Törökország szellemi kulturális örökségei – A trabzoni hasır, avagy a török menyasszonyokat ékesítő gyékény

Trabzoni hasır technikával készült karkötő

Melyik az az ékszer, amelyik úgy néz ki, mintha aranyból szőtt gyékény volna, nagyon értékes és nők készítik? Amit úgy reklámoznak, hogy ez minden fiatal török lány álma, és Gwyneth Paltrow-nak is van? Elárulom: ez a híres Trabzon hasırı (trabzoni gyékény) karkötő.  A Trabzonhoz köthető hasır olyan kézműves technika, amely 31-35 mikron vastagságú ezüst- vagy aranyszál szövésével, hurkolásával készül és mintázata a megszólalásig hasonlít a gyékényfonásra. Külön érdekesség, hogy a végső munkálatokat leszámítva az ezzel a technikával szőtt ékszereket generációk óta asszonyok készítik. Ez talán nem is véletlen, hiszen a hasır összeállítása monoton, nagy türelmet, kézügyességet és pontosságot igénylő munka, vagy még inkább művészet.

A trabzoni hasır története:

A hasır szó magyarul gyékényt, vagy gyékényből font dolgot jelent. Maga a technika, amit hasır işi-nek és Trabzon işi-nek is neveznek, nem újkeletű. Párszáz éve hasonló módon készültek egyes páncélingek, illetve olyan fémszálakból font övek, melyeken a férfiak a kardjukat viselték. Mint ékszerkészítési technika a 20. század elején, a kazaziyéhez hasonlóan azoknak a mestereknek köszönhetően jelent meg Trabzonban, akik a történelem viharai elől menekültek a Kaukázusból a Fekete-tenger partvidékére. Törökországban az ékszerész szakmát még ma is a férfiak uralják, és eleinte ők készítették a hasır ékszereket is Trabzonban. Ám a technika tökélyre fejlesztése a trabzoni nőkhöz fűződik, akik néhány generációval ezelőtt kapcsolódtak be az ékszerek előállításába. Ma a hasır ékszereket kizárólag asszonyok „szövik”. Trabzon környékén 3-5000 nőnek biztosít megélhetést ez a munka, amelynek fogásai anyáról lányra szállnak. Természetesen a hasır technika ma már tanfolyamokon is elsajátítható, ám mielőtt arannyal dolgozhatnak, a nők hosszú ideig gyakorolják előbb vörösréz-, majd ezüstszálakkal a fogásokat.

Eleinte főleg karkötők készültek ezzel a technikával, de ma már nyakláncokat, öveket, fülbevalókat, sőt egész szetteket is előállítanak. Ezek az értékes hasır szettek Törökországban, ahol a menyasszony hagyományosan aranyékszereket kap a menyegzőjén, nagyon népszerű esküvői ajándéknak számítanak, nemcsak látványos kinézetük miatt, hanem tartósságuk okán is. Bár a ma is használatban lévő legrégebbi darabok „csak” 100-150 évesek, az ékszerészmesterek esküsznek rá, hogy egy hasır ékszer 500 év múlva is ugyanolyan szépen ragyog majd, mint amikor megvásárolták. Az ékszerüzletek a férfi vevőkre is gondolnak, nekik hasır nyakkendőtűket és mandzsettagombokat kínálnak.

Hogyan készül?

A hasır ékszerek eredetileg 22 karátos aranyhuzalból készültek, ám annak érdekében, hogy minél szélesebb vásárlói igényeket ki tudjanak elégíteni, az ékszerboltok ma már 18, 14, 8, sőt 3 karátos aranyból és 925 ezrelékes ezüstből is kínálnak termékeket.

Az előállítás első lépése itt is a dróthúzás (ma már leginkább gépi), hiszen az ékszereket 31-35 mikron vastagságú nemesfémszálakból hurkolják. A megfelelő vékonyságúra húzott szálakat a mesterek átadják a „szövőasszonyoknak”, akik saját otthonaikban végzik el a munka oroszlánrészét.

