![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
A türkök nyomában: egy 6. századi érme átírhatja a korai török történelmet
Az Üzbegisztánban talált érme nem csupán az egyik legrégebbi „türk” feliratot rejti – a korai török állam és társadalom komplexitásáról is új képet rajzol fel.
Egy apró aranypénz a föld alatt, s egy óriási lépés a történelem újraértelmezésében. A Taskent közelében talált 6. századi érme – a „türk” név legrégebbi ismert írásos említése – új fényt vet a Nyugati Göktürk Kaganátus gazdaságára, társadalmára és identitására. A kutatást Gajbulla Babajarov üzbég régész vezette.
A nyugati göktürkök árnyékában
A felfedezés hátterében a 6. századi Nyugati Göktürk Kaganátus áll, amely a keletivel együtt a Közép-Ázsiában formálódó első török államalakulatok egyike volt. Fénykorában a mai Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kína nyugati területein terjeszkedett, stratégiai jelentőséggel bírva a Selyemút mentén.
A birodalom központi figurája Isztemi kagán volt, akinek leszármazottai uralhatták a most feltárt Fergana térséget – egy termékeny és sűrűn lakott, három ország (Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) határvidékén elterülő régiót. A frissen előkerült pénzérme erre az időszakra, 580 és 610 közé datálható.
Egy érme, amely megelőzi az orhoni feliratokat
A lelet jelentőségét az adja, hogy az érmén a „twrk x’γ’n” szöveg olvasható, szogd írással, amelyet „türk kagánként” értelmeznek. Ez a felirat legalább másfél évszázaddal korábbi, mint a korábban legősibbnek tartott, mongóliai Orhon-völgyből származó 8. századi sztélék.
Gajbulla Babajarov szerint ezzel az érme a „türk” név dokumentált történetét 150 évvel tolja vissza. Az éremverés technikája, súlya, ikonográfiája és fémösszetétele is mind a Nyugati Göktürk Kaganátus idejére jellemző jegyeket hordozza.
Forrás: magyarnemzet.hu
Tarik Demirkan: Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a türk államokkal + videó
A türk országok szerepe Magyarország energiaellátásában kulcsfontosságú, ha olcsó energiát szeretnénk, ahhoz barátok kellenek, nem ellenségek.
Miért jöttek Magyarországra a türk államok?
Magyarország még szorosabbra kívánja fűzni az együttműködését a Türk Államok Szervezetével – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) informális csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy hét éve csatlakozott Magyarország megfigyelőként a szervezethez, és azóta a világ nagyon sokat változott, de ezen változások csak még inkább felértékelték az együttműködés jelentőségét a türk államokkal.
Szerinte hazánk sikeres ezen a téren, amit jól mutat hogy a TÁSZ európai központja Budapesten található, amelynek főigazgatója a tagállamok döntése alapján Hendrich Balázs volt isztambuli főkonzul lett.
Mit profitáltunk a türk szövetségből?
Aláhúzta, hogy a türk államok a mostani turbulens időszakban is meg tudtak erősödni gazdaságilag, az elmúlt években húsz százalékkal növelték a bruttói hazai terméküket (GDP), a TÁSZ tagországai között pedig ötven százalékkal bővült a kereskedelmi forgalom.
„Ebből mi is kivettük a részünket, duplájára növeltük kereskedelmi forgalmunkat a türk államokkal, és a jelentős infrastruktúra-fejlesztések nyomán, amelyek a türk államokban történtek, az Európa és Kína közötti szállítási idő egy héttel csökkenni fog (…) Magyarország kihasználta azt, hogy a türk államok gazdasági növekedése nem torpant meg” – hangsúlyozta.
Erre példaként említette, hogy Magyarország és Törökország legnagyobb vasútépítő vállalata stratégiai szövetséget kötött egymással, magyar gyógyszeripari cégek rövidesen megkezdhetik Azerbajdzsánban a termelést, jövő héttől új légijárat köti össze Magyarországot Kazahsztánnal, Üzbegisztánban egy ipari park jött létre kifejezetten a magyar vállalatok számára, Kirgizisztánban pedig magyar részvétellel épül vízerőmű.
Türk államok nélkül nem lenne magyar energiaellátás?
Forrás: mfor.hu
Az új pápát várja a kereszténység egyik bölcsője, Törökországban
Izgatottan készül XIV. Leó pápa látogatására, egy különleges török kisváros, İznik, amely a kereszténység egyik legfontosabb, mégis kevéssé ismert helyszíne.
2025 különleges év a keresztény világ számára: éppen 1700 éve, hogy a mai Törökország területén fekvő İznikben – ókori nevén Nicaea – megrendezték az első egyetemes zsinatot (325-ben), ahol megalkották a Niceai Hitvallást. Az évfordulóra apropóján XIV. Leó is tiszteletét teszi majd, aminek köszönhetően a helység újra a világ figyelmének középpontjába kerül.
Keresztény örökség
Nem alaptalan ez a fókusz, hiszen nemcsak az első, de a hetedik egyetemes zsinatot is itt tartották (787-ben); ráadásul sokáig a Szentföld és Róma mellett a legszentebb keresztény városnak számított, és a török zarándokútvonal egyik fő állomása is.
İznik szerepel az UNESCO világörökségi várományos listáján, ami nem is meglepő olyan látnivalókkal, mint:
Víz alatti bazilika: Az elsüllyedt ókori katedrális az egyik legkülönlegesebb látványosság. A feltételezések szerint itt tartották az első zsinatot, mielőtt egy földrengés elnyelte volna a templomot.
