2025. július 26.
Türkinfo Blog Oldal 790

Fekete-tengeri régió – Artvin

Artvin a Pontosz-hegység területén, a Fekete-tenger partján fekszik, tengerpartja 34 kilométer hosszú. A tartomány területén halad át a Çoruh-folyó, illetve számos mellékfolyója.

A raftingolni vágyók kedvelt célpontja. A város környékén népszerűek a vízi sportok, például a horgászat és a hajózás, a környező erdőkben pedig vadászni is lehet.

A környék termálvizekben gazdag. Számos kisebb patak is ered itt, melyek a Fekete-tengerbe ömlenek. A területen szép számban találhatók természetes tavak. A környékbeli hegyek közül a legmagasabb a Kaçkar-hegy (3937 m). A hegyeket 390 000 hektárnyi, jórészt örökzöldekből álló erdő borítja. Éghajlata a tengerszint feletti magasság változásával együtt változik, a tengerparton esősebb, melegebb, a hegyekben hűvösebb a nyár, itt a tél is tovább tart, a magasabb hegyeket pedig szinte mindig hó borítja.

A környéken az 1933-ban és 1955-ben talált rézbaltáknak köszönhetően úgy vélik, hogy a terület már Kr. e. 4000–3000 körül is lakott terület volt. Kr. e. 2000 körül a hurrik éltek itt, majd Kr. e. 1350-ben a hettiták kezére került, később pedig a szkíták hódították meg. A Çoruh-folyó menti területeket 1064-ben a szeldzsuk Alp Arszlán hódította meg, II. Mehmed uralkodása idején pedig oszmán fennhatóság alá került. Az 1877–78-as orosz–török háborút lezáró békeszerződés a területet Oroszországnak ítélte, a Szovjetunió 1918-ban adta vissza. Artvin 1924-ben emelkedett önálló tartományi rangra.

Forrás: Wikipédia

Kollár Kata – Türkinfo

Nuri İyem: a szomorú arcok festője

Nuri İyem művészt leánytestvérének szeme és arca ihlette, mivel gyermekkorában halálának szemtanúja volt. A „félénk, gyönyörű és melankolikus” arcok művészetének ikonikus részévé váltak.

A török festészet története egészen a barlangfestményekig datálódik, a türk és a hun időkig nyúlik vissza, és magában foglal olyan klasszikus és jelentős iskolákat, mint az ujgur és az oszmán művészet. A modern török festészet azonban úgy tűnik, hogy nem kezdődött el a 19. század előtt. A török festészet esetében a modern és a klasszikus művészet teljesen más irányt jelent.

A modern török festészet azzal kezdődött, hogy festésórákat adtak a Mühendishane-i Berr-i Hümayun nagyhírű iskolában, ahol eredetileg mérnököket képeztek. A helyi keresztények, főleg az olasz származású betelepültek segítették a török – a szó modern, nyugati értelmében vett – festőművészet indulását.

Az első modern festők, mint például Osman Hamdi és Şeker Ahmet, külföldön nevelkedtek és éltek több évig, így párizsi csoportnak nevezhetnénk őket. Mások a párizsi csoport lépéseit követték és ennek megfelelően alakították működésüket. Az 1914-es Generáció nevű csoport főleg portréfestészetre szakosodott. A Függetlenek nevű, kevéssé ismert alkotócsoport munkája az európai művészet kubista forradalmát tükrözi. A híres D Csoport követte a Függetlenek alkotóit, és az 1950-es évekig jelentős szerepet töltött be az elismert török festők között. Végül az Újoncok csoportját alapították meg, hogy szocialista-realista megközelítéssel ellensúlyozza a fő áramlatokat.

Az Újoncok csoport tagjai Avni Arbaş, Agop Arad, Turgut Atalay, Haşmet Akal, Kemal Sönmezler, Selim Turan, Fethi Karakaş, Ferruh Başağa, Mümtaz Yener és Nuri İyem voltak. Később „Kikötői festők” néven is hívták őket, mivel első csoportos kiállításuk A kikötő címen nyílt meg. Az Újoncok közül Nuri İyem a leghíresebb, a szomorú, de igen emberi módon, leginkább helybéli nőket ábrázoló portréinak köszönhetően.

Korai Évek

Nuri İyem 1915-ben született Isztambul Aksaray kerületében. Hetedik és utolsó gyermeke Hüseyin Hüsnü köztisztviselőnek, és Melek asszonynak, aki háztartásbeli volt. Három évvel később ­­­­– édesapja áthelyezése miatt – az İyem család Cizrébe, Mardinba költözött, Törökország délkeleti részére. 1922-ben vesztette el nővérét, Aliye-t, akinek szeme és kinézete domináns hatást gyakorolt művészetére. Testvérének halála mélyen megérintette.