Mielőtt a nők nekilátnának a műveletnek, egy kis kartonlapon több lyukat fúrnak egymás mellé attól függően, hogy a készülő ékszer milyen széles, vagyis hány soros lesz. A legvékonyabb hasır 5 soros, a legszélesebb 19 soros lehet. Ezután a nemesfémszálat áthúzzák ezeken a lyukakon oly módon, hogy mindig azonos oldalról dugják be a huzalt. Így a karton lapocska felső széle fölött kis hurkok keletkeznek, amiket egy speciális acélcsipesz segítségével háromszögekké, csúcsokká hajlítanak, ezzel létrehozva az alapsort. (Az alapsor létrehozható úgy is, hogy a nemesfémhuzalt egy erős pálcika köré tekerik, közben kialakítva a csúcsokat). A továbbiakban az asszonyok a csipesz segítségével minden újabb sorban ezeknek a háromszögeknek a szárával párhuzamosan igazítják az átfűzött, áthurkolt arany- vagy ezüstszálat, folyamatosan ügyelve arra, hogy a készülő mintázat egyenletes legyen. Ez a munkafolyamat nagy precizitást igényel, ennek ellenére az asszonyok csak a szemmértékükre és a csipesz segítségére támaszkodnak. Ráadásul egy hasır ékszer megszövése rendkívül időigényes is. A készítő személy egyéni képességeitől függően egyetlen 18-20 centiméteres karkötő elkészítése két hétig is eltarthat. Egy-egy öv elkészítéséhez többezerszer is el kell végezni ugyanazt a fűző és hajlító mozdulatot, miközben ügyelni kell arra, hogy a szálat mindig ugyanabban a magasságban hajlítsák meg. A készülő „szövetet” folyamatosan egyengetik, ehhez a művelethez egy puszpángból készült fakalapácsot használnak.

Miután az asszonyok elkészülnek a „szövéssel”, az ékszerek a trabzoni ékszerészműhelyekbe kerülnek, ahol a mesterek hevítéssel és a már említett fakalapács segítségével tovább egyengetik a tárgyak felületét, elvégzik a javításokat és az utolsó simításokat. A kézműves hasır ékszereknél ugyanis alapvető követelmény, hogy egyenletes és összefüggő mintázatúak legyenek, és olyan sűrű szövésűek, hogy még a víz se szivárogjon át a szálak között.

Ha az ékszer felszíne már szép egyenletes, rákerülhet a zárszerkezetet rejtő csat, ami minden hasır ékszer kiemelt és megkülönböztető része. Ezek a míves csatok lehetnek vésettek, készülhetnek drágakő berakással vagy díszíthetik őket telkarival (filigránnal) is. A trabzoni ékszerboltok olyan hasır ékszereket is kínálnak, melyeken ezek a csatok cserélhetőek, így a tulajdonosuk mindig az alkalomnak legmegfelelőbb díszítést viselheti.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy Diyarbakırban is alkalmaznak egy hasır elnevezésű ékszerkészítési technikát, de az ottani hasır ékszerek, bár mintázatuk szintén a gyékényre emlékeztet, más eljárással készülnek.

Mire ügyeljünk a vásárláskor?

Trabzoni hasır technikával készült ékszerszett

A trabzoni hasır technikával készült kézműves aranyékszerek befektetésnek sem utolsók, de vásárlásukkor érdemes néhány dologra odafigyelni. Mivel a Török Szabadalmi Intézet a trabzoni telkari és hasır technikával készült ékszereket regionális terméknek minősítette, az ékszereken a fémjelek mellett szerepelnie kell a TTH (Trabzon Telkariye ve Hasırı) jelzésnek is. (Az eredeti ékszer mellé certifikátot is fogunk kapni az ékszerésztől). Ne feledjük, hogy az igazán értékes hasır ékszer mindig kézi készítésű, és míg a formaöntéssel készült másolatok merevek, addig a kézműves hasır hajlékony, szépen kidolgozott, sorai rendezettek, mintázata sűrű! Mivel az igazi trabzoni hasır ékszer kézműves munka, minden darab egyedi, és magában hordozza készítője élettörténetét is.

A trabzoni kézműves termékek közül a hasır technikával készült aranyékszerek a legértékesebbek. Nemcsak szépek, de tartósak és értékállók is. Népszerűségüket jelzi, hogy becslések szerint évente 3 tonnát állítanak elő belőlük, és egyre nagyobb mennyiségben exportálják őket az Európai Unióba, illetve az arab országokba, és időről-időre felbukkannak a nemzetközi vásárokon és divatbemutatókon.

Felhasznált források:

http://www.gebzegazetesi.com/gundem/trabzonun-meshur-hasir-bilezigi-h9136.html

https://www.youtube.com/watch?v=wz2sx8i1MAs

https://www.elizihasir.com/kurumsal/gercek-trabzon-hasiri

A képek az internetről származnak.

Nagy Marietta – Türkinfo