Facebook Instagram Twitter
  • Magyar
  • Türkçe
  • Aktuális
    • Élet/stílus
    • Haberler
    • Hírek
    • Portrék
    • Rendezvények
    • Sport
  • Kultúra
    • Filmművészet
    • Hagyományok
    • Irodalom
    • Könyvek
    • Zene és tánc
  • Utazás
    • Cikksorozatok
    • Élménybeszámolók és útleírások
    • Érdekességek
    • Isztambul
    • Régészet
    • Szellemi kulturális örökségek
    • Turisztikai régiók
    • Világörökségek
  • Gasztro
    • Érdekességek
    • Sajtok
    • Ételreceptek
    • Desszertek
    • Aprósütemények
    • Rágcsálnivalók
    • Sütemények
    • Sütés nélkül készült sütemények
    • Szirupos édességek
    • Tejes desszertek
    • Egytálételek
    • Húsételek
    • Belsőségek
    • Csirkehús-ételek
    • Halak, tenger gyümölcsei
    • Kebabok
    • Italok
    • Köfték
    • Köretek
    • Levesek
    • Húsmentes levesek
    • Húsos levesek
    • Mezék, előételek
    • Reggelinek valók
    • Saláták
    • Street food
    • Szószok, mártások, krémek
    • Tészták
    • Börekek
    • Kelt tészták, pogácsák
  • Párbeszéd
    • Szót kérek
    • Török-magyar kapcsolatok
  • Böngészde
    • Gyermeksarok
    • Törökök a magyar sajtótörténelemben
    • Történelem
    • Videók
    • Zenei válogatás
  • Hasznos infók
    • Álláshirdetések, pályázatok
    • Jó tudni
    • Jogszabálytár
    • Szakmai anyagok
    • Törökországban tanulok
  • Tanuljunk törökül!
  • TŰ-sarok
🔍
2025. november 3.
Sign in
Welcome! Log into your account
Forgot your password? Get help
Adatkezelési Tájékoztató
Password recovery
Recover your password
A password will be e-mailed to you.
Türkinfo Türkinfo
Türkinfo
  • Magyar
  • Türkçe
  • Aktuális
    • ✿Élet/stílusHaberlerHírekPortrékRendezvényekSport

      Sallai Rolandék bánhatják, hogy az isztambuli derbin óriási balhé tört ki

      1600 éves római bortermelő központot tártak fel Délkelet-Törökországban

      Művészet ostrom alatt – Törökországban a kultúra a politikai nyomás ellenére…

      Életfogytiglani börtön a kartalkayai szállodatűz miatt Törökországban

  • Kultúra
    • ✿FilmművészetHagyományokIrodalomKönyvekZene és tánc

      Elhoztuk Magyarországra Engin Akyürek novelláskötetét!

      Murathan Mungan: Ökkeş és Cengâver (1.)

      Ömer Seyfettin: Kísértetház

      Engin Akyürek: Csend

  • Utazás
    • ✿CikksorozatokÉlménybeszámolók és útleírásokÉrdekességekIsztambulRégészetSzellemi kulturális örökségekTurisztikai régiókVilágörökségek

      Fedezd fel velünk Törökország eddig rejtett ékköveit – Ahol hűs élmények…

      Van élet a kebabon és a turisták tömegén túl: Izmirben csodálkoztunk…

      Felejtsd el Isztambult – Varázslatos élmények, színes kavalkád: ezek a Török…

      Túl a tengerpartokon – Golfparadicsom, autentikus török falu és római maradványok…

  • Gasztro
    • ✿ÉrdekességekSajtokÉtelreceptekDesszertekAprósüteményekRágcsálnivalókSüteményekSütés nélkül készült süteményekSzirupos édességekTejes desszertekEgytálételekHúsételekBelsőségekCsirkehús-ételekHalak, tenger gyümölcseiKebabokItalokKöftékKöretekLevesekHúsmentes levesekHúsos levesekMezék, előételekReggelinek valókSalátákStreet foodSzószok, mártások, krémekTésztákBörekekKelt tészták, pogácsák

      A sietős döner egykor az Oszmán Birodalom piknikétele volt

      Ízek az ókorból: római kori ételeket főztek újra Törökországban

      Isztambul Budapesten: 5 nagyszerű török étterem, ahol azonnal eláll a szavunk 

      Kevesen ismerik, pedig a kebabnál is jobb a törökök fűszeres street…

  • Párbeszéd
    • ✿Szót kérekTörök-magyar kapcsolatok

      Demokraták szárnypróbálgatása: török nők, akik mernek sarkukra állni

      A berlini dilemma: Ankara vagy Moszkva? 

