2025. július 21.
Türkinfo Blog Oldal 907

Hogy lehet kibírni a böjtöt? – avagy előkészületek a böjthöz

Pár napja elkezdődött a ramadán, mely a muzulmán hívők számára a test és a lélek megtisztulásának időszaka. Mivel idén épp nyárra esik a böjti hónap, fontos, hogy megfelelő előkészületekkel lássanak neki a hívők a hosszú böjti óráknak, így könnyebben átvészelik azt.

Canan Karatay belgyógyász, kardiológus, ismert egészségügyi szakember azt javasolja a hívőknek, készüljenek elő megfelelőképpen a böjti időszakra. Elsődlegesen az elegendő mennyiségű víz fogyasztását emeli ki, melyre már a böjt kezdete előtt is figyelmet kell fordítani.

Forrás: Victoria Shes / Unsplash

Fontos, hogy a böjtölő tudatosan étkezzen a ramadán ideje alatt: fogyasszon diót, sajtot, tojást és vajat a pirkadat előtti utolsó étkezés, a szuhúr alkalmával. Az iftár, a naplementét követő ún. böjttörő étkezés fontos fogásai a levesek, az olívabogyó és a kenyér. „Már ramadán előtt is sok vizet kell inni, nem lehet úgy végigcsinálni a böjtöt, ha csak az utolsó pillanatban kezdünk inni. Az iftár és szuhúr között elfogyasztott vízmennyiséggel kivédhetjük a fejfájást, melyet sokan tapasztalnak a böjttörő étkezés előtti órákban. A másik fontos dolog, amelyre figyelnünk kell, az emésztőrendszerünk egészsége, mely hatással van éhségérzetünkre is. Az esti étkezés során a böjt megtörésére nem a datolya, hanem az olívabogyó a megfelelő, Mohamed próféta is ezt ette.
A datolyával az a probléma, hogy Izraelből, Tunéziából importálják, ahol tömegtermesztés folyik, kihasználják, hogy a hívők számára „szent” gyümölcsről van szó. Sokkal jobb, ha olívabogyóval és egy kis vízzel törjük meg a böjtöt. Utána ihatunk teát (cukor nélkül), fogyaszthatunk egy kis sajtot, levest, melyet majd a főétkezés követ.”

Ramadán idején sokkal több szénsavasüdítő-reklámot látunk, pedig ezek nem kapcsolódnak sem a török konyha sajátos ízeihez, sem a török ízléshez. Ezzel szemben a lencse- vagy a hideg ayranleves friss mentával és búzával készítve, illetve a tarhana a török konyha tradicionális elemei.

A pide (Ramazan pidesi) speciális lapos kenyérfajta, a ramadán hagyományos étele, Karatay szerint nem egészséges. „Nyilvánvaló, hogy enélkül nem bírnánk ki a ramadánt. Hogy csökkentsük káros hatásait, fogyasszuk vajjal vagy olívaolajjal megkenve.” A törökök kenyérfélék iránti szeretete jól ismert, de a belgyógyász szerint nem szabad éveken keresztül fogyasztani ezeket. A benne lévő glutén úgy hat az emberi szervezetre, mint a morfium, szerotonint (boldogsághormont) termel, ezáltal függővé válunk tőle.

Forrás: Csopso

A búza, melyből a liszt készül, glutént tartalmaz, amely tönkreteszi a bélbolyhokat. Így a táplálék emésztetlenül jut a vérbe. Ezt követően fehérvérsejtek termelődnek, hogy felvegyék a harcot a fertőzésekkel, és így elkezdődik a szervezeten belüli harc, melynek krónikus gyulladás az eredménye. A cukorbetegség vagy a magas vérnyomás, ill. egyéb betegségek hátterében is az egészségtelen étrend áll.

Ezen kívül a cukor okoz még problémákat, melyből szintén sokat fogyasztunk ramadán idején. A cukor – mindegy, hogy természetes vagy sem – tápanyagul szolgál a belekben élő baktériumok számára.

