ha a lakásban tilos gázpalackot használni.
Hajótúrák a Boszporuszon
A boszporuszi hajótúra az egyik olyan dolog Isztambulban, ami soha nem megy ki a divatból. Azért egy útmutatóra mindenképpen szükségünk van arra, hogy kellemes emlék maradjon a hajózás.

Egy évszázaddal ezelőtt hatalmas evezős hajók (törökül: kavık) szelték a habokat az Aranyszarv-öböl mentén és a Boszporuszon, a nemesi családokat szállították az egyik kontinensről a másikra. Az evezősök számából lehetett következtetni a tulajdonos személyére.
A francia naturalista, Guillaume-Antoine Olivier, aki a 18-19. században élt, egyik isztambuli utazásáról szóló írásában ezt olvashatjuk: „A szultán tulajdonában lévő evezős hajó méretével, aranyozottságával, eleganciájával és evezőseinek számával kitűnt a többi hajó közül.”
Egészen a 19. század elejéig a hajók és csónakok evezősök voltak és számos kavıkot használtak utazásra mind magán, mind közcélból. A városlakók körében a vízi közlekedés volt a legkedveltebb ebben az időszakban.
Évekkel később ezek a gazdagon díszített hajók már csak múzeumokban voltak láthatók, mint például Isztambul Beşiktaş kerületében lévő Tengerészeti Múzeumban. A boszporuszi hajózás állami és magánvállalatok kezébe került, jelenleg ők szállítják a lakosokat és a turistákat is. A legjobb időszak egy boszporuszi hajótúrára a májustól szeptemberig tartó időszak. Még a kevesebb, mint egy órás hajótúra is rengeteg látnivalót kínál: a nagyszerű tengerparti kúriáktól kezdve, a mecseteken át az erődökig.
A teljes személyzetet is magában foglaló magánjachtbérlés a legtöbb ember számára nem megfizethető, viszont a különféle igényekhez igazodó charterhajók is emlékezetes utazást ígérnek. A bérelhető jacht nagy része akár 15 fő befogadására is alkalmas és ínyenc ételeket is lehet kérni, melyeket az utazás során szolgálnak fel. Az európai oldal kevésbé zsúfolt helyein, mint Bebek és Kuruçeşme, magánjachtok horgonyoznak.
A magántúraszervezők, mint a Zoe Yacht vagy a Cruises Istanbul sokféle lehetőséget kínál. Hajóik kibérelhetők ebédre, lánykérésre és naplementében való hajózására, vagy Isztambul fekete-tengeri részén egy hajótúrára, de a Herceg-szigetekre is szállítanak utasokat. Egy 2 órás hajóút kb. 350 euróba (kb. 11 ezer forintba) kerül, a többi lehetőségről a túraszervezők honlapján lehet tájékozódni.
Isztambul Şehir Hatları flottája naponta többször indít kompokat az európai és az ázsiai oldal között. Három túra közül lehet választani: teljes Boszporusz út, rövidebb Boszporusz túra és hajózás holdfényben. Ezek az utak kevésbé költségesek, mint a korábban említett jachttúrák. A teljes Boszporusz út Eminömüből indul és Beşiktaş, Üsküdar, Kanlıca és Sarıyer érintésével érkezik meg Kavaǧıba. A túra ára 25 török líra (kb. 1.800 Ft), 3 óra időtartamú és egy ebéd is jár hozzá. A rövidebb (2 órás) túra 12 török líra (kb. 900 Ft) és a hajó Eminömüből İstinyebe viszi az utasokat.
A holdfényes hajókirándulás csak nyáron érhető el, akkor is szombatonként, s útvonala a teljes Boszporusz túráéval azonos. Naplemente után indul és a túra során megcsodálhatjuk Isztambul épületeit és a Boszporusz-hidat esti kivilágításban. A hajóút díja 20 török líra (kb. 1.500 Ft), de a gyerekek kedvezményesen utazhatnak. A menetrendről és az aktuális árakról a Şehir Hatlarınál lehet tájékozódni.
Egy másik kedvelt hajótúrát a Turvol (Utazási és Utasszállítási Szövetkezet) szervez. A túra Isztambul európai oldalán indul, elmegy egészen a Hódító Mehmed szultánról elnevezett hídig, majd az ázsiai oldalon Üsküdarban és Kadıköyben is kiköt. Az út során az utasok megcsodálhatják a rokokó stílusban épült Dolmabahçe palotát, a 15. századi Rumeli Hisarı erődöt és a szultán nyári palotáját, a Beylerbeyi palotát. Ezek a túrák 1,5 órásak. A Turvol egész évben várja a hajózni vágyókat különböző méretű hajókkal és pénztárcabarát árakkal.