Hagia Sophia mecset: Az egykori bizánci bazilika, ahol a hetedik zsinatot tartották, ma mecsetként működik. Az épület falain még mindig láthatók a Szűz Máriát, Jézust és Keresztelő Szent Jánost ábrázoló freskók.
Ősi városfalak és templomromok: A várost övező öt kilométeres falrendszer, a Tryphonos és a Koimesis templomok maradványai, valamint római színház is időutazásra invitálják a turistákat.
Forrás: mult-kor.hu
Mediterrán élményvilág: török turisztikai workshop Budapesten
Napfényes tengerpartok, kulturális kincsek, vendégszeretet és látványos növekedési számok: Törökország új lendületet vett, és ezt nemcsak a statisztikák mutatják, hanem példa erre az ötcsillagos budapesti Matild Palace-ban, május 15-én tartott szakmai workshop is, ahol a török turisztikai szolgáltatók és a magyar kiutaztatók személyesen találkozhattak.
A találkozó célja, hogy erősödjenek a szakmai kapcsolatok, és minden eddiginél több magyar utazó válassza Törökországot 2025-ben is. A program során látványos promóvideók, naprakész információk és személyes egyeztetések is helyet kaptak, hiszen egy ilyen fórum a legjobb alkalom arra, hogy a szakma képviselői közvetlenül osszák meg egymással ajánlataikat és tapasztalataikat.
Első, de nem az utolsó
Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet asszony a workshopot követő tájékoztató alkalmával kiemelte: bár ez az első ilyen jellegű workshop Magyarországon, biztos benne, hogy nem az utolsó. Az esemény a tavalyi, nagy sikerű Török–Magyar Kulturális Év folytatásaként is értelmezhető, amely során több mint 130 kulturális esemény és egy igen erőteljes médiakampány járult hozzá Törökország hazai ismertségéhez.
2024-ben több mint 250 ezer magyar utazott Törökországba, 2025 első negyedévében pedig már most úgy tűnik, hogy ezt a számot is túlszárnyalják – akár 280 ezer magyar vendég is célba veheti a mediterrán országot az év végéig. Világszinten is kimagasló eredményeket hozott az idei évkezdés: az idei első három hónapban 8,8 millió nemzetközi látogató érkezett Törökországba, és 9,5 milliárd dollár turisztikai bevétel született.
A nagykövet hangsúlyozta:
Törökország mára négyévszakos úti céllá vált, ahol a tengerparti pihenés mellett gazdag történelmi és kulturális élmények, wellness-lehetőségek és gasztronómiai különlegességek is várják a látogatókat.
A cél ambiciózus: 2025-re 65 millió nemzetközi turista és 64 milliárd USD bevétel elérése.
A csütörtöki rendezvény célja az volt, hallottuk, hogy a magyar szakmai partnerek naprakész információkat, eszközöket és inspirációt kapjanak ahhoz, hogy még több magyar utazó érkezzen Törökországba a következő 9–12 hónap során.
A nagykövet beszéde végén hangsúlyozta:
Ez csak a kezdet. Egy hosszú távú, bizalmon és közös kulturális értékeken alapuló együttműködés első állomása.
Forrás: turizmusonline.hu
Törökök mentik meg az évszázados osztrák divatmárkát
Török és svájci tőkével menthetik meg az egykor ikonikus osztrák márkát. A Palmers csődje után komoly átszervezések történtek, de a befektetői tárgyalások hamarosan végső szakaszba léphetnek.
A pénzügyi összeomlás szélére sodródott Palmers megmenekülhet: egy nemzetközi befektetői konzorcium veheti át az irányítást az ikonikus osztrák fehérneműmárka felett. A hitelezők kedden jóváhagyták a csődeljárási tervet, amely szerint a 76 millió eurós tartozás mindössze 20 százalékát kapják vissza – értesült a Kronen Zeitung.
A leendő befektetők nevét még nem hozták nyilvánosságra, de a vállalathoz közel álló források szerint egy tőzsdén jegyzett török textilipari cég, egy magántőkealap és egy svájci befektetési alap közösen mentenék meg a céget. A tranzakció a Palmers anyavállalatán, a P Tex Holding GmbH-n keresztül történne, amely magában foglalja a Palmers Vermögensverwaltung-ot und Beteiligungs GmbH-t is.
A hitelezők első részletét legkésőbb június 30-ig kell teljesíteni, ez a pénz azonban még nem az új befektetőtől érkezik
– hangsúlyozta Karl-Heinz Götze, a KSV csődeljárási szakértője. A tárgyalások már „nagyon előrehaladott állapotban vannak”, de a hitelezői szavazás időpontjáig nem tudtak lezárulni. A következő részletek – egyenként öt-öt százalékos kifizetések – 12, 18 és 24 hónap múlva esedékesek, és a működésből valamint a befektetői forrásból származnak majd.
Palmers idén februárban jelentett csődöt, miután fizetésképtelenné vált, ennek következtében pedig
47 üzletet kellett bezárniuk;
több mint 100 alkalmazottat bocsátottak el;
és franchise-szerződéseket is felmondtak.
Jelenleg 70 saját üzlettel és 46 franchise-egységgel működik tovább a vállalat, a dolgozói létszám 345 főre csökkent.
Még nem biztosított a Palmers túlélése
A hitelezői igényeket eddig több mint 500 alkalmazott és mintegy 400 partner nyújtotta be – ezek összege 76 millió euró, amelyből eddig 40 milliót ismert el a csődgondnok, Maria-Christina Nau.
A következő hetek kulcsfontosságúak lesznek a cég jövője szempontjából: ha a befektetői tárgyalások sikeresen zárulnak, a Palmers új esélyt kaphat, hogy megújulva térjen vissza a fehérneműpiac élvonalába.
Forrás: www.vg.hu