![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
Műfordítás-pályázat díjátadója az OIK nyílt napján
Műfordítás-pályázat díjátadója az OIK nyílt napján
Idén Attilâ İlhan török író, költő Sisler Bulvarı című versének magyar fordítását várta a zsűri, Vörös István költő, műfordító, a zsűri elnöke, Pál Laura műfordító és Nemes Krisztián szerkesztő, műfordító.
A díjátadón a megjelenteket Mustafa Aydoğdu, a Yunus Emre Intézet igazgatója köszönti.
A verset Tarik Demirkan író, műfordító olvassa fel törökül.
Helyszín: I. emelet, olvasóterem
Regisztráció nem szükséges!
2024. szeptember 27., péntek, 17.00
Forrás: facebook
Törökország is részt vesz az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A Magyar–Török Kulturális Évad keretében Törökország is képviselteti magát szeptember 26. és 29. között a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, ahol török könyvkiadók mutatják meg könyvkínálatukat, magyar partnereikkel közös könyvbemutatókat tartanak, és további szakmai együttműködéseket keresnek.
A budapesti könyvfesztiválon Melike Günyüz, Sedat Demir és Ali Güney a törökországi könyvkiadási tevékenységek fejlődéséről és az ezen a területen bekövetkezett innovációkról beszélnek majd, Yakup Çelik az Isztambul-olvasatok értékelését végzi a modern török irodalomban, Sara Şahinkanat török meséket mesél majd fiatal olvasóknak, Yalvaç Ural pedig arról beszél, hogyan változtak meg a gyerekek világszerte az 1990-es évek óta.
Güray Süngü a Megmaradt árnyék című regényét mutatja be a fesztiválon. Emellett A szavak egyesítő ereje című illusztrációs kiállítás is megtekinthető lesz a fesztivál ideje alatt, amely a török és magyar kölcsönszavakra hívja fel a figyelmet.
A fesztiválon könyvbemutatók, dedikálások, kerekasztal-beszélgetések, szakmai előadások és kulturális események várják a látogatókat.
Forrás: kultura.hu
Az apát és a férjet is elítélték egy hatéves kislány húsz éve kötött házassága miatt Törökországban
Tizenkilenc év börtönbüntetésre ítélték Törökországban egy vallási szervezet alapítóját, aki húsz évvel ezelőtt feleségül adta akkor hatéves kislányát egy 29 éves férfihez – jelentette az Anadolu török hírügynökség. A férj súlyosabb, 36 éves börtönbüntetést kapott.
Az eset a ma már felnőtt feleség 2020 végén beadott keresete nyomán került a török bíróság elé. A húsz éve feleségül adott kislány apját, a közismert Hiranur Alapítvány alapítóját szexuális bántalmazás miatt ítélték el, a férjet szexuális visszaélés és kényszerítés vádpontokban találták bűnösnek. A nő anyja, aki ellen elfogatóparancs van érvényben, jelenleg bujkál a hatóságok elől.
Az ügy a török Birgün napilap beszámolója után vált nyilvánossá, amely az eset leírásával rávilágított az iszlám szekták törökországi befolyására. A lap említést tesz arról is, hogy a kislány helyzetéről egy orvos már 2012-bem értesítette a hatóságokat, de a bejelentést nem követte büntetőeljárás.
Törökországban a polgári házasságkötés korhatára 18 év, de a fiatalkorúak 17 éves korukban szüleik vagy törvényes gondviselőik beleegyezésével házasságra léphetnek, 16 éves koruk betöltése után pedig a bíróság külön engedélyével – „kivételes körülményekre vagy létfontosságú okokra hivatkozva” – szintén házasságot köthetnek.
Emellett azonban nem ritkák a férfiak és kiskorú lányok közötti vallási házasságok, főként vidéken.
Forrás: hirado.hu
Az egykor lesajnált török futballbajnokság ma már klasszisokat és sztáredzőket vonz
Korábban fehér folt volt a futballtérképen Törökország, de az első fecske, „Dündar Siz”, vagyis Didier Six 1987-es megérkezésétől kezdve a Süper Ligben megfordultak már a legnagyobb csillagok is Didier Drogbától Wesley Sneijderen vagy Robin van Persie-n át Roberto Carlosig.