Forrás: aynurerden / Pixabay

Ebru Taşdemir dietetikus figyelmeztet arra, hogy anyagcserénk a böjti időszakban általában lelassul, mivel csak kétszer étkezünk egy nap, és így könnyen elhízhatunk. Az emberek nem szívesen kelnek fel korán a szuhúr miatt, és csak az iftárra elfogyasztott élelemmel próbálják átvészelni a napot. „Most, hogy a ramadán nyáron van, hosszabb a pirkadat és a napnyugta közötti idő, nagyobb eséllyel leszünk éhesek napközben. Leesik a vércukor, fejfájás, fáradtság, gyengeség jelentkezik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szuhúrt elfogyasszuk, így kellőképpen felkészülten nézünk a napi böjt elé.”

Forrás: Daily Sabah

Fordította: Fejes Edit – Türkinfo

Yalvaç Ural: Szarvszemű és Ezüstnyomú

A Szarvszemű és Ezüstnyomú című mesét a török gyermekirodalom egyik legjelentősebb alakja, Yalvaç Ural írta, és ő maga illusztrálta. A mese két csigagyerek, Ezüst és Lomha kalandjairól szól…

“A félelemben

félsz is van, meg kíváncsiság is…

Ezért időnként

kidugtuk fejünket

a levelek közül,

és nagy érdeklődéssel figyeltük,

mit csinál a kövér hernyó,

mi sem törődve a nappal és a félelemmel.”

Érdekes utazás Yalvaç Urallal a puhatestűek világába…

Mézesmadzag

Kattintson ide a kötet pár oldalas ízelítőjéért!

Forrás: www.napkut.hu

A legjobb autós kirándulóhelyek Törökországban – 1. rész

Törökország az egyik legjobb hely a világon, amelyet autóval is felfedezhetünk. Az ország sokszínű, a terep rendkívül változatos miközben végighaladunk rajta, a látvány és a helyek, amelyek mellett utunk során elhaladunk, magukért beszélnek. Ez persze csak akkor igaz, ha a nagyvárosokon kívül autózunk. Az autópályák hosszúak, szélesek, jól kiépítettek és egyáltalán nem zsúfoltak. Ha saját autós kirándulást tervezünk, azt jelenti: szabadok vagyunk, oda megyünk, ahová akarunk, akkor, amikor akarunk és ott állunk meg, ahol jól esik; nem úgy, mint egy szervezett utazás esetén, amikor a csoporthoz kell alkalmazkodni.

A következőkben Törökország legjobb autós útjaival ismerkedhetünk meg.

A fekete-tengeri régió

Anıtkabır – Ankara (forrás: commons.wikimedia.)org

A fekete-tengeri utunkat kezdjük Törökország fővárosában, Ankarában, amelyet könnyen megközelíthetünk akár repülővel is, ahol érdekes politikatörténeti dolgokat tudhatunk meg. Ankara az a város, ahol a modern Török Köztársaság megalakult, miután Atatürk a kormány székhelyét áttette ide Isztambulból. Az egész várost érdemes megnézni, de amit semmiképpen nem szabad kihagyni, az az Anıtkabir, vagyis Atatürk mauzóleuma. A hely nem csak a vezető nyughelye, de sok mindent meg is tudhatunk róla és tevékenységéről az itt létesített múzeumban, ahol kéziratai, levelezése, személyes tárgyai és olyan fényképek vannak kiállítva, amelyek Atatürköt ábrázolják fontos pillanatokban. Ez a hely tökéletes arra, hogy mindent megtudjunk az országról, amelyet fel akarunk fedezni!

Bolu (forrás: pixabay.com)

A fővárostól kétórás autóútra található Bolu, az Ankarát Isztambullal összekötő autópálya mentén. Itt több érdekességgel is találkozhatunk, amelyek közül az egyik legismertebb az Abant-tó – egy igazi természeti csoda, a törökök kedvelt nyaralóhelye. A Kaplıban található melegvízű forrás és a Gölcük krátertó is megér egy kitérőt. Ez utóbbit úgy is jellemezhetnénk: „egy szelet mennyország a Földön”, ahol pikniket lehet szervezni, lehet túrázni vagy kerékpárt bérelni és azzal felfedezni a környéket. Bolu és környéke mindenki számára tartogat izgalmas dolgokat!

