35 éves gólyafészek Sivasban

A tavasz érkeztével a gólyák is visszatértek fészkükbe, amelyet egy középiskola tetejéről egy általános iskola tetejére helyeztek át a közép-anatóliai Sivasban.

A gólyafészek a Şehit Faruk Aydoğdu Középiskola 1983-as alapítása óta a tetőn volt. Tavaly azonban, amikor a gólyafészekből kihulló ágak már a diákok testi épségét veszélyeztették, Sivas kormányzója, Davut Gül elrendelte, hogy a fészket máshová költöztessék.

A fészket a városfenntartó munkásai daruval költöztették át a középiskolával közös kerten osztozó Şehit Erdal Çetin Általános Iskola tetején elhelyezett állványra.

Az iskola munkatársai, diákjai és a helyiek is nagyon aggódtak, hogy a gólyák nem térnek vissza az elköltöztetett fészekbe, így nagy öröm volt számukra, amikor a gólyák múlt héten megérkeztek új fészkükbe.

A gólyák az iskola kabalájává váltak. Minden tavasszal visszarepülnek a fészekbe, hogy tojást rakjanak, és három vagy négy fiókával térjenek vissza a melegebb vidékekre, amikor az idő hidegebbre fordul.

A diákok és a tanárok reggelenként ellenőrzik a gólyákat. A madarak nagyon fontos szerepet töltenek be a helyiek és a diákok életében, akik attól tartanak, hogy a gólyák egy napon majd végleg elhagyják a fészket.

Ömer Doğan, a Şehit Erdal Çetin Általános Iskola igazgatója az Anadolu Hírügynökségnek elmondta, hogy a gólyák az iskola 1983-as alapítása óta a tetőn fészkelnek. „A gólyák idén is megérkeztek, és megszokták fészkük új helyét. Minden tavasszal várjuk, hogy megjöjjenek” – mondta. Doğan azt is elmondta, hogy a diákok is nagy izgalommal várják a gólyákat.

„Ők a mi visszatérő vendégeink. Reggelenként iskolába menet, érdeklődve nézünk fel a tetőre, hogy lássuk, ott vannak-e. Diákjaink nem zavarják a gólyákat. Amikor leszállnak a kertbe, a tanulók nem zavarják, nem ijesztgetik őket. Nagy örömmel tölt el minket, hogy egy gólyafészek van a városközpontban az iskola tetején, amikor olyan sok beton van körülöttünk” – mondta.

Mustafa Güler helyi lakos ezen a környéken lakik 40 éve. „A gólyák története nagyon régre nyúlik vissza. Volt itt egy régi iskola, annak a tetejére jöttek. Később az iskolát felújították, és a gólyák ezen a tetőn maradtak. Minden évben, várjuk őket mint a tavasz hírnökeit, és ők minden  márciusban megérkeznek.  Furcsa lenne, ha egyszer nem jönnének.”

Fordította: Lukács Eszter – Türkinfo

Forrás: Hürriyet Daily News