Egyszer így mesélt a festészet iránti rajongásáról: „Már kisgyermekkoromban beleszerettem a festészet művészetébe. Apám vagy tízszer megvert a festészet iránti szenvedélyem miatt. Egy nap a borotváját használtam arra, hogy kihegyezzem a színes ceruzáimat. Sajnos a borotva eltört.  Az apám megtudta, hogy mit csináltam, és már rám is csapott, mielőtt bármit kérdezett volna. A festészet ennyire kedves volt számomra. Gondoljanak csak bele!”

Különböző török-oszmán városokban, köztük Mardinban, Shkodrában (ma Albánia) és Isztambulban tanult. Amikor Isztambulban a Pertevniyal középiskolába járt, beiratkozott a Képzőművészeti Akadémiára. Nazmi Ziya Güran, az 1914-es Generáció egyik híres festője segítette a kezdeteknél. Güran egyik tanára is volt az Akadémián. Több más ­­­­– ehhez az alkotócsoporthoz tartozó ­­­­– festővel is dolgozott, többek között İbrahim Çallı és Hikmet Onat festőkkel. Tanpınar híres költő és regényíró volt az esztétikatanára az Akadémián.

İyem 1937-ben végzett az Akadémián, és egy évvel később csatlakozott a hadsereghez kötelező katonai szolgálatára, majd leszerelése után a Giresun Gimnázium rajztanárává nevezték ki.

A fiatal festő 1940-ben tért vissza Isztambulba, hogy tanulmányait az Akadémia Képzőművészeti Tanszékén folytassa, ahol 1944-ben végzett.

Az Újoncok

İyem 1941-ben csatlakozott az Újoncok (Yeniler Grubu) mozgalomhoz. A csoportba olyan szocialista-realista művészek tartoztak mint például Avni Arbaş, Agop Arad, Ferruh Başağa, Fethi Karakaş, Haşmet Akal, Kemal Sönmezler, Mümtaz Yener és Selim Turan. A csoport első „Isztambul, kikötőváros” című kiállítását a Beyoğlu kerületben nyitotta meg. Kiemelkedő filozófusok és szerzők – többek között Hilmi Ziya Ülken és Tanpınar – támogatták a csoportot és a kiállítást.

İyem barátaival, Fethi Karakaşsal és Ferruh Başağával együtt egy lakásban nyitották meg az első magánfestészeti iskolát.

Az Újoncok 1942-ben mutatták be második kiállításukat, „A nő” címmel. Ülken támogatásával pedig a csoport a harmadik kiállítását is megnyitotta Eminönü kerület közösségi házában.

A művész csatlakozott a hadsereghez második katonai szolgálatára a második világháború miatt. 18 hónapot töltött Edirnében és Isztambulban. 1944-ben feleségül vette Nasip Özçapant. A következő évben letartóztatták, mert politikai megmozdulásokat szított az egyetemen a diákok között. 18 hónap után szabadult.

A szomorú arc

Az ikonikusnak tekinthető arcnak számos változata van, de mindegyik érzékelhetően „félénk, gyönyörű és melankolikus” – ahogy Tanpınar jellemzi. Tanpınar úgy véli, hogy ezek a jellemzők İyem festményeit nemzeti kinccsé teszik.

Az 1950-es években İyem részt vett a Török Festők Kiállításán, Hollandiában. Később csatlakozott a Velencében és a San Paoloban megrendezett biennálékhoz is. Eközben kezdett el absztrakt és figuratív absztrakt festményeket készíteni.

Első szomorúarcú hölgyportréját az 1960-as években készítette, amelyek nehéz idők voltak a köznép számára. A bevándorló nők sokat szenvedtek a gyors modernizáció miatt. İyem női portréinak szomorú arca azonban kettős jelentéssel bír. Az egyik a szocialista-realista álláspont, míg a másik a személyes gyász, amely a művész húgának – számára felejthetetlen – halálából gyökerezik.

1973-ban megkapta a köztársaság ötven éves évfordulójának tiszteletére kiosztott díjat. Az 1980-as években országos hírnévre tett szert. 1997-ben a 7. Isztambuli Könyvvásár tiszteletbeli vendégművészeként hívta meg. Festményeit több alkalommal is bemutatták, többek között a Törökország számos városában megrendezett 5. Anatólia Zenei Fesztiválon. 2001-ben a „Visszatekintés Nuri İyemre” rendezvényen több mint 1500 festményét mutatták be.

İyem 2005. június 18-án Isztambulban hunyt el. Az Evin Művészeti Galéria – halála óta – évente osztja ki a „Nuri Iyem Festészeti Díjat”.

