Elsüllyedt egy márványt szállító teherhajó csütörtök reggel a Márvány-tengeren, a személyzet hat tagja eltűnt.
A parti őrség mentőhajókat és egy repülőgépet küldött az eltűntek felkutatására – közölte az X-en Ali Yerlikaya török belügyminiszter, aki szerint a balesetet a rossz időjárás okozhatta. A meteorológiai szolgálat heves esőzést jósolt a térségre egészen péntekig.
A 70 méteres hajó a Dardanellák partjainál fekvő, márványbányászatáról híres Márvány-szigetről szállított márványt Bursa város kikötőjébe, amikor Imrali-szigetnél – mintegy 50 kilométerre Isztambultól délre – vészjelzést adott le, majd elsüllyedt.
A török hatóságok úgy tudják, hogy az eltűntek mind török állampolgárok.
A hajótörés feltételezett helyén egy üres mentőcsónakot találtak.
Megszakadt a nehézsúly török legendájának, Riza Kayaalpnak a nagy sorozata, miután kedden kikapott a bukaresti birkózó Európa-bajnokság fináléjában, így tizenegy diadal után veszített ismét Eb-döntőt – írta az MTI.
A 34 éves kötöttfogású sportoló 14. alkalommal jutott döntőbe kontinensviadalon és ezt megelőzően csupán egyszer, 2011-ben hagyta el vesztesen a szőnyeget. Ezúttal az orosz Szergej Szemjonov volt a riválisa, aki 4–2-es vezetésénél betusolta őt. A nap másik négy kötöttfogású fináléjában moldovai, azeri, örmény és szerb siker született. Magyar versenyző nem volt érdekelt az első éremosztó programban.
Eredmények:
kötöttfogás 55 kg,
Európa-bajnok: Artium Deleanu (Moldova)
2. Rashad Mammadov (Azerbajdzsán)
3. Denis Florin Mihai (Románia) és Manvel Hacsatarjan (Örményország)
a döntőben: Deleanu-Mammadov tus
kötöttfogás 63 kg
Európa-bajnok: Murad Mammadov (Azerbajdzsán)
2. Olekszandr Hrusin (Ukrajna)
3. Edmond Nazarjan (Bulgária) és Anvar Allahjarov (orosz, semleges színekben)
a döntőben: Mammadov-Hrusin 2-1
kötöttfogás 77 kg
Európa-bajnok: Malhas Amojan (Örményország)
2. Yunus Emre Basar (Törökország)
3. Iuri Lomadze (Georgia) és Adlet Tyuljubajev (orosz, semleges színekben)
a döntőben: Amojan-Basar 7-0
kötöttfogás 87 kg
Európa-bajnok: Aleksandr Komarov (Szerbia)
2. Ali Cengiz (Törökország)
3. Kiryl Maszkevics (fehérorosz, semleges színekben) és Zsan Belenyuk (Ukrajna)
a döntőben: Komarov-Cengiz 4-1
kötöttfogás 130 kg
Európa-bajnok: Szergej Szemjonov (orosz, semleges színekben)
2. Riza Kayaalp (Törökország)
3. Beka Kandelaki (Azerbajdzsán) és Danila Sotnikov (Olaszország)
a döntőben: Szemjonov-Kayaalp tus
Szilvássy Erik (kékben) a nyolcaddöntőben kikapott, de legyőzője finalista lett, így a vigaszágon folytathatja (fotó: MBSZ/Róth Tamás)
2024. február 29. csütörtök 19:00
Jegyárak: 2200 Ft, 2900 Ft
Hagyományok Háza, Színházterem
A 2024-es magyar-török kulturális évad keretében megrendezett koncert
Az Allegra Ensemble a török Állami Operaház és Balett Főigazgatóságán belül működő, egy szólistából és hét hangszeres művészből álló együttes, amely 2005 óta szervez koncerteket Törökországban és külföldön, és eseményeiket nagy érdeklődéssel követik világszerte. Az Allegra Ensemble, ami annyit jelent, hogy ” Vidám Együttes”, népdalokat, tangókat, klasszikus jazz darabokat, valamint számos különböző zenei műfajból válogatott gazdag repertoárt ad elő.
A 8 nőből és 8 konzervatóriumban tanuló zenészből álló Allegra Ensemble a „tengernyi zene” mottóval igyekszik a világzenét annak minden színében visszatükrözni. Az együttes repertoárjában elsősorban törökországi népdalok szerepelnek, majd tangók, musicalek, fadosok, sanzonok és klasszikus jazzdarabok, amelyek a világzene jeles példáin alapulnak. Az Allegra Ensemble fontos újítást hozott ezen a téren Törökországban azzal, hogy mindezen ismert zenei példákat polifonikusan, klasszikus zenei hangszerekkel adja elő.
