Törökország érdekvezérelt játszmája a háború farvizén- a Maszol.ro portálról

Eddig az ügy késleltetésével, a stockholmi Korán-égetés után viszont már diplomáciai erődemonstrációként utasítja el Svédország NATO-csatlakozását Törökország. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Ankara az ukrajnai háború kapcsán egyensúlyozni próbál a Nyugat és Oroszország között, lehetőleg úgy, hogy maximalizálja a lehetséges hasznokat. Erdogan elnök és pártja bukhat a májusi választásokon, lényeges változást ugyanakkor a hatalomváltás sem hozna a török külpolitikában.

Svédországnak nem is kell többé próbálkoznia azzal, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, mert Törökország úgysem fogja ezt támogatni – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán az ankarai török parlamentben. „Nem fogunk nekik igent mondani a NATO-csatlakozásra, amíg megengedik, hogy valaki elégesse a Koránt” – idézte a Portfólió portál az államfőt. Hozzátette: Finnország jelentkezéséhez „pozitívan állnak hozzá”. Helsinki ugyanakkor korábban jelezte: ők Svédországgal együtt csatlakoznának a katonai szövetséghez. A török-svéd viszony azután vált különösen feszültté, hogy közel két hete egy iszlamofób párt vezetője Koránt égetett stockholmi tüntetésen. Ankara elfogadhatatlannak nevezte a muszlimellenes demonstráció svéd engedélyezését a szólásszabadságra hivatkozva.

Mi a valós oka a NATO-bővítés török elutasításának? – kérdeztük Egeresi Zoltán Törökország-szakértőtől, a budapesti Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársától. Az elemző arra emlékeztetett, hogy a svéd és finn NATO-csatlakozás tavaly tavasszal vált török belpolitikai kérdéssé, amikor Erdogan kijelentette: bizonyos feltételeket teljesítenie kell a két államnak. A két ország közül főleg Svédországgal vannak gondjai Ankarának. „Ugyan a nyári NATO-csúcstalálkozón Törökország végül nem vétózott, a parlamenti ratifikáció elmaradt. A török kérések ráadásul nemcsak egy-két törvénymódosításra vagy a Kurdisztáni Munkáspárt néhány tagjának, illetve más, Törökország által terroristának ítélt személynek a kiadatására vonatkoztak, hanem rendszeres konzultációt szorgalmaztak, ami eleve arra predesztinálta az ügyet, hogy elhúzódjon, s ezáltal kampánytémává váljék a május közepén esedékes választásokon. A török belpolitikai törésvonalak alapján a Korán-égetés különösen érzékeny ügy, ami jó lehetőséget ad a kormánynak, hogy erőt demonstráljon kifelé” – mondta a Maszolnak Egeresi Zoltán.

Folytatás

Forrás: maszol.ro