Samsun Anakrától kb. 5 órás útra található, ez a legnagyobb város a Fekete-tenger partján. Tökéletes arra, ha vásárolni szeretnénk, vagy kulturális kikapcsolódásra vágyunk. Az Atatürk Kulturális Központ több koncertnek és egyéb kulturális programnak is helyszínül szolgál. Innen még kb. ugyanennyit kell autózni ahhoz, hogy eljussunk Giresunba, ahol a rómaiak felfedezték a cseresznyét. Mielőtt még elérjük a várost, érdemes egy rövid pihenőre megállni Ünyében és Orduban, ezeken a – gyönyörű tengerparti kilátással rendelkező – mogyorótermesztő településeken. Giresunban az oszmán stílusú házakat, és a jó állapotban megmaradt várat érdemes megnézni. Egynapos kirándulás keretében a Giresun-szigetre is ellátogathatunk, ahonnan az argonauták és az arany gyapjú legendája ered. Néhány napot még eltölthetünk itt, hogy felfedezzük a török magasföldet és az olyan helyeket, mint Kümbet, ahol a bektaşi rend mauzóleuma is megtekinthető.

Amasya (forrás: commons.wikimedia.org)

A fekete-tengeri régióban található Törökország legszebb kisvárosa, Amasya is, amely a Pontoszi Királyság első fővárosa volt, amíg az uralkodók Sinopba nem költöztek i.e. 120-ban. A településen oszmánkori műemlékházakat láthatunk: egy citadellát és a jó állapotban megmaradt pontoszi sírokat. Itt élt a klasszikus kor nagy földrajztudósa, Strabo is. A település később a szeldzsukok fennhatósága alá került, majd a XIII. század közepén a mongolok foglalták el.

Uzungöl – Trabzon (forrás: pixabay.com)

Samsuntól néhány órás útra található Trabzon, ahol szintén sok időt el lehet tölteni. Ez I. (Nagy) Szulejmán szülőhelye, de több – turisták által kedvelt – hely is van itt, némelyek még az ókori császárok idejéből. A környék legnagyobb látványossága a Sumela monostor és Uzungöl. A monostor különlegessége, hogy meredek sziklafal tetejére építették, melyet erdő vesz körül; Uzungöl pedig természeti szépségéről és csodás tájképéről híres. Végezetül még Rize érdemel egy kis figyelmet ebben a régióban. Törökországban itt termesztik a legtöbb teát.

Fontos megjegyezni, hogy ha erre indulunk útnak, kerüljük el az autópályákat, mert ezen a környéken sok a baleset – a látnivalókat pedig a főutakról is jól megközelíthetjük!

Forrás: turkeyhomes.com

Kollár Kata – Türkinfo

500 Turkish Nouns – Part 1 | Learn Turkish | Turkish Vocabulary | Speaksli

A festő, aki török kávé segítségével készíti alkotásait

Egy iráni művész új ötlettel állt elő: a festővásznon török kávét használ vízfestékként.

Adak Jamshidzadeh elmondta, hogy munkája azért egyedi, mert „ugyan sok művész van, aki kávéval dolgozik, ők azonban vagy csak kávézaccot vagy csak vízfestéket használnak.” Állítása szerint ő az egyetlen művész a világon, aki ilyen módszerrel fest – alkotásai éppen ettől különlegesek.

„Amikor kávéval rajzolok, belakkozom a festményt – így a kávé egyáltalán nem szivárog át a vásznon. Ezek a festmények szürreálisak: nem szoktam előre elképzelni a festményt, és néha másra bízom, hogy a kávét a vászonra öntse. Mások látásmódjára is szüksége van ahhoz, hogy ezek a festmények megszülethessenek. A festési folyamat általában rögtönzött, vagyis a rajz a kiömlött kávé alakzatától függ.”

Forrás: Daily Sabah

Somogyi Tamás – Türkinfo

Alev Lytle Croutier: Hárem – A fátyol mögé zárt világ (2017)

