Törökország külpolitikai egyensúlyozása hasonló Magyarországéhoz

A Változó világrend című sorozatban arra keressük választ, hogy Magyarország milyen helyzetből és hogyan reagálhat az országot érintő geopolitikai kihívásokra.

Viszonylag kevés olyan állam van a nyugati (katonai) szövetségi rendszeren belül, amelynek külpolitikája annyira megosztó lenne, mint Törökországé. Bár hetvenegy éve NATO-tagállam, de lelkiismeretfurdalás nélkül a közelmúltig sikeresen akadályozta a finn, és akadályozza még jelenleg is a svéd csatlakozást. Kokettál Putyinnal, miközben Moszkvát kritizálva Bayraktar TB2-es drónokat küld Ukrajnába. A példákat még sorolhatnánk. Valószínűleg a leglátványosabb kettősséget a jónak (de nem barátinak) mondható orosz reláció és az ország legfontosabb szövetségesével, az Egyesült Államokkal igencsak konfliktusossá fajult viszonya jelenti. Ez utóbbiba belesimul az Európai Unió intézményei és számos tagállam (főleg az északiak) kritikája a török jogállamiság, demokrácia és sajtószabadság állapotával kapcsolatban.

De mi alakítja a török külpolitikát?
A szakirodalom számos megközelítési lehetőséggel és értelmezési kerettel szolgál. Ide tartozik a geopolitikai megközelítés, amely kiemeli, hogy Törökországnak sajátos helyzete van Kelet és Nyugat határán, hiszen földrajzi adottságai (és történelme) miatt egyszerre kötődik a Balkánhoz, a Kaukázushoz, a Közel-Kelethez, a Mediterráneumhoz és az egykori türk nomád birodalmak által uralt Közép-Ázsiához. Igaz, az utóbbi évtizedekben a török geopolitikai gondolkodás határozottan a világ közepének tekinti az országot és ezt is kommunikálja kifelé, ami részben érthető, de bizonyos esetekben a kapacitások és ambíciók elméretezésének jele lehet.

A hatalompolitikai megközelítések Törökországot egy feltörekvő középhatalomként szokták kategorizálni.

A világ legnagyobb 20 gazdaságát tömörítő G20 tagjaként, a szomszédait Irán kivételével népességben felülmúló, több mint 85 milliós lakossággal rendelkező ország Közép-Európából nézve mindenképp meghatározó szereplő és hatalmas piac – amely ráadásul folyamatosan bővül, miután a demográfiai adottságai kedvezőek. Összevetésül: az 1920-as évek közepén mind Románia, mind Jugoszlávia lakossága nagyobb volt a kis-ázsiai államénál, ma már Törökországot többen lakják mint az egész Balkánt együttvéve; az utóbbi években már Németországot is beelőzte. Továbbá Törökország rendelkezik a NATO második legnagyobb létszámú haderejével – még ha a kapacitások terén számos állam, az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország is megelőzi.

Folytatás

Forrás: g7.hu