Bár még elég kis számban léteznek, ugyanakkor a vízi taxik a leggyorsabb közlekedési eszközök a vízen. Néhány vízi taxitulajdonos is kínál túrákat, ezeken azonban egyszerre csak kevés ember tud részt venni. A vízi taxik olyanok, mint a magánhajók: az utasokat oda viszik a Boszporusz mentén, ahová éppen menni szeretnének.
Forrás: Daily Sabah
Kollár Kata – Türkinfo
Szőrtelenítés Szulejmán korában
Ahogy a Szulejmán című sorozatban is láthatjuk, a háremhölgyek sok időt fordítottak a szépségápolásra. Ez bizony így volt a valóságban is, az iszlám társadalmak azon nőtagjai, akik megengedhették maguknak, hosszú órákat töltöttek naponta szépségápolással.
Minden hívő muzulmán embernek kötelessége a rituális mosakodás, a tisztaság, és ezzel együtt az egészség fenntartása, ápolása. A muszlim hölgyek gondosan ápolták testüket, hogy megfeleljenek a muszlim gondolkodásmódnak.
A szépségápolás, gyakori fürdés nem csak arra szolgált, hogy a férfiak szívét rabul ejtsék a hölgyek, hanem arra is, hogy egészségesek maradjanak, mely a valláshoz tartozó kötelességük volt. Tehát nem csak szépség-, hanem egészségápolásról is beszélünk. Egy-egy város gazdagsága középkorban a közfürdők számában is mérhető volt.
Fürdés
A tisztálkodás, testápolás sorrendjét nagyon logikusan meghatározták. Az öltöző helyiségből a vendégek a meleg vizes terembe mentek, ahol a pára megnyitotta a bőr pórusait. Innen a langyos vizes medencébe léptek, majd a hideg vizes mártózás következett.
Ezután a pihenésé, szépítkezésé lett a főszerep, a fürdőhelyiségeken kívül pihenőszobák és étkező is szolgálta a vendégek kényelmét.
Nőkorszak
Fırında tavuklu patlıcan yemeği (Sütőben sült, csirkés padlizsán-egytálétel) – Szegedi Ági
Hozzávalók:
400 g csirkemell
1 közepes fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 ek étolaj
1 ek sűrített paradicsom
Só, őrölt pirospaprika, kakukkfű, őrölt bors
3 db közepes padlizsán
3 db nagyobb burgonya
Só
Étolaj a sütéshez
A tetejére:
1 db paradicsom
2 db zöldpaprika
A megmosott padlizsánt csíkosra hámozzuk, felkockázzuk, beletesszük egy tál sós vízbe, hogy csípősségét elveszítse. A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk, leöblítjük, majd konyhai papírtörlőre terítjük, hogy leitassuk róla a vizet. A vöröshagymát felaprítjuk, a fokhagymát összezúzzuk.
Egy serpenyőben bő olajat forrósítunk, ebben elkezdjük kisütni a burgonyát. Eközben felkockázzuk a csirkemellet, majd egy másik serpenyőben, zsiradék nélkül feltesszük pirulni. Amikor a leve elpárolgott, öntünk alá 2 ek étolajat, és rádobjuk a vöröshagymát. Együtt pároljuk tovább, míg a hagyma üveges nem lesz, illetve egy kissé meg nem pirul. Ekkor hozzáadjuk a zúzott fokhagymát is, majd, amikor már érezni az illatát, beletesszük a sűrített paradicsomot. Sózzuk, fűszerezzük, felöntjük 2 pohár vízzel, és a forrástól számított kb. öt percig főzzük. Ekkor elzárjuk alatta a tűzhelyet.
A padlizsánt kinyomkodjuk, papírtörlőn leszárítjuk, majd forró olajban azt is kisütjük. A fölösleges zsiradékot itassuk le róla.
Egy mélyebb tepsi vagy jénai aljára szedjük ki a húst a leve nélkül. Halmozzuk a tetejére a burgonyát, hintsük meg kevés sóval, majd legfelül osszuk el a padlizsánt. Ezt is sózzuk meg kissé, ezután egyenletesen öntsük rá a csirkehús szaftját. Egy paradicsomot karikázzunk fel, a zöldpaprikákkal együtt ezzel díszítsük az étel tetejét. Helyezzük legalább 220°-ra előmelegített sütőbe, ahol 15-20 perc alatt süssük készre.
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo
Játékmúzeum Antalyában

Törökország déli részén, Antalyában található az ország egyik játékmúzeuma, ahol több mint 1500 játék van kiállítva. A turistákon kívül a helyiek is szívesen látogatnak ide, minden korosztálynak nagy élmény.
