A terrorizmus kiterjesztő értelmezése konfliktusforrás Törökország és szövetségesei között

Kép forrása: www.pikrepo.com

A túlságosan tágan értelmezett „terrorcselekmény” a szólás- és sajtószabadság indokolatlan mértékű korlátozásához, az alapjogok sérelméhez vezethet.

Törökország és nyugati szövetségeseinek viszonyában visszatérő konfliktusforrás a terrorizmus elleni harc ügye. Pontosabban az a jelenség, hogy a két fél különböző csoportokat tekint terrorszervezetnek. A kérdés legutóbb a svéd és finn NATO-csatlakozás apropóján került ismét előtérbe, amikor Ankara tagsági kérelmük támogatásáért cserébe hatékonyabb terror elleni fellépést kért számon a két NATO-aspiránstól. Az alábbiakban vetünk néhány pillantást a török terrorizmus-értelmezésre.

A török terrorizmus elleni törvényt 1991-ben, vagyis több mint tíz évvel az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) hatalomra kerülése előtt fogadták el. Azóta – döntően az EU-csatlakozási folyamat részeként – több alkalommal is módosították, a jogszabállyal kapcsolatos nemzetközi kritikák azonban nem szűntek meg.

A törvény legkifogásoltabb eleme, hogy túlságosan tágan értelmezi a „terrorcselekmény” és a „terrorcselekmény elkövetői” kifejezéseket,
ami a szólás- és sajtószabadság indokolatlan mértékű korlátozásához, az alapjogok sérelméhez vezethet.

Amikor az elmúlt években Ankarában terrorizmusról beszéltek, leggyakrabban két csoportot értettek alatta: a FETÖ-t és a PKK-t. Ezekhez kötődő személyek kiadását várja Törökország most Svédországról és Finnországtól is. Fethullah Gülen török hitszónok Hizmet (Szolgálat) vagy Cemaat (Közösség) nevű mozgalmát a török állami szervek 2016. május 31-én nevezték át Fethullahista Terrorszervezetre, röviden FETÖ-re. Nem sokkal később a FETÖ-t vádolták meg a 2016. júliusi, 251 ember életét követelő törökországi puccskísérlet elkövetésével. Gülen sokáig jó kapcsolatot ápolt Erdoğannal, 2013-ban azonban hatalmi harc kezdődött közöttük. A Gülen-mozgalom számos intézményt, elsősorban iskolákat, alapítványokat tart fenn világszerte.

A puccskísérletet követően Ankara a FETÖ-höz kötődő személyek kiadását, illetve intézmények bezárását kérte számos államtól, ennek azonban kevesen tettek eleget.

Folytatás

Forrás: precedens.mandiner.hu