Török bakancs(lista) – Kalózok és trákok nyomában a Fekete-tenger partján

Úgy mondják, hogy a világ tágasságát csak a túrázók ismerik. Az idő elveszíti minden jelentőségét, amikor 1, 10 vagy 50 km távolságot kell megtenni gyalogosan.

Az utazás az idő és a tér eltolódása, megváltoztatja és átalakítja az utazót is. Az út, amelyen megyünk, egyúttal az én megismerése, önmagunk próbatétele is.

Valaha ezekben az öblökben bújtak meg a genovai kalózok. Mind a hajók elrejtésére alkalmas szűk bejáratú tengeröblök, mind a víz által alakított barlangok alkalmassá tették erre ezt a területet. Így bátran állíthatjuk, ha ellátogatunk a Fekete-tenger partjára, és bejárjuk a Korsan Koyu és Kıyıköy közötti szakaszt, akkor valóban a kalózok nyomdokain lépkedünk.

forrás: trakyagezi.com Korsan Koyu © Selim AYSEL

A túraútvonal népszerűségét több oknak is köszönheti. Nincs túl messze Isztambultól, mindössze 160 km a távolság, így sokan ellátogathatnak ide a metropoliszból. Ráadásul a fotózni szeretők sok olyan pontot találnak, ahonnan nagyon izgalmas tájképet készíthetnek.

Az útvonal nem hosszú, mindössze 11 km, és a túrázni vágyók közepes felkészültséggel is belevághatnak. Emiatt akár egy napi túra keretében is bejárható, ám rengeteg kempingezésre alkalmas hely van a környéken, így nyugodtan több napra is tervezhető a látogatás.

A tengeröböltől a kis halászfaluig tart a túra, és közben lehetőség van erdőben is sétálni. A természeti szépségét fokozza még, hogy két folyó – Kazandere és Pabuçdere – között található a bejárt terület egy része, így akár hajózással, vízesés látogatással is összeköthető a séta.

A két folyó tengeri torkolata fogja közre a páratlan szépségű halászfalut, Kıyıköyt. Az erdő zöldje és a tenger türkize találkozik a szirtre épült falucskánál, illetve a folyócskák fürdőzésre tökéletesen alkalmas homokos fövenyeket alakítottak itt ki.

forrás: hurriyet.com.tr

Egy több napos tartózkodás esetén is bőven találunk látnivalót.

Az egyik legnépszerűbb túrahely egy barlang – a Kıyıköy Mağarası, vagy ahogy a helyiek hívják Kurudere –, melynek jellegzetessége, hogy természetes élőhelyükön találkozhatunk denevérekkel, és a barlang felé közelítve lepkék hada kísér minket. A barlang nyáron nagyon hűvös, télen a hőmérséklet-különbség miatt párás, így a kövek csúszósak lehetnek, óvatosan kell járni.

Forrás: trakyagezi.com © Selim AYSEL

6 órás sétával, vagy bő félóra autózással és rövidebb túrával érhető el egy gyönyörű természeti jelenség, melynek neve:  Cehennem Şelaleleri, azaz Pokol vízesések. A folyó több helyen teraszosan elhelyezkedő sziklákon csobog, illetve a leglátványosabb részen egy mély sziklafalon zubog le.

Ám, aki történelmi jelentőségű látnivalóra vágyik, az sem fog csalódni. Itt található ugyanis az elképesztően érdekes Aya Nikola Manastırı (Szent Miklós kolostor), mely a világ egyik legrégebben épült sziklakolostora. Keletkezése a 6. századig, I. Justinianus bizánci császár idejére tehető, és a sziklakolostorok egyik legszebb példája.

A falu történelme azonban ennél is régebbre nyúlik vissza. I.e. 513-ban indította I. Dáriusz perzsa király a szkíták elleni hadjáratát, melynek során meghódította Trákiát, így itt is átvette az uralmat. Egyes források szerint a híres szkíta harcosnők Kıyıköy környékén éltek.

I.e. 400-ban keletkezett írásos emlékekben Salmydessos néven emlegetik a területet. Akkoriban az errefelé élőket így is nevezték: Bal Yiyenlerin Yurdu – azaz Mézevők lakhelye. Az athéniak által alapított Déloszi Szövetség foglalta vissza Trákiát a perzsáktól, és itt hozták létre az egyik legjelentősebb kikötővárosukat.

I.e. 336-ban a trákok kezdtek uralkodni a terület felett, majd jóval később az oszmánok. Érdekes, hogy ebben az időben a Midye nevet kapta (bizonyára a tengerből halászott kagylóféle miatt), mely egészen az 1960-as évekig így is maradt. Sokan azonban úgy kezdték emlegetni Kıyıköy (deniz kıyısında – azaz a tengerparton szóból származva), így a helység hivatalosan is ezt a nevet kapta.

A település közigazgatásilag Vize (Kırklareli) kisvároshoz tartozik, mely szintén megér egy túrát. Mivel gyalogosan bejárható utakat mutatunk be ebben a sorozatban, így akár a gyalogos megközelítést is javasolhatjuk: a távolság 38 km és folyóparton, erdős tájon kirándulhatunk.

Felkereshető a kisvárosban egy i.e. időszakból származó vártorony, és egy i.sz. II. évszázadban épült antik színház romja. A leglátványosabb épülete tagadhatatlanul a Kis Aja Szofia néven is emlegetett Gazi Süleyman Paşa mecset, mely a VI. évszázadban, a bizánci Justinus császár idejében épült templomként, majd a XIV. évszázadban alakították át mecsetté. Mai felújított formáját egy komoly, 1997-2007 között végzett restaurálási folyamat végén nyerte el. A kupolája, és a tartóoszlopai még az eredeti épület részei, és felfedezhetők még a bizánci idők freskóinak nyomai is.

Erdem Éva – Türkinfo


hun_1ado

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here