alakítottak ki.
Bergama
Pergamon vagy mai nevén Bergama egy különleges kisváros. Az İzmirtől északra kb. 100 kilométerre fekvő ókori görög város 2014-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára is. Több görög és római időből származó műemlék maradványai is megtalálhatók területén. Két fő részre osztható, melyek a város két végén találhatók, középen pedig egy múzeumot találunk. Az Akropolisz tetején láthatjuk egy lépcsőzetes kialakítású színház egész jó állapotban megmaradt romjait, ami 10 000 fő befogadására volt alkalmas. Itt látható még Trajánusz császár templomának maradványa, melyet a középkorban víztározónak használtak. A város felé közeledve halad el az út az egykori Zeusz-oltár mellett, melyen az ókori görög mitológia egyes jeleneteit ábrázoló képek voltak. Sajnos az oltár ma már nem látható, a XIX. században német régészek elvitték, jelenleg a berlini Pergamon Múzeumban tekinthetők meg. A város délnyugati részén van az Aszklepion, mely a legelső egészségügyi intézmények egyike volt.
Alaçatı
A Çeşmétől 9 km-re, a Çeşme-félszigeten található Alaçatı, Isztambul és İzmir után az egyik legkedveltebb nyaralóhely. Az 1924-es török–görög lakosságcsere után ebbe a városba is törököket költöztettek. A kőházakat a 2000-es években mind átépítették, és szállodákat, éttermeket alakítottak ki bennük. A hegyoldalban felújított szélmalom áll. Alaçatı a szörfösök kedvelt helye is. A város nevezetessége a piaci mecset (Pazaryeri Cami), melyet egy görög-ortodox templom helyén emeltek 1874-ben. Sajnos a festett ikonok nagy része ma már nem látható, modern darabokkal egészítették ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ayvalık
A város különleges varázsának köszönhetően az embernek olyan érzése támad, mintha „Seholországban” járna. Az oszmán stílusú kőházakat felújították, és most modern lakóházakként vagy boutique hotelekként működnek. A házak visszafogott stílusúak csak az ajtók és ablakok mintázatában térnek el egymástól Ayvalık különleges attrakciója a kikötő, amely turisztikai szempontból is jelentős. A hosszú part mentén egymást érik a színes csónakok, melyeken a legénység halászathoz készülődik, vagy a turistákat csalogatja egy hajótúrára a közeli Cunda-szigetre. A nyári szezonban rövid hajótúrák indulnak Asszosz/Behramkale felé is.
A városban emelkedő kémények arra utalnak, hogy a városközpontban olívaolaj-sajtoló üzem működött. Manapság ezt a munkát már modern gyárakban végzik a városon kívül, ennek ellenére a városban több üzlet is árulja az olívaolajat.
A görögök több lenyűgöző templomot is emeltek a településen. Ezek közül érdemes megnézni az Ayios Yannis templomot, melyet 1923-ban „órás” mecsetté alakítottak. Nem messze tőle áll a Çınarlı dzsámi, melynek kőikonjai egyedülállóak. Említést érdemel még az 1844-ben épített Arkangyalok temploma, melyben múzeum üzemel. A tengerparton kávézók és bárok várják a látogatókat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A befejező részben pedig Foça, Tire, Birgi és Bademli kerül terítékre.
Jövő héten folytatjuk!
Kollár Kata – Türkinfo
Az Égei-tengeri partvidék gyöngyszemei 1. rész