Az Ezeregyéjszaka csodái az uraknak, aranykalitka a hölgyeknek, ez a hárem, amelynek a titkaiba, köszönhetően a Szulejmán című sorozatnak, már a tévében is beletekinthetünk. Azonban a valóság természetesen nagyon más volt, mint amit a népszerű műsorban láthattunk, ha nem a romantikus változatra vagyunk kíváncsiak, hanem a tényekre, ebből a könyvből alaposan megismerhetjük a fátyol mögé zárt világot. A szerző családjának idősebb női tagjai még a háremben nőttek fel, még őt magát is megtanították a tradicionális kávéfőzésre és jó néhány női praktikára. Igazán akkor kezdte el érdekelni a téma, amikor 15 évi amerikai tartózkodás után visszatért gyermekkora színhelyére, Isztambulba, és komoly kutatásba kezdett. 25 évvel ezelőtt jelent meg először a könyv, most az újraszerkesztett változat jelent meg, amely érdekesen, tényszerűen, közérthetően meséli el, milyenek voltak a hétköznapok valójában a háremekben. Jó néhány legendával leszámol az írónő, jó néhány tragikus sorsot ismerhetünk meg a könyvből. Témák szerint csoportosítva kerülnek elénk az információk, amelyből kirajzolódik a mesés Kelet  buja, de szigorú keretek közé zárt szeglete, amelynek legendája mögött évszázadokon át ott élt hús-vér asszonyok drámája rajzolódik ki. A luxusélet ára az unalom és a folyamatos életveszély volt, a háremben a poltika sem volt hiánycikk, és állandó versengés folyt a szultán kegyeiért, hiszen csak annak járt megkülönböztetett bánásmód, aki elnyerte az uralkodó szerelmét, mindenki más a fátyol mögött hervadt el, elfelejtve. Tragikusan szép könyv, amelyből megismerhetjük a háremek zárt világának igaz történetét.

A hárem kifejezés az arab „haram” szóból ered, amelynek jelentése „védett” vagy tiltott. Az a kép, ami azonnal eszünkbe jut, ha meghalljuk ezt a szót, a Topkapi, a Nagy Háremre volt jellemző, azonban köznapi értelemben a hárem a háznak olyan biztonságos, védett, szeparált részét is jelentei, ahol a nők, a gyerekek, megözvegyült rokonok és nőnemű szolgálók éltek, elzárva a külvilágtól és a férfiaktól. Ez a könyv alapvetően a Nagy Hárem életét mutatja be, de bepillantást nyerhetünk az átlagos háremek világába is.

Folytatás

Forrás: jusandcalzone.blog.hu

Ceyhun Atuf Kansu: Mustafa Kemal Atatürk

A könyv – életrajz, az eredeti címben ígért „népvezér”, a szultánság romjain a független és modern Törökországot megteremtő hadvezér és államférfi: „Gazi Mustafa Paşa”, azaz a törö-kök atyja: Atatürk alakját hitelesen megidéző, a török történelem e korszakának leglényege-sebb eseményeit nyomon követő esszé.
A szerző egy fényképalbumot lapoz. Oly módon, hogy Atatürk egy-egy fényképéről részletes leírást adva idézi meg életének egy-egy sorsdöntő eseményét vagy jellemző epizódját.
A művet olvasván a magyar történelem alapvető kérdései visszhangoznak bennünk. Hiszen Törökország számára is létkérdéssé vált az imperialista intervencióval szemben az ország függetlenségének kivívása (1919-22-es Nemzeti Felszabadító Háború); az ország jövője azonban ugyanolyan követelően tette szükségessé a társadalmi haladást és a nyugati civilizá-cióval való lépéstartást is.
Az igazi hazafiság eszméivel fűtött, költői hevülettel megírt esszé megismerteti a magyar olvasót századunk egyik legkiemelkedőbb alakjával. Érdekes és vonzó olvasmány.
A török kulturális és turizmus minisztérium TEDA támogatásával.

Cím: Mustafa Kemal Atatürk
Szerző: Ceyhun Atuf Kansu
Fordító: Tasnádi Edit
Kiadó: Nap Kiadó Kft.
Sorozat: Magyar esszék
Megjelenés: 2017. április 24.

Forrás: www.lira.hu

Ekkehard Eickhoff: Velence, Bécs és a törökök

1654-től 1700-ig, fél évszázad leforgása alatt teljesen átalakultak a hatalmi viszonyok Európában, a Földközi-tenger mellékén különösen drámaian. Velence nemesi köztársasága, melynek befolyását és gazdagságát addig félve irigyelték, hanyatlásnak indult, kiszorult a politika alakítóinak élvonalából. A Török Birodalom, mikor bárki azt hihette róla, virágkorát éli, mert területét úgy megnövelte, mint soha addig, egy csapásra kényszerült feladni másfél évszázados hódításait. A Habsburg Birodalom ázsiója ugyanakkor megnőtt.