Ha nem is topligába, de olyan bajnokságba érkezik meg a német Freiburgtól a török Galatasarayhoz szerződő Sallai Roland, amely hemzseg a sztároktól. Csak a három nagy isztambuli csapatban olyanok játszanak, mint a 2023-as olasz gólkirály Victor Osimhen, továbbá Michy Batshuayi, Dries Mertens, Lucas Torreira, Hakim Zijes, Mauro Icardi (Galatasaray), Dusan Tadics, Filip Kosztics, Dominik Livakovic, Fred, Jusszef en-Nesziri (Fenerbahce), Gabriel Paulista, Joao Mário, Ciro Immobile (Besiktas). És azt se feledjük: a Fenerbahce edzőjét José Mourinhónak hívják.
Korántsem volt ez mindig jellemző.
A bajnokságot csak 1959-ben alapították, és akkoriban a török futball Európa hátsó felében kullogott mind válogatott, mind klubszinten. A bajnokság belterjes volt, többnyire hazai játékosok szerepeltek benne vagy nagyon olcsó keleti légiósok. A török klubcsapatok rendre korán elhasaltak az európai kupákban, ez még a nyolcvanas évekre is olyannyira jellemző volt, hogy 1980 és 1988 között egy török együttes nyert csak (egyetlen) párharcot a BEK-ben. Így aztán óriásit szólt, amikor 1987-ben egy igazi sztár, az 52-szeres francia válogatott csatár, 1984 Európa-bajnoka, Didier Six szerződött a török ligába, valódi úttörőként. Annyira akarta őt az isztambuli együttes és szintén világhíres vezetőedzője, a nyugatnémet Jupp Derwall, hogy még a nagypolitika is beavatkozott. Akkoriban csak két külföldi szerepelhetett a csapatokban (nem csak Törökországban), és a Galatának volt már két jugoszláv légiósa. Ám Ali Tanyer belügyminiszter volt a klub tekintélyes alelnöke, aki egy nap alatt elintézte, hogy Didier Six Dündar Siz néven török állampolgár legyen, török útlevelet kapjon, így azonnal játszhatott is. A labdarúgó teljesen természetesnek tartotta az esetet, és így nyilatkozott: „Nincs ebben semmi különös. A nyugat-európai kosárlabda- és jégkorongcsapatokban számtalan, ilyen módon honosított tengerentúli játékos szerepel. Természetesen francia vagyok, és nevemtől függetlenül az is maradok.”
Folytatás
Forrás: www.nemzetisport.hu
Aggódnak a német kebabosok egy török kérvény miatt
Törökország szeretné a döner kebabot levédetni, hogy ugyanolyan uniós státusszal rendelkezzen, mint a spanyolországi Serrano sonka és a nápolyi pizza.
A marhahús és a csirke csillog, ahogy lassan forog a függőleges nyársakon, mielőtt borotva vékony csíkokra vágják őket. Két szakács gyakorlott táncban csúszik át a sercegő rostély mellől a forró kenyérpirítóhoz. A friss paradicsom, a káposzta és a vöröshagyma halmai színes halmot alkotnak.
A Berlin trendi Mitte negyedében található Kebap With Attitude-ban zajló jelenet tipikusan olyan utcai standok és éttermek látványa, ahol a szakácsok pitakenyérbe halmozzák a hozzávalókat, hogy elkészítsék a városban kedvelt döner kebabot.
A harapnivaló státusza azonban veszélybe kerülhet, ha az Európai Bizottság jóváhagyja Törökország azon kérvényét, hogy szabályozza, mi viselheti legálisan a döner kebab nevet.
A berlini székhelyű Európai Török Döner Gyártók Szövetsége szerint egy olyan iparág van veszélyben, amelynek éves forgalma csak Németországban mintegy 2,3 milliárd euró (közel 2,6 milliárd dollár), Európa-szerte pedig 3,5 milliárd euró (közel 3,9 milliárd dollár).
„A kormánytagoktól a hétköznapi emberekig mindenki döner kebabot eszik” – mondta Deniz Buchholz, a Kebap With Attitude tulajdonosa, miközben pincérek gőzölgő rendeléseket szállítottak a konyhából az éhes ebédidőben érkező vásárlóknak egy esős hétfő délutánon.
A „döner” szó a török „dönmek” igéből származik, ami azt jelenti, hogy „megfordul”. A húst órákig grillezik nyárson, és akkor vágják le, amikor a hús már ropogós és barna. Törökországban az étel eredetileg bárányhúsból készült, és csak tányéron árulták. Az 1970-es években azonban a berlini török bevándorlók úgy döntöttek, hogy pitában tálalják, és a receptet úgy alakították át, hogy a berliniek számára különleges legyen.
Forrás: hu.euronews.com
Gyönyörűen megmunkált, 1500 éves üvegeket találtak
A millefiori technika a 8. századra elveszett, és csak a 19. században éledt újjá.