2011-ben Antalya Önkormányzata hozta létre az Antalya Játékmúzeumot, ahol a világ minden tájáról érkezett játékok tekinthetők meg. Vannak köztük az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból és Japánból származó játékok is, melyek még az ipari forradalom után készültek, de Anatóliából származó, autentikus, kézzel készített tárgyak is. A múzeum legrégebbi játéka az 1800-as évekből származik.
Forrás: Daily Sabah
Kollár Kata – Türkinfo
Kinek a munkája nehezebb?
Egy faluban éldegélt egy ember meg egy asszony. Gyermekük nem volt. Nyáron az ember pásztornak állt, a mások juhait legeltette, az asszony meg otthon maradt. Mikor az ember hazament a legelőről, mindig azt mondta:
– Hallod-e, te asszony, én egész nap a mezőt meg a hegyeket járom a juhokkal, ha esik, ha fúj, te meg egész nap itthon vagy a jó melegben. Mi gondod van neked? Semmi.
Megharagudott az asszony, és egy reggel azt mondta az urának:
– Te maradj itthon, ma én megyek ki a juhokkal.
Megörült az ember:
– Jól van, csak mondd meg, mit kell csinálnom!
– Takarítsd ki a házat, etesd meg a kotlóst meg a csirkéket, és ereszd ki őket a tyúkólból. Csak vigyázz, hogy a csirkék szét ne széledjenek, és el ne hordja őket a héja! Aztán rostálj lisztet. A lisztből kavarints tésztát. Fűts be a kemencébe, főzz ebédet, süsd meg a lángost. Délben fejd meg a kecskét meg a juhokat, szűrd el a tejet, forrald fel, várd meg, míg kihűl egy kicsit, aztán öntsd szét csöbrökbe, és készíts kovászt, mert holnap cipót sütök. Itt a gyapjú, fonj belőle fonalat, ha megjövök, kötök harisnyát meg ujjast télire. A trágyából csinálj gyorsan korongokat, hogy télen legyen mivel fűteni. A tegnapi aludttejből köpülj vajat, mert különben megromlik. A ruhát is beáztattam, a szövésbe is belefogtam, de azt megcsinálom, majd ha este megjövök.
– Eridj csak, asszony – kiáltotta az ember -, megcsinálok én mindent, csakhogy végre egyszer itthon pihenhetek!
Elment az asszony juhot legeltetni, az ember meg kitakarította a házat, ahogy az asszony meghagyta, aztán megetette a tyúkot meg a kiscsibéket. A csibéket hosszú madzagon odakötötte az anyjukhoz, hogy szét ne széledjenek. Aztán befutott a kemencébe, feltette az ebédet.
Egyszerre csak úgy hallotta, mintha odakinn, magasan a levegőben, tyúk kotkodácsolna. Elcsodálkozott, kifutott a házból, hát látja ám, hogy a héja egy csibét visz a körme közt, a többi a tyúkkal együtt a madzagon lóg. A tyúk kotkodál ijedtében. Az ember utánavetette magát a héjának, el akarta kapni a madzagot, sokáig futott, de nem érte utol. A héja eltűnt a hegy mögött.
Mikor visszament a házba, látta, hogy a tűz kialudt, a víz elfőtt, a kása odaégett. Megint tüzet rakott, öntött a zsákból lisztet a szitába, és hozzáfogott, hogy megszitálja, de akkor eszébe jutott, hogy az idő repül, a munka meg sok: „Hátamra kötöm én az aludttejes csuprot. Míg a lisztet rostálom, a vaj magától is megköpülődik!”
Úgy is tett.
Míg a lisztet rostálta, a csupor hol jobbra lődörgött a hátán, hol meg balra, és lassacskán elkészült a vaj. Nagyon megörült az ember, hogy milyen leleményes volt.
De megint megjárta.
Állva kényelmetlen volt a tésztát kavarni, letérdelt hát, a csupor meg felfordult, és mind kicsurgott belőle, ami benne volt. Az ember nagy üggyel-bajjal leoldotta a hátáról a csuprot, felmosta a padlót, felhintette hamuval, hogy hamarabb megszáradjon.
És megint a tésztához látott. Mikor elkészült vele, látta, hogy meleg a kemence, beletette a tésztát.
Az ajtó előtt bégetni kezdtek a juhok. Az ember kapta a rézcsöbröt, és futott, hogy megfejje őket. Először a juhokat fejte meg. Nem volt könnyű, mert nem voltak a kezéhez szokva. Mikor aztán a kecskét kezdte fejni, az kétszer is kiszakította magát a kezéből, harmadszorra meg úgy felrúgta a csöbröt, hogy a fele se maradt benne a tejnek.