Magyarországon is vége szakadt a százötven éves török hódoltságnak, Budát 1686-ban sikerrel ostromolta meg a jeles hadvezér, Szavojai Jenő. A nagy játszmának erről az epizódjáról is beszámol Ekkehard Eickhoff – aki karrierdiplomataként ismerkedett meg a közel-keleti térséggel, mielőtt kiváló szaktudósává képezte volna magát -, de a magyar olvasó sok egyebet is megtudhat tőle arról, hogy miért éppen így alakult Európa sorsa. A szerző az egész kontinenst áttekintve fejtegeti a szálakat. Árnyaltan ábrázolja a szereplőket, köztük a törökkel alkudozni nem rest „legkeresztényibb” francia királyt, XIV. Lajost, a hadvezéri és politikusi gyarlóságoktól nem mentes osztrák császárt, I. Lipótot, érzékletesen idézi meg a festőiségükben is irgalmatlan csatákat, s töviről hegyire beszámol a töröktől, orosztól, kozáktól szorongatott Lengyelország manővereiről, melyekkel ideig-óráig elkerüli területének feldarabolását.

Ezt az alapos krónikát számos térkép és illusztráció egészíti ki, de az alakok, történések megelevenítése elsősorban a „mesélő kedvű” történész érdeme.

Forrás: www.europakiado.hu

Orhan Pamuk: A piros hajú nő

A Nobel-díjas Orhan Pamuk 2015-ben írt és elismerésre méltó gyorsasággal magyarul is megjelent regénye, A piros hajú nő másnak látszik, mint a korábbi művek. Mintha az író lemondott volna lírát, iróniát és köznapiságot ötvöző egyéni stílusáról. Persze, van rá magyarázat. Ezt a regényt egy amatőr írja, aki eredetileg író akart lenni, de mérnöki tanulmányai után negyvenöt éves korára sikeres ember lett, építési vállalkozó. Az isztambuli gazdasági körök ezen szereplőiről ugyan az író eddigi könyveiben nem szólt az elismerés hangján, de – gondolhatná az olvasó – nem kell mindig ugyanazt a nótát fújni.

Ahogy azonban haladunk lapról lapra a történetben, kiderül, hogy a főhősnek, mint az emberek többségének, van egy olyan titka – bűne, szégyene –, amely nem hagyja nyugodni. A regényt író Cemnek a titka különleges. 1985-ben nyári pénzkeresetként Mahmut, egy bölcs kútásómester inasa lesz, de hiába mélyül a kút, víz nincs sehol. A munka egyre kilátástalanabb, és az inas egy adott rossz pillanatban pánikba esve a kútban hagyja mesterét. Megölte, baleset történt, kimentették? Ez is halvány lehetőség. Kérdések, amelyre nem kap választ, de fél is választ kapni, mert ha kiderül az igazság, az iskolaelső szegény sorsú fiú felemelkedése a szó szoros értelmében kútba esik.

A tizenhét éves Cem számára az 1985-ös nyár más miatt is emlékezetes. Találkozik a Piros Hajú Nővel, aki ugyan már harmincöt éves, színésznő és férje is van, de egy éjszaka erejéig mégis ő lesz az, aki a kútásóinast férfivá avatja.

Az alaphelyzet tehát mozgalmas, de Cem Bey „mérnökregénye” nem ezen a nyomvonalon halad előre, hanem az apátlan nemzedék témakörében folytat mélyfúrásokat. Ráadásul egyedi módon. Vajon a mítoszok modern korunkban tényleg kihaltak, vagy a megmagyarázhatatlant most is átláthatóvá teszik? Vajon miért van annyi mítosz arról, hogy az apa megöli a fiát, illetve a fiú az apját? Cem Bey meddő feleségével, akivel tökéletes házasságban élnek, Szophoklésztől Firdauszín át Pasoliniig minden idevágó adatot feldolgoznak. Különösen az a kép ragadja meg képzeletüket, amely A királyok könyve alapján készített az ismeretlen mester: Rusztem felesége fiát, Szuhrábot siratja, akit – nem tudva, hogy a páncél őt takarja – párviadalban Rusztem ölt meg.

Folytatás

Forrás: egyoldal.blog.hu

16,474FansLike
639FollowersFollow