10 új hely Törökország UNESCO Világörökségi Várományosi Listáján – 1. rész

2016-ban Törökország UNESCO Világörökségi Várományosi Listájára összesen 10 kulturális és természeti örökség került fel.

Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezményének célja az emberiség kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségének megőrzése. Az Egyezményhez csatlakozó állam egyebek között kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségeket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára is.

Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökséggé nyilvánításra. Ezeket a listákat legalább egy évvel bármilyen jelölés előtt be kell nyújtani a Világörökség Központnak. Az UNESCO csak akkor veszi figyelembe a jelöléseket, ha ezek már szerepelnek az adott ország javaslati listáján (az a leltár, amelyet a tagországok készítenek a világörökség részévé nyilvánítandó helyekről).

A világörökségi listára való felkerülést az Egyezményt ratifikáló tagállamok maguk kezdeményezhetik a Világörökség Bizottságnál. A felterjesztésben szerepelniük kell a hely megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is. A benyújtott felterjesztésekről a Bizottság évente egyszeri gyűlésén dönt.

Cikksorozatunkban Törökország azon 10 kulturális és természeti örökségét mutatjuk be, melyek 2016-ban felkerültek az UNESCO Világörökségi Várományosi Listájára.

Bodrum vára

Forrás: flickr.com

A bodrumi vár a Bodrum-öbölben lévő kis sziklás félszigeten helyezkedik el, Anatólia délnyugati részén. A félsziget már az ókorban is lakott volt, hátsó bázisként használták a bizánciak a középkorban, később pedig a törököké lett. A várat a jeruzsálemi Szent János rend építette az i.sz. XV. században és 1522-ig az ő fennhatóságuk alatt állt. Az oszmán időkben helyőrségi bázisként funkcionált, majd 1895-ben börtönné alakították. Az I. Világháborúban bombatalálat érte, nagyon megrongálódott, így a rabokat el kellett szállítani innen. Később az olaszok megszállták a várost és katonáikat helyezték el benne és ez lett a főhadiszállásuk. A török függetlenségi háború alatt Mustafa Kemal Atatürk feloszlatta az olasz sereget. A II. Világháború idején ismét katonai bázis volt. Napjainkban a Vízalatti Régészeti Múzeum található benne, mely különlegességnek számít Törökországban és a világon is a legjelentősebbek között tartják számon.

II. Bajazid szultán orvosi központ (Edirne)

Forrás: commons.wikimedia.org

Edirnében, a Tundzsa folyó partján álló épületegyüttest a híres építész, Hayrettin emelte II. Bajazid oszmán szultán (II. (Hódító) Mehmed szultán fia) megrendelésére. Teljes területe 22000 m2.

A központ egy mecsetet, egy orvosi iskolát, kertet, kórházat, török fürdőt, könyvtárat, konyhát, raktárhelyiségeket és egyéb épületeket foglal magában. A legfontosabb része a kórház és a mecset volt.

A kórházhoz tartozott egy vendég és pihenőtér, orvosi részleg, mecset, konyha, ebédlő, raktár, törökfürdő, víztározó, általános iskola és egy malom is. Ezek alkották az épületegyüttes fő részét. Az udvarra belépve először az ambulanciával, a diétás konyhával és a személyzet szobáival találkozik a látogató. Beljebb haladva van a gyógyszerraktár, majd legbelül egy 6 személyes kórterem és egy zenés színház. Az orvosi személyzet főorvosból, általános orvosból, szemészből, sebészből és gyógyszerészből állt.

Az épületeket a Trákia Egyetem állíttatta helyre és múzeummá alakították 1997-ben. A múzeum 2004-ben megnyerte az Európai Múzeumok Díját.

A mecsetbe három oldalról lehet bejutni, az udvaron tornácok sorakoznak. Az épülethez gránitot, fehér márványt használtak fel. Az udvar közepén pedig egy pompás szökőkút áll.

A mecset kupolája gazdagon díszített, 500 m2-es területet fed le. A kupola átmérője 20,55 m2. A mimbar és a mihrab különleges márványból készült.

A vendég és pihenőrészleg a mecset két oldalán helyezkedik el, klasszikus oszmán stílusban épültek. Nem messze tőlük áll két 38 méter magas minaret, a köztük lévő távolság 55 méter.

Kollár Kata – Türkinfo