Törökország világörökségei – Aphrodisziasz régészeti helyszíne

Az UNESCO világörökségi listájára kerülés éve: 2017.

Elhelyezkedése: Égei-tengeri régió, Aydın

Listán elfoglalt helye: 1519.

Kategória: természeti és kulturális örökség

Aphrodisziasz Törökország délnyugati részén, Aydın tartományban terül el, a Morsynus folyó felső völgyében. Két részre bontható: Aphrodisziasz régészeti területére és a várostól északkeletre elhelyezkedő márványbányákra. Aphrodisziasz a márványbányászatnak és a szobrászatnak köszönheti meggazdagodását.

Aphrodisziasz a szerelem görög istennőjének, Aphroditének nevét kapta. Mielőtt a város Aphrodisziasz néven ismertté vált volna, három korábbi neve is volt: Lelegón Polisz, Megalé Polisz és Ninoé. Valamikor 640 előtt, a késő ókorban, a Bizánci Birodalom idején, a várost átnevezték Sztaurupolisz (a kereszt városa) névre.

Az itt végzett régészeti feltárások szerint a település helyén már a korai bronzkorban is laktak. Fénykorát azonban a hellenisztikus korban, majd a római időkben élte. Karia tartomány legfőbb városa volt; vallási, kulturális és szellemi központ. Építészetének és szobrászatának helyzeti előnyt jelentett, hogy a várostól alig 2 km-rel keletre kiváló minőségű márványbányák voltak. Az afrodisziaszi márványból készült szobrokat megtalálták a római és a görög műemlékek között is, amiből arra lehet következtetni, hogy itt neves szobrásziskola működhetett.

A várost a 7. század elején földrengés pusztította el, és soha nem nyerte vissza korábbi jólétét, egy kis erődített településsé épült csak újjá az ősi színház helyén. A bizánci időkben a város egy adminisztratív egység (Dioikézis) székhelye volt.

1188-ban a várost a lázadó Theodore Mankaphas csapatai, majd 1197-ben a szeldzsuk törökök újra lerombolták. Végül a 13. század végére török hatalom alá került.

Mivel a terület egy földrengészónában van, számos alkalommal károsodott, különösen a 4. és 7. század súlyos földrengéseiben. A 7. századi földrengésből pedig Aphrodisziasz soha nem tudott teljes mértékben újjáépülni, a régi város egy része fölé a modern Geyre falu épült; a 20. században néhány házat eltávolítottak az ősibb város felfedezésére, ezért egy új Geyre épült a régitől egy rövid távolságra.

Aphrodisziasz régészeti feltárása csak a 20. század elején indult meg. A romterület mintegy 520 hektár területet foglal el egy, a tenger szintjétől mintegy 600 méter magasságban fekvő, sima platón. A feltárások során kiásták a várost övező közel 3 km hosszú védőfal megmaradt szakaszait a keleti és nyugati városkapu maradványaival együtt. A város legfőbb építménye azonban az Aphrodité-templom volt, melyet a késő hellenisztikus időkben építettek, majd a római korban, Hadrianus császársága idején (i.sz. 2. század) részben átépítettek.

A templom közelében 1962-ben találtak rá az 500 személyes odeon – zenei színház – romjaira, ettől délre pedig a hatalmas méretű, kb. 205×120 méteres teret körbefogó agorára. A középületek közül a legnagyobb méretű a stadion, mely ugyancsak teljes terjedelmében fennmaradt a város északnyugati részén.

És végül egy érdekesség Aphrodisziaszról: a város felfedezése 1958-ra nyúlik vissza, amikor egy magazin legendás fényképészét, Ara Gülert küldte el Aydın tartományba, hogy dokumentálja a Kemer-gát megnyitását. Útközben azonban Güler sofőrje eltévedt, így találták meg Aphrodisziaszt, az Aphrodité istennőnek szentelt ősi kultikus központot.

Amikor Güler visszatért Isztambulba, elküldte a képeket egy építészeti folyóiratnak. Hamarosan kapott is egy táviratot a Horizon magazintól, amelyben színes fotókat és egy cikket kértek tőle. Güler javaslatára a cikk megírására a New York-i Egyetem professzorát, Kenan Erimet kérték fel, aki el is fogadta a megbízatást, ezt követően pedig életét Aphrodisziasz feltárásának szentelte.

Forrás: Wikipédia

Képek forrása: whc.unesco.org

Kollár Kata – Türkinfo


LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here