Forrás: Daily Sabah

Képek forrása: http://www.turkishpaintings.com/index.php?p=37&l=1&modPainters_artistDetailID=846

Fordította: Erdem Éva – Türkinfo

Turkish verbs 2

Köszönjük, hogy támogatja a Türkinfo Alapítványt!

10 éve a török–magyar kultúra találkozási pontja!

A 2017-es személyijövedelemadó-bevallások során lehetőséged van a Türkinfo Alapítvány számára is felajánlani adód 1 %-át!

A részletek miatt kattints erre az oldalra!

A Szulejmán Hürremje szexi csipkeruhát húzott

A Szulejmán című török sorozatból ismert Meryem Uzerli 2018-ban sem hagyhatta ki a cannes-i filmfesztivált. A 34 éves színésznő nemcsak egy, hanem több napra érkezett a francia városba, így szinte nincs olyan nap, hogy ne posztolna valamit Cannes-ból.

Tegnap este a filmfesztivál jótékonysági gáláján és divatshow-ján jelent meg, melynek a háziasszonya Naomi Campbell volt. Meryem csodaszép szettet húzott a jeles alkalomra, egy világoskék színű, csipkés ruhába bújt. Ez a dögös ruha kiemelte gyönyörű alakját, és még a combját is megvillanthatta benne. Az egyszer biztos, hogy a vörös szőnyegen mindenki megbámulta őt.

Képes összeállításunkban megnézheted, hogy festett Meryem Uzerli tegnap este, emellett olyan fotókat is láthatsz róla, melyeket Cannes-ban készített magáról.

Meryem Uzerli tudja, hogy mitől döglik a légy – egy gyönyörű csipkeruhában vonult a cannes-i filmfesztivál vörös szőnyegén.

Forrás: femina.hu

35 éves gólyafészek Sivasban

A tavasz érkeztével a gólyák is visszatértek fészkükbe, amelyet egy középiskola tetejéről egy általános iskola tetejére helyeztek át a közép-anatóliai Sivasban.

A gólyafészek a Şehit Faruk Aydoğdu Középiskola 1983-as alapítása óta a tetőn volt. Tavaly azonban, amikor a gólyafészekből kihulló ágak már a diákok testi épségét veszélyeztették, Sivas kormányzója, Davut Gül elrendelte, hogy a fészket máshová költöztessék.

A fészket a városfenntartó munkásai daruval költöztették át a középiskolával közös kerten osztozó Şehit Erdal Çetin Általános Iskola tetején elhelyezett állványra.

Az iskola munkatársai, diákjai és a helyiek is nagyon aggódtak, hogy a gólyák nem térnek vissza az elköltöztetett fészekbe, így nagy öröm volt számukra, amikor a gólyák múlt héten megérkeztek új fészkükbe.

A gólyák az iskola kabalájává váltak. Minden tavasszal visszarepülnek a fészekbe, hogy tojást rakjanak, és három vagy négy fiókával térjenek vissza a melegebb vidékekre, amikor az idő hidegebbre fordul.

A diákok és a tanárok reggelenként ellenőrzik a gólyákat. A madarak nagyon fontos szerepet töltenek be a helyiek és a diákok életében, akik attól tartanak, hogy a gólyák egy napon majd végleg elhagyják a fészket.

Ömer Doğan, a Şehit Erdal Çetin Általános Iskola igazgatója az Anadolu Hírügynökségnek elmondta, hogy a gólyák az iskola 1983-as alapítása óta a tetőn fészkelnek. „A gólyák idén is megérkeztek, és megszokták fészkük új helyét. Minden tavasszal várjuk, hogy megjöjjenek” – mondta. Doğan azt is elmondta, hogy a diákok is nagy izgalommal várják a gólyákat.

„Ők a mi visszatérő vendégeink. Reggelenként iskolába menet, érdeklődve nézünk fel a tetőre, hogy lássuk, ott vannak-e. Diákjaink nem zavarják a gólyákat. Amikor leszállnak a kertbe, a tanulók nem zavarják, nem ijesztgetik őket. Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy gólyafészek van a városközpontban az iskola tetején, amikor olyan sok beton van körülöttünk” – mondta.

Mustafa Güler helyi lakos ezen a környéken lakik 40 éve. „A gólyák története nagyon régre nyúlik vissza. Volt itt egy régi iskola, annak a tetejére jöttek. Később az iskolát felújították, és a gólyák ezen a tetőn maradtak. Minden évben, várjuk őket mint a tavasz hírnökeit, és ők minden  márciusban megérkeznek.  Furcsa lenne, ha egyszer nem jönnének.”

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Hürriyet Daily News

Kilenc pontban Törökország: 9 hely, amire büszkék a törökök

Magyar igazságból három van, miként jókívánságból is, ha kifogjuk az aranyhalat. A cigányzenekar száz tagot számlál, hét mérföldes csizmával indulunk neki a nagyvilágnak, és a sárkánynak is illik mind a hét fejét levágni. A kilences pedig Törökország száma, legalábbis a Türkinfónál.