      Ki a barát és ki az ellenség? A török elnök újszerű…

      Hazánk híd a türk világ és Európa között

  • Böngészde
    • ✿GyermeksarokTörökök a magyar sajtótörténelembenTörténelemVideókZenei válogatás

      AFYON

      KÜTAHYA

      EN LEZZETLİ VE EN PRATİK HAKKARİ YEMEĞİ DOLEME

      YÖRESEL MUTFAKLAR- HAKKARİ

  • Hasznos infók
    • ✿Álláshirdetések, pályázatokJó tudniJogszabálytárSzakmai anyagokTörökországban tanulok

      Török-magyar műfordító tábor 2025. – FELHÍVÁS

      Török-magyar műfordító tábor – 2024. augusztus 25. – szeptember 1.

      A török cseresznye és meggy ágazat elemzése

      A téli időszámítás hónapjaiban 2 óra eltérés

  • Tanuljunk törökül!
  • TŰ-sarok
Türkinfo Böngészde Történelem
  • Böngészde
  • Történelem

Magyar–zsidó együttélés a hódoltság alatt

2015. febr 10.

nandorfehgervar4. rész – Kuruc vész, török menedék

Az ország három részre szakadását (1541) követően a zsidóság helyzete eltérő volt az egyes országrészekben. A velük kapcso­latos bánásmódot nemcsak a hadihelyzet, hanem a reformáció és ellenreformáció harca is befolyásolta. A protestánsokkal szembeni fellépés a zsidóságot sem kímélte, akik az Árpád-házi királyok alatt az őket befogadó Magyar Királyság helyett – ahol a Habsburgok mellett a kuruc szabad­csapa­tok is kegyetlenkedtek velük – inkább az Erdélyi Fejedelemségben, sőt a török hódoltsági területeken kerestek menedéket.

A Magyar Királyság területén a zsidóknak a szabad királyi városokból történt kiűzetése után elenyésző számú zsidó maradt, akik a nyugat-magyarországi nagybirtokokon, földesúri védelem alatt telepedtek le. A nagybirtokosok számára hasznos és nélkülözhetetlen volt a zsidók tevékenysége, akik értékesítették a majorságokban megtermelt árut, bérelték a földesúri regálékat, szükség esetén kölcsönt nyújtottak uruknak.

Három ország, három sors

A reformáció terjedése Magyarországon is megrendítette a katolikus Habsburgok uralmát. A lutheri irányzat főleg a Felvidék német, magyar és szlovák népessége, elsősorban városi polgársága körében terjedt el, míg a kálvinizmus inkább a többi országrész magyar nemessége körében. A protestáns önvizsgálat magyarázatot keresett az országot ért tragédiára, a fél évszázada még virágzó ország szétszakadására. Farkas András „Az zsidó és magyar nemzetről” című munkájában (1538) a magyarok bűneivel, a nagyurak és a katolikus egyházfők megromlott erkölcsével, vagyonszerzésével és pártoskodásával magyarázta a török veszedelmet, mint Isten jogos ítéletét.

A szabad királyi városokban a 17-18. században sem telepedhettek meg zsidók, egészen 1840-ig a nemesek kiváltsága volt a „zsidótartás joga”. A zsidóság nagyobb arányú bevándorlása a 17. század végétől, az ország újranépesítése során indult meg. Az első zsidók az 1650 körüli években érkeztek Morvaországból, s északnyugaton Galgóc, Tapolcsány és Nyitra környékén telepedtek le.

Részletek

2012-04-03

  • TAGS
  • együttélés
  • magyar
  • zsidó
pekodeb

RELATED ARTICLESMORE FROM AUTHOR

Magyar iskolapadban kínai, vietnami, ukrán, török, örmény gyerekek – Milyen úgy iskolába járni, ha nem érted a nyelvet?

Magyar turkológusok török nyelvű életrajzi kislexikonját mutatták be az MTA-n

Sizi „Macarca Pratik” için „Nyelvklub’a bekliyoruz!

16,474FansLike
639FollowersFollow
Rendelhető könyveink
  • Támogasd a Türkinfót!
  • Kiadványaink
  • Médiaajánlat
  • Impresszum
  • Adatkezelési Tájékoztató
  • ÁSZF
  • Alapítvány
  • Rólunk
  • Kapcsolat
© Turkinfo.hu 2020
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.