Orbán török példaképe győzött, csakhogy üres zsebbel nem lehet szultáni álmokat szövögetni

Gyors gazdasági növekedést ígért a választások utáni első beszédében Erdogan elnök, aki vitathatatlanul nagy politikai sikert aratott. Elvégre joggal hivatkozott arra, hogy uralkodásának 15 éve alatt Törökország modern állam lett. 880 milliárd dolláros éves GDP-vel nagyhatalom a térségben, és polgárainak minden korábbinál magasabb életszínvonalat képes biztosítani. A GDP ugyanis évente átlagosan 6%-kal nőtt. Eddig.

Erdogan azt szeretné, ha ez továbbra is folytatódna. Ezt el is mondta a New York-i Bloomberg üzleti hírügynökségnek a választási kampány idején. A török államfő rá is szólt a Nemzeti Bankra, ne emelje, hanem csökkentse a kamatlábat. A Nemzeti Bank nem jókedvében emelt, hanem azért, hogy mentse a török lírát, mely elveszítette értékének több mint 20%-át az év eleje óta. A fizetési mérleg deficitje egyre nagyobb: áprilisban – éves szintre átszámítva elérte az 57 milliárd dollárt. Egy évvel korábban ez még csak 34 milliárd volt.

Honnan lesz így pénz a gyors növekedésre? Az őrült nagyberuházásokra?

Maga Erdogan nevezte őrültnek azokat a terveket, melyek egyek között újabb Boszporusz-hidat jelentenének Isztambulban, valamint annak a csatornának a megépítését, mely alternatívája lehetne az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusznak. Minderre már a szultánok is készültek, de csendben megbuktak anélkül, hogy bármilyen építkezés is elindult volna. Ki fogja pénzelni ezeket a szultáni terveket?

A hazai tőke aligha, hiszen 18%-os a kamatláb. Erdogan elnök ugyan azt mondta a Bloombergnek, hogy nagyobb szerepet akar játszani a pénzügyek irányításában, mint eddig, de kénytelen volt belátni, hogy a nemzetközi pénzpiacokkal szemben véges a hatalma. Politikai győzelme után viszont elfordulhat Európától és Amerikától, hogy Keleten keresse az új kapcsolatokat és szponzorokat. Néhány emirátussal – például Katarral kiváló a kapcsolata.

Miközben Szaúd-Arábia fenyegeti Katar emírjét, Törökország védelmezi őt- feltehetően nem ingyen. Oroszországgal és Iránnal is egyre jobb a kapcsolat: a három hadsereg vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. De hát pénz az nem nagyon jöhet sem Oroszországból, sem pedig Iránból. Ott van viszont Kína. A sanghaji együttműködés éves találkozója kapcsán Erdogan meglebegtette az opció: ha nem akarnak befogadni Nyugaton (értsd az Európai Unióba), akkor majd jelentkezünk Keleten. A kínaiak már nagyon is jelen vannak Oroszországban, Iránban és Görögországban. Törökország eddig kivárt, mert Washingtonból diszkréten figyelmeztették: rossz néven vennének egy gyors kínai nyomulást a stratégiai fekvésű Törökországban. Csakhogy azóta megtörtént az állítólagos puccskísérlet, mellyel Erdogan nyíltan Washingtont vádolta meg. A hadsereg vezetéséből eltávolította az Amerikához lojális tábornokokat, akik közül sokan börtönbe kerültek.

Folytatás

Forrás: hvg.hu