Nagyon elfáradt az ember. Mikor végre megfejte a juhokat is, a kecskét is, visszament a házba – hát a lángos mind megégett. Gondolta, legalább a tejet felforralja. „Nem bajlódok a kemencével, rakok tüzet odakinn, azon forralom fel a tejet – gondolta -, úgy könnyebb is, meg gyorsabb is.”
Már a csillagok is feljöttek, sötét volt az udvaron. Tüzet rakott, fölébe akasztotta a rézcsöbröt, fogott egy kanalat, és kevergette a tejet, hogy oda ne kozmáljon.
Az asszony meg épp jött hazafelé. Már messziről meglátta, hogy tűz ég a ház mellett, és elcsodálkozott. „Mire az neki?” – gondolta magában, és sietett haza. Az ember észre se vette, és már ott is volt.
– Mi történt, miért gyújtottál itt tüzet?
– Gondoltam, az udvaron forralom fel a tejet, így kényelmesebb.
Felforrt a tej. Az asszony felkapta a csöbröt, és bevitte a házba. Az ember elmondta, mi minden történt vele egész nap.
– Megéheztem – mondta az asszony -, adj ennem!
– Csak tej van, egyéb semmi, nem volt időm főzni, egész nap azt se tudtam, hol áll a fejem. Tudod mit, asszony, holnap inkább maradj te itthon, és láss a házi munka után, majd én legeltetem a juhokat.
Attól fogva sohase mondta az ember, hogy az ő munkája nehezebb. És boldogan éltek.
Forrás: mek.oszk.hu
A nyugat-törökországi gladiátorvárosban templompadlózatra bukkantak
A törökországi Muğla tartomány Yatağan kerületében, Stratonikeiában, a gladiátorok városában egy régészeti feltárás során egy ősi templom márvány padlózatára bukkantak.
Az ásatások vezetője, Bilal Söğüt professzor elmondta, hogy kb. 3000 éves ókori város maradványaira és a Hellén, Római, Bizánci, Anatóliai Birodalom és ottomán korabeli, valamint a köztársaság időszakából származó építményekre bukkantak.
Eddig – Söğüt elmondása szerint – egy római fürdőt, egy templomot, egy szeldzsuk kori mecsetet és egy török lakóházat találtak, valamint ezekhez hasonló építmények romjaira bukkantak az ősi városban.
Legintenzívebben az ásatási helyszín Nyugati utcának nevezett területén kutattak. “Itt már korábban egy sírra leltünk és régen egy templom is állt ezen a helyen. Mindkettőt feltártuk, legutóbb pedig a templom márvány padlózatára leltünk.”- tette hozzá Söğüt.
“Ez a terület elhagyatottá vált a 4. században, egy korábbi földrengést követően. Később egy másik templomot állítottak itt fel, ami – ma már tudjuk – egészen a 7. század közepéig működött, majd temetőként használták.
“Megtaláltuk az eredeti templompadlózatot. Különböző geometriai formákból tevődik össze, ami azért érdekes, mert ez az első eset, hogy ilyet tártunk fel az ősi városban.”
Söğüt elmondta, hamarosan feltárják az egész templomot, mielőtt nekiállnának a konzerválási munkálatoknak.
Forrás: Hürriyet Daily News
Kirán Katalin – Türkinfo
Egy sértődés miatt ajánlotta fel kardját a Habsburgoknak Buda francia felszabadítója
354 éve, 1663. október 18-án született Savoyai Jenő, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére. Személyes bátorságát mutatja, hogy 24 csatája közben 13 alkalommal sebesült meg.
Anyja Mazarin bíboros unokahúga, apja hivatalosan a savoyai herceg, a pletykák szerint azonban a Napkirály, XIV. Lajos volt. Anyja 1673-ban a versailles-i udvari intrikákban alulmaradt, s Brüsszelbe kellett menekülnie, fiát ettől kezdve unokahúga nevelte. A gyenge fizikumú, kistermetű Jenőt a király papnak szánta, ő azonban katonai pályára vágyott. Miután Lajos ezt a kívánságát megtagadta, a sértett fiatalember I. Lipót osztrák császárnak ajánlotta fel kardját.
1683-ban részt vett a Bécset ostromló törökök szétverésében, s vitézsége révén hamarosan egy dragonyosezred parancsnoka, 22 évesen pedig már tábornok lett. 1686-ban a Budát felszabadító hadak alvezére volt, s annyira kitüntette magát a csatamezőn, hogy 1687-ben ő vihette meg a nagyharsányi diadal hírét Bécsbe. 1688-ban, a kilencéves háború kitörésekor Nyugatra vezényelték, Észak-Itáliában hadakozott a franciák ellen. Az ingadozó és végül különbékét kötő savoyai herceggel szemben szilárdan kitartott a császár mellett, hűségéért 29 évesen tábornaggyá nevezték ki.
Forrás: mult-kor.hu