Sorozatunkban azt vesszük sorra, mi a 9 jó, ismert, ízletes, hazahozni-, hallgatni- vagy kóstolnivaló, sínen gördülő vagy fülbemászó… Összeállításunkban nem az objektivitás, hanem kimondottan az egyéni ízlés vezérelt bennünket. Legyen szó utazásról, irodalomról, gasztronómiáról vagy lakberendezésről, összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat Törökországról – 9 pontban.

Törökország történelmi látnivalóinak száma szinte végtelen – bármerre is járunk az országban – biztos, hogy találunk olyan helyet, amelyről idáig nem is tudtuk, hogy létezik.  A következőkben olyan lenyűgöző, ugyanakkor kevésbé ismert csodákat mutatunk be, amelyekre a törökök nagyon büszkék, de a turisták még csak most kezdik felfedezni.

1Myrai sziklasírok (Demre)

Myra Törökország Antalya régiójában található, Finike közelében. Ókori görög város volt a Lükiai Birodalomban. Az itt látható sírok az i.e. 4. század környékén keletkeztek, sziklába vájták őket. Korábban vörös, kék, lila és sárga színűek voltak, de az idő múlásával a színek kifakultak, ennek ellenére vonzóak lehetnek a turisták számára. Az ókori város helyén ma Demre található.

2Manazan (Taşkale falu)

A Manazan-barlangok Törökország közép-anatóliai régiójában találhatók, Karaman tartományban. Ezek a függőlegesen kialakított kis barlangok szintén sziklába vannak vájva. Keletkezésük a bizánci korig nyúlik vissza, igazi építészeti csoda. Annak ellenére, hogy emberek már nem laknak bennük, a helyiek jól tudják hasznosítani: tárolóhelyeket alakítottak ki bennük.

3Termesszosz (Antalya)

Az Antalya mellett található ókori várost Nagy Sándor nem hódította meg. Egy hegy tetején fekszik, így meg tudta őrizni függetlenségét. Egy kis emelkedő után érkezünk meg arra a helyre, ahol a város maradványai és a sírok láthatók. Ha valaki az eredeti tárgyakat is látni szeretné, annak az Antalyai Régészeti Múzeumba kell ellátogatnia.

4Kekova vízalatti romjai (Demre)

Kekova a Myrai sziklasíroktól kb. 50 km-re található. A Földközi-tenger partján fekvő város Törökország egyik leglátványosabb városa. Az i.e. 2000 körül keletkezett Siemna egy tengeri kereskedő város volt a Lükiai Birodalomban, több földrengés után azonban a víz alá került. A turisták csónakkal érkeznek a helyszínre, hogy megcsodálják a maradványokat, köztük hajóroncsot, épületeket, házakat, sírokat.

5Kızkalesi-erőd (Mersin)

A Kızkalesi-erőd Mersin tartományban található egy kis szigeten a tengerben. Egy legenda is fűződik hozzá.  A történet szerint az oszmán szultán építette a kastélyt, hogy megvédje lányát, de az örmény királyoknak is védelmet nyújtott a földközi-tengeri kalózokkal szemben.

6Ishak pasa palotája (Aǧrı)

Az Ishak pasa palota egy nagyon jó állapotban fennmaradt épület, mely Törökország keleti részén, az örmény határ közelében, Aǧrı tartományban található. A dombos török táj közepén egy igazán feltűnő helyszínen áll a palota, melyet a pasa családja építtetett 1685 és 1784 között. Az Oszmán Birodalom bukását a gyönyörű palotának sikerült túlélnie, mert viszonylag távol helyezkedik el mindentől.

7Szent Kereszt örmény katedrális (Van)

A templom Törökország délkeleti részén, Van tartományban található, az Akdamar-szigeten. A Szent Kereszt örmény katedrális a 900-as évek elején épült, 2005-ben újították fel és ma múzeumként működik. A templomban csodás faragványok láthatók, melyek a Bibliából vett történeteket mesélnek el.

8Mren katedrális (Kars)

Egy távoli helyen, Törökország Örményországgal közös határán áll a csodálatos Mren katedrális már több, mint 1000 éve. A 600-as években épült templom vörös és fekete falazott téglából épült, a templom belsejét vallási témájú festmények díszítik.

9Durupınar (Aǧrı)

Ez a hajó formájú, legendás sziklaképződmény a török-iráni határtól nem messze található. Általában zarándokok keresik fel és sokan úgy tartják, hogy ezen a helyen volt Noé bárkája.

Forrás: theculturetip.com

Kollár Kata – Türkinfo

16,474FansLike
639FollowersFollow