Az Allegra Ensemble 8 női művészből áll, köztük Mehlika Karadeniz Bilgin szoprán, Ümmiye Özdem első hegedű, Şenzelita Aykanat második hegedű, Melda Sak brácsa, Hande Ulutaş cselló, Müjde Akden fuvola-mandolin, Gülriz Tunca zongora és Irmak Tokgöz ütőhangszerek, a zenét Osman İşmen rendezte.
Kép forrása: Aleksandar Popovski Facebook oldala, jelenet az Isztambulból érkező Háború és béke produkcióból
A Török-Magyar Kulturális Évadhoz csatlakozva két török előadás is látható lesz a MITEM programjában. Isztambulból a Háború és béke színpadi adaptációját hozzák a Budapesten is jól ismert Alekszandar Popovszki rendezésében. Tolsztoj művének probléma felvetése ma is aktuális: véres történelmi időkben az egyéni döntések tere beszűkül, a szabadságvágy feloldódik a közösségi moralitásban. Ankarában februárban lesz a bemutatója az Anyaállam (Devlet Ana) című előadásnak, ami az egyik legfontosabb török történelmi regény, Kemal Tahir műve alapján készül. Az előadás a török nép küldetését, lelki alkatát és államiság gyökereit tárja fel és mutatja be, méltóképpen illeszkedve a magyar-török kulturális évad programjába, amelynek keretében a Török Köztársaság megalakulásának és a magyar-török diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját ünnepli a két ország. A Nemzeti Színház a Körhinta előadással az Antalya Nemzetközi Színházi fesztiválon lép fel májusban a török-magyar évad keretében.
Olasz világpremier, kortárs spanyol drámaíró, török előadások a Török-Magyar Kulturális évhez csatlakozva, belga, bolgár, baskír, grúz, görög, izraeli társulatok, – világszínházi találkozások lesznek idén is a Nemzeti Színházban.
A 11. MITEM-et a bolgár színházi élet jelentős rendezője, Diana Dobreva vizuálisan lenyűgöző előadása nyitja meg. Olyan nagy sikerű alkotók térnek vissza, mint Rimas Tuminas, Jan Fabre, Teodórosz Terzopulosz és Alessandro Serra, aki legújabb előadásának világpremierjét Budapesten tartja, Juan Mayorga spanyol drámaíró saját darabjának rendezőjeként is bemutatkozik a MITEM közönségének. A fesztivál különlegessége lesz, hogy a tbiliszi színművészeti egyetem hallgatói Az ember tragédiájából alkotott kortárs tánckompozíciójukat hozzák el Budapestre.
A szerelmesek ma teljes gőzre kapcsolnak, a holnapi Valentin-nap alkalmából ugyanis sokan az utolsó pillanatos foglalásokat intézik, miközben futnak egy utolsó kört az áruházakban, hogy beszerezzék az ajándékokat. Ezen a napon nem sokan gondolnak a szinglikre, kivétel Isztambulban, ahol egy olyan rendhagyó eseményt szerveznek, amelyen nemcsak a párban lévők találhatnak értékes csecsebecsékre, de az egyedülállók is nyerészkedhetnek egy kicsit a szerelmesek világnapján. Hogy hogyan?
Néhány fiatal a Nişantaşı negyedben Valentin-nap előtti kirakodóvásárt szervez, hogy a szakításon átesett személyek megválhassanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket az exeik hagytak náluk.
A szervezők hatalmas kiállítói érdeklődésről számoltak be, ami nem csoda, hiszen rengetegen vagyunk, akik akár hónapokig, évekig elsétálunk nap mint nap egy szekrény tetején hagyott doboz mellett, amelybe a legutóbbi szakításunkat követően az exünk nálunk maradt holmijait pakoltuk, ám még nem volt lehetőségünk visszajuttatni azokat hozzá. Ezekről a cuccokról egy idő után mindkét fél hajlamos megfeledkezni, majd a legtöbb esetben a holmik a kukában végzik. Éppen emiatt pattant ki a zsibvásár ötlete az isztambuli fiatalok fejéből, és emiatt telt be mostanra szinte az összes szabad hely.
A vásárral nemcsak a szinglik Valentin-napját dobják fel a szervezők a lehetséges plusz pénz ígéretében, hanem azoknak a szerelmeseknek is alternatív lehetőséget biztosítanak a vásárlásra, akiknek még nem sikerült beszerezniük az ajándékokat. Ez persze csak olyan esetben jelenthet megoldást a pároknak, akik humorosan állnak a szerelmesek világnapjához, a portékákat ugyanis a gazdáik sok esetben valamilyen humoros vagy épp rosszmájú megjegyzéssel látják el, mint „A piros nem is állt jól neked”, „A nadrág, melyet a szomorúságod szaggatott szét”, vagy egy karórán, hogy „Bármeddig működik, csak a mi elemünk járt le”.