A török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium régészei az Akdenizi Egyetemmel együttműködve millefiori üveglapokat fedeztek fel az ókori Andriakében – számol be a Heritage Daily. A település egy ókori kikötőváros volt, amely Myrát, azaz a mai törökországi Demrét szolgálta ki. Úgy tartják, hogy a kikötőben helyezték el Pál apostolt és fogolytársait az Itáliába tartó alexandriai hajó fedélzetére.
A most feltárt, millefiori üvegből készült bevonattal ellátott táblák az i. sz. 5. századból származnak. Az üvegkészítési technika megnevezése az olasz mille (ezer) és fiori (virág) szavakból származik, a módszerrel egyedi mintákat hoznak létre az üvegárukon. Ehhez díszes üvegrudakat készítenek, kemencében vékonyra nyújtják azokat, megőrizve a mintát, majd a rudakat kihűlve gyöngyökre vagy korongokra vágják.
A millefiori készítésének ismerete a 8. századra elveszett, és a technikát csak a 19. században élesztették újjá. Az Andriakénál feltárt táblák különböző színű és geometriai formájú virágokat ábrázolnak, ez az első ilyen típusú leletegyüttes Törökországban, egyben ez az idei év egyik legfontosabb régészeti felfedezése az országban.
A kutatók úgy vélik, hogy a táblák egy helyi, előkelő építmény falait díszíthették. A csapat üvegrozettákat is feltárt, valamint olyan keretek maradványait, amelyek szintén üvegből készültek.
Forrás: ng.24.hu
Egy ótörök jóskönyv és rejtélyei
Dallos Edina előadásával folytatódik a „Rejtély és varázslat a keleti kultúrákban” sorozat.
A Góbi-sivatag szélén, az egykori Selyemút egyik állomáshelyén, Dunhuangban Stein Aurél fantasztikus leletegyüttest talált a 20. század elején. Az Ezer Buddha barlang befalazott „könyvtárából” sok buddhista emlék mellett előkerült egy ótörök rovásírással készült kis kéziratos könyvecske is, az Irk bitig. A jóskönyv szövegét néhány év múlva angol fordítással már ki is adta egy dán turkológus, az Irk bitig azonban még rengeteg rejtélyt tartogat számunkra – az előadás ezeket mutatja be.
Dallos Edina folklorista, turkológus, az ELTE Török Filológiai Tanszék habilitált egyetemi docense. Fő kutatási témái a meseelmélet, a török nyelvű népek korai vallási formái, valamint a Volga-vidéki török népek hiedelmei.
Az Orientalisztikai Intézet hagyományos őszi előadás-sorozatának középpontjában ezúttal olyan téma áll, amelyet sokan ‒ és talán nem is minden ok nélkül ‒ a „mesés” Kelet egyik jellegzetes sajátosságának tartanak: a rejtély és a varázslat, a csoda és a misztikum. Az egyes előadások ezt a kérdéskört vizsgálják meg irodalomtörténeti, illetve vallás- és kultúratudományi nézőpontból.
2024. szeptember 26. 16:00 – 17:30
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F)
Forrás: www.elte.hu
Október elején rendezik a gödöllői hárfafesztivált
Október 4. és 6. között rendezik a 26. Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivált, amelynek gálakoncertjén Sirin Pancaroglu török hárfaművésznő lép színpadra a Gödöllői Királyi Kastélyban.
A fesztivál október 4-én Bábel Klára szólóestjével kezdődik, amelyen Daquin, Handel, Mozart, Godefroid és Pierné művei mellett Malek Miklós hárfára írt darabja is elhangzik – közölték a szervezők pénteken az MTI-vel.
Vigh Andrea október 5-én ír-kelta-breton és skót tradicionális dalokkal nyitja meg a koncertjét kelta hárfán, melyet 4 virtuóz romantikus fantázia követ.
A koncert műsora tisztelgés a múlt előtt és tiszteletadás mindazoknak, akik Magyarországon kelta hárfával és irodalmával foglalkoznak. Az esten közreműködik Gulyás Csilla hárfaművész.
Az idei év különlegessége, hogy a záró koncerten a török-magyar kulturális év részeként Sirin Pancaroglu hárfaművésznő lesz a fesztivál vendége, aki a ceng török tradicionális hárfát mutatja be a közönségnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
A fesztiválon két idén diplomázott fiatal tehetség, Anqi Jin Kínából és Ferge Elizabet mutatkozik be, Andrea Ventura a hárfa működéséről és karbantartásáról tart szakmai előadást, valamint hangszerkiállítás és gyermekeknek szóló hárfabemutató koncert is lesz.
Forrás: www.ipolyinfo.hu