A Törökország délnyugati részén folyó ásatások során az anatóliai étkezési kultúra emlékei kerültek elő

A Törökország délnyugati részén, Tlosban végzett régészeti feltárás során olyan maradványokra bukkantak, melyekből arra lehet következtetni, hogy a római korban élő szakácsok gőznyomású tűzhelyet használtak ételeik elkészítéséhez.

Az Akdeniz Egyetem Régészeti Tanszékének professzora, Taner Korkut arról számolt be, hogy a Tlos területén végzett ásatás során olyan tűzhely maradványaira bukkantak, mely gőzzel működött, kerotakis volt a neve és az i.sz. 1. és 2. század idejéből származik. A professzor arról is beszámolt, hogy találtak még kerámia serpenyőket, tányérokat, poharakat, kancsókat és kínáló tálakat is. A tányérok a hellenisztikus korból származnak és sokkal díszesebbek, mint amit a mindennapi életben használtak.

Korkut professzor a különböző étkezési szokások kutatója, és – elmondása szerint – az anatóliai gasztronómiai kultúra 12 000 évvel ezelőtt alakult ki.

Tlos feltárását 10 évvel ezelőtt kezdték el, a kutatás során pedig olyan emlékek kerültek elő, melyekből arra következtetnek, hogy gabonaféléket: árpát és búzát, valamint különböző növényeket már 10 500 évvel ezelőtt is használtak Anatóliában.

Korkut professzor arról is beszélt, hogy napjainkban is vannak olyan lakosok – leginkább Muǧla tartomány hegyvidékén élők között – akik étkezési szokásaikban ezeket a hagyományokat még mindig alkalmazzák .

A Seydikemerben lévő Girmeler-barlang előtt olyan főzőhelyeket tártak fel, melyek a földfelszín alatt voltak kialakítva és a korai neolit korszakban, 10 500 évvel ezelőtt hozták létre őket.

Az edényekben talált ételmaradékokból megállapították, hogy főként nyulat, kecskét, szarvast és vaddisznót ettek, később azonban már kezdtek áttérni mezőgazdasági terményekre is.

Változatos étrend az ókorban

A professzor arról is beszámolt, hogy az olyan ételek, mint a filo tészta, a hagyma, a fokhagyma és a sajt, az ókori idők étkezésében mindennap helyt kapott.

„Főként gabonaalapú ételeket és növényeket ettek. Egyik ezek közül a maza, ami a filo tészta egyik változata, árpából készült és mindig ott volt az étkezőasztalon. A római korban inkorn lisztet használták a filo kenyér készítéséhez és pulsnak hívták, hagymát, fokhagymát és sajtot ettek hozzá. A kenyér egy másik fajtája az ortos volt, ezt kezdetben árpából, később búzából készítették. Az is ismeretes, hogy a zöldségek, mint a káposzta, spenót, mángold, hibiszkusz, spárga, póréhagyma, hagyma, bab, édes borsó és lencse, is az étkezés részét képezték. Ezeket a zöldségeket nyersen vagy főve fogyasztották, és a hüvelyesekből pépes ételeket készítettek. Az olíva olaj minden mediterrán konyhában megtalálható volt. A gyümölcsök közül kedvelték az almát, a szőlőt és a fügét. A szőlőt meg is ették, de ez volt a bor alapja is. A halételeket különböző szószokkal készítették, és húsokat is fogyasztottak.” – mondta Korkut professzor.

Az ásatások befejezése után a professzor a térség étkezési szokásairól egy könyvet fog megjelentetni.

Forrás: Hürriyet Daily News

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here