A vásáron persze a Valentin-naptól függetlenül civil érdeklődőket is várnak, illetve az sem kizárt, hogy az exek is felbukkannak és a csípős megjegyzések kíséretében, némi líra ellenében szerezhetik vissza a cuccaikat.
Büşra Kayıkçı Isztambulban zenei közegben nőtt fel, kilencévesen kezdett zongoraleckéket venni, balettet tanult, és hétvégi művészeti iskolába is járt. A középiskola után azonban úgy döntött, hogy a belsőépítészetet választja hivatásul. „Az építészeti tanulmányok új szemléletet adtak a művészethez” – mondja -, és végül a zeneszerzésben találta meg azt a kreatív szabadságot, amelyet mindvégig keresett. Első műveit olyan modern klasszikus zeneszerzők, mint John Cage és Michael Nyman. Ugyanezen év novemberében saját maga adta ki a „Doğum” (törökül „születés”) című kislemezt, majd az „Eskizler” című debütáló albumát. Eddigi legjelentősebb projektjei közé tartozik a New York-i Színházi Balettel való együttműködése 2020-ban, ahol Melissa Toogood koreográfus Kayıkçı zenéjére készített kortárs táncdarabot.
Büşra Kayıkçı új albuma, a „Places” a 2019-es első kompozíciós vázlatainak és tanulmányainak folytatása és megszilárdítása, amelyek eredetileg az „Eskizler” című debütáló albumán jelentek meg. Kayıkçı megközelítése az első és a mostani albumon is bizonyos szempontból a szinesztézia jeleit mutatják- más szóval a zene és az építészet összekapcsolására vonatkozó elképzelése messze túlmutat a tisztán interdiszciplináris gondolkodáson.
A „Places” című album darabjai olyan elveket követnek, amelyeket Büşra Kayıkçı az építészetből ültetett át kompozíciós munkájába: egy tér harmonikus kialakításához megtanulta, hogy először a színeket, formákat és anyagokat válassza ki, majd ezeket kombinálja egymással. Hasonlóképpen, zenéjében moduláris díszletként határozza meg a harmóniákat, dallamokat, témákat és motívumokat, a formát és a hangzó anyagot, hogy aztán kombinálja, mérlegeli őket egymással szemben, majd pedig egyensúlyba hozza.
Nem megszokott, hogy egy történet megálmodója szerepet vállal a könyvéből készült sorozatban.
A három nővér nem csak sorozatként sikeres, hiszen először regény formájában adták ki, ami igen hamar bestseller lett Törökországban. Az persze bevált formula, hogy a népszerű könyvekből filmadaptáció készül, de az ritka, hogy maga az író is szerepel benne.
A három nővér írója, Iclal Aydin a sorozatban a lányok édesanyját, Nesrint alakítja. Bár nem ez az első szerepe, hiszen korábban mi is láthattuk őt Hasretként a Sorsok útvesztőjében, a saját elmondása szerint nem volt könnyű dolga, Nesrin megszemélyesítésével.
„Nem volt egyszerű Nesrin bőrébe bújnom, de végül sikerült úgy megformálnom őt, hogy elégedett lettem a végeredménnyel. Amikor a regényeimet írom, mindegyik szereplőt elképzelem a fejemben, Nyilván volt egy kép bennem Nesrinről és persze a lányokról is. Érdekes volt végignézni a sorozat munkálatainak a kezdetén, hogy a színészek és a karakterek, hogyan forrnak egybe. Úgy láttam, ez számomra volt a legnagyobb kihívás” – árulta el a 52 éves írónő.
Kilenc bányász eltűnt egy kelet-törökországi aranybányánál történt földcsuszamlás következtében kedd délután. A mentőcsapatok már a helyszínen vannak. Az esetről videó is készült.
Földcsuszamlás történt kedd délután a törökországi Erzincan tartományban, egy aranybánya mellett. A török média beszámolója szerint kilenc ember eltűnt. A keresési és mentési munkálatok folyamatban vannak.
Az Erzincan tartományban található bánya – amit a Lidya Madencilik cég üzemeltet – a törökországi Calik Holding és a torontói SSR Mining tulajdonában van.
Ali Yerlikaya belügyminiszter az A Haber műsorszolgáltatónak elmondta, hogy 400 kutató-mentő munkatárs keresi az eltűnt bányászokat.
![Türkinfo](https://turkinfo.hu/wp-content/uploads/2024/05/rsz_turkinfo_15_png.png "Türkinfo - \")
