Török futball magyar slágerre: Isztambul, hogyha este a sok fény kigyúl…

A török futball előtt ott a lehetőség, hogy két csapata, a Sallai Rolanddal a soraiban bajnok Galatasaray és a selejtező utolsó fordulójára, a playoffra készülő Fenerbahce is bejusson a Bajnokok Ligája főtáblájára, ám a közelgő dicsőség ellenére a gazdasági háttér ingatag lábakon áll. A sportsikerek mögött fenntarthatatlan modell húzódik: hitelek, állami mentőcsomagok és az adósságspirál, ami hosszú távon könnyen maga alá temetheti a rendszert.

A török labdarúgás kívülről ragyog: telt házas stadionok, világsztár igazolások, szenvedélyes szurkolótáborok. Ráadásul úgy tűnik, ismét közel a nemzetközi áttörés – nem elérhetetlen, hogy 2008 után ismét két csapatot delegálhasson a SüperLig a Bajnokok Ligája (BL) főtáblájára. A látszat azonban csalóka – a török futball gazdasági alapjai gyengék, a klubok többsége az állami támogatás nélkül semmire sem menne, a tőzsdei árfolyamok és a pénzügyi mérlegek is a valóság árnyékos oldalát mutatják. 

Gazdasági háttér – a török futball mint díszlet

Törökországban a labdarúgás nem pusztán sport, hanem látványos politikai és társadalmi színpad. A három nagy isztambuli klub – a Galatasaray, a Fenerbahce és a Besiktas – országos identitásképző erővel bír, a stadionokban zajló „ünnepek” képesek ideiglenesen feledtetni a hétköznapok nehézségeit. Csakhogy a török futball mögötti monetáris háttér egyre ingatagabb. A török gazdaság mélyrepülése a Covid–19 járvány idején gyorsult fel: a kormány a pandémia idején olcsó hitelekkel és jelentős minimálbér-emelésekkel próbálta élénkíteni a gazdaságot, ami ugyan rövid távon segítséget jelentett a lakosságnak, de tartós, magas inflációt indított el. Recep Tayyip Erdogan elnök hosszú ideig tartott unortodox gazdaságpolitikája, amelyben a jegybank a magas infláció ellenére is alacsony kamatszintet tartott fenn, tovább gyengítve a török lírát és elbizonytalanítva a befektetőket. Az így bekövetkező pénzromlás üteme 2025-ben még mindig 47 százalék körül van, miközben a líra a járvány előtti értékéhez képest több mint 80 százalékot veszített az amerikai dollárral szemben. 

Folytatás, részletes gazdasági elemzéssel