Vihar a háremben

hurremAz egyik legnépszerűbb történelmi szappanopera, a Szulejmán sikerét nem kis mértékben köszönheti az egyik főszereplőjének, a szultáni hárem első asszonyának, az intrikus Hürremnek. A korabeli, hitelesnek tekinthető források azonban jóval színesebb egyéniségként emlékeznek meg róla.

A leghíresebb török háremhölgy valójában a Lengyel Királyságban, egy ruszin ortodox pap lányaként látta meg a napvilágot Alexandra néven. Gyermek volt még, amikor a faluját tatár hordák támadták meg, majd több földijével együtt eladták őt rabszolgának egy török piacon. Míg egyes források magasztalják szépségét, a velencei követ később meglehetősen középszerű hölgyként emlékeznek meg róla. Azt azonban ő sem tagadta, hogy tűzvörös hajzuhataga és kecses alakja is hozzájárult ahhoz, hogy végül a szultán háremében kötött ki.

A szerájban mindarra megtanították, amit elvártak tőle, hogy szórakoztatni tudja a szultánt. Kiválóan megtanult lanton játszani, egzotikus hastáncával pedig bármelyik férfiszívet elcsábította volna. Szulejmánt azonban leginkább mesemondó tehetségével vette le a lábáról.

Perpatvar a háremben

A szultánt lenyűgözte a származása miatt csak Roxelánénak hívott lány életenergiája és intelligenciája. Ő maga nevezte el Hürremnek, azaz Kacagónak. Egyre többször hívatta magához és a legtitkosabb terveit is vele beszélte meg. Lakosztályából rejtett átjáró vezetett kedvenc ágyasa lakrészébe. Amikor a régi szeráj leégett, csak az ő kedvéért építtette meg a híres Topkapit.

Idegen származása miatt azonban a nép nem kedvelte Hürremet, akit a háta mögött kígyónak és boszorkánynak hívtak. Kétségkívül rá is szolgált a gyűlöletre, hiszen gonosz praktikákkal igyekezett minden vetélytársától megszabadulni. Először is Szulejmán legidősebb fiának anyját, Gülbahart kellett eltávolítania az útból, hogy helyébe léphessen. A pletykák szerint állandóak voltak köztük a hangos veszekedések, és egyszer még tettlegességig is fajult a helyzet. Végül Hürrem jött ki győztesen a konfliktusból, és vetélytársa még örülhetett, hogy csak száműzték, és nem varrták bőrzsákba, és vetették a tengerbe, ahogy a megunt ágyasokkal szoktak bánni. Amikor anyósa jobblétre szenderült, Hürrem vette át a hárem vezetését. Ettől azonban csak még inkább vérszemet kapott, és addig nem nyugodott, amíg a szultánnál el nem érte, hogy összeesküvés vádjával selyemzsinórt küldjön legfőbb vetélytársainak, a nagyvezírnek és Musztafa trónörökösnek.

Könnyóceán

Hürrem persze gondoskodott utódról. Összesen négy fiúval ajándékozta meg Szulejmánt, de csak egy érte meg közülük a felnőttkort. Szelimet viszont egyáltalán nem érdekelte a politika és folyton alkoholmámorban úszott. Anyja mindenesetre őt is anyatigrisként védte az intrikáktól. A ravasz és okos asszony mindenkin átlátott, még ha hízelgéssel akartak is a bizalmába férkőzni. Férjét még külpolitikai ügyekben is befolyásolni tudta, amire addig nem akadt példa az Oszmán Birodalomban.

Időskorában Hürremet talán mégis furdalni kezdte a lelkiismerete amiatt, hogy mennyi emberrel elbánt, mert egyre több időt fordított jótékonykodásra. A szegények számára ingyenkonyhákat, kórházakat, iskolákat alapított és több nyilvános fürdőt is építtetett Isztambulban és vidéken.

Amikor a szultána valószínűleg malária következtében elhunyt, az uralkodó őszintén meggyászolta őt, és egy impozáns mauzóleumot emeltetett a sírja fölé. Gyönyörű vallomásban emlékezett meg az asszonyról, aki mindvégig támasza volt: „A mennyeket fekete felhők fedték be, nincs pihenés számomra, nincs levegő, se gondolat, se remény. Én lemostam, letöröltem a világot, lelki bánatom érted van, szerelmem. Erő, nincs több erőm, hogy elárulja nekem, csak hit van, a hit a te érzelmeidben, nem a húsban, de az én szívemben, én sírok, sírok érted, szerelmem, nem óceán, több, mint óceán az én könnyeim érted, Hürrem.”

Forrás: a Kisalföld c. napilap női magazinja 2016. május 17.

Hegedűs Péter: Híres nők rovata