2026. május 1.
Türkinfo Blog Oldal 77

A vihar ellenére sem maradt török kézen a Tatai vár

A Tatai Patara zárócsatája az eső ellenére sem maradt el. A magyarok visszafoglalták a Tatai-várat a törököktől
Fotó: Hagymási Bence / Forrás: 24 Óra

Szikrázó robbanás, dübörgő léptek, füstfelhőbe burkolózó várkapu zárta a háromnapos törökkori fesztivált. A Tatai Patara idei zárócsatája még az eső és a viharos szél ellenére is látványos diadalt hozott a nézőknek.

A várkapu ismét megadta magát: a háromnapos történelmi forgatag végén dübörögtek a puskák, pattogtak az ágyúk. A fesztivál csúcspontja idén is a látványos zárócsata volt, a Tatai Patara utolsó napján.

Szikraeső, dörgések, rohamra induló seregek – vasárnap délután Tatán ismét életre kelt a történelem. A XVII. Tatai Patara zárócsatájában a keresztény hadak furfangos találmánnyal – egy látványos robbanással – nyitották meg az újjáépített, szépen felújított várkaput, hogy visszafoglalják a törökök kezén lévő erődöt.
Berobbant a várkapu a Tatai Patara zárónapján

Pedig az oszmán seregek bizakodtak. A vasárnapi viharos szél és a szemerkélő eső láttán abban reménykedtek, hogy Pálffy Miklós lemondja az ostromot, vagy legalábbis kevesebb keresztény harcos vonul csatába. A számításuk azonban nem jött be: bár több hagyományőrző sátrat bontott a zuhé miatt, a magyar seregből még így is elegen maradtak, hogy sikeres rohamot indítsanak a Tatai-vár ellen.

Szikraeső, dörgések, rohamra induló seregek – vasárnap délután Tatán ismét életre kelt a történelem. A XVII. Tatai Patara zárócsatájában a keresztény hadak furfangos találmánnyal – egy látványos robbanással – nyitották meg az újjáépített, szépen felújított várkaput, hogy visszafoglalják a törökök kezén lévő erődöt.

Folytatás, képek, videók

Forrás: www.kemma.hu

Pénzbírság jár azoknak, akik landolás után egyből felállnak a repülőn

Kép forrása: www.pxfuel.com. A kép illusztráció.

Törökország új szabályozással igyekszik növelni a légi közlekedés biztonságát: azokat az utasokat, akik a repülőgép landolása után még a teljes megállás és a biztonsági jelzés kialvása előtt felállnak, pénzbírság sújtja. A hatóságok szerint ez az intézkedés elengedhetetlen a fedélzeti balesetek megelőzése érdekében.

Törökország új légi közlekedési szabályt vezetett be, amely meglepetést okozhat sok utazónak: azok az utasok, akik a repülőgép landolása után azonnal felállnak, jelentős pénzbírságra számíthatnak. A török hatóságok szerint a szabály célja az utasok biztonságának fokozása. A szabály értelmében csak akkor lehet felállni, ha a repülőgép teljesen megállt, és a „biztonsági öv becsatolása kötelező” jelzés kialudt. Aki ezt megszegi, 2 064 török líra, azaz körülbelül 67 amerikai dollár (mintegy 24 000 forint) pénzbírságot kaphat.

Az intézkedés a világ egyik legnagyobb repülőterén, az isztambuli IGA reptéren már életbe lépett, és a szabály minden Törökországba érkező kereskedelmi járatra vonatkozhat.

Bár sok utas szinte reflexből áll fel a gép megállása előtt, az utazási szakértők is megosztottak a kérdésben. Nicole Campoy Jackson, a Fora Travel tanácsadója szerint a gyors felállás pszichésen hasznos lehet: az utasok felfrissülnek, és elősegítheti a gördülékeny kiszállást, írja a People.

A szabály egyelőre csak Törökországban van érvényben, de nem kizárt, hogy más országok is követik a példát, figyelembe véve a repülésbiztonság fontosságát.

Forrás: ripost.hu

5000 éves kenyérrecept hódít Törökországban – a helyiek imádják az ősi ízeket

Kép forrása: www.pxfuel.com

Egy 5000 éves kenyérrecept újjáélesztése Törökországban váratlan sikert aratott. A régészek által feltárt ősi kenyér alapján készült változatot a helyiek imádják, és a pékség alig győzi a keresletet.

Törökország középső részén, Eskişehir városában a régészek egy 5000 éves, megégett kenyérdarabot találtak egy ház bejárata alatt, a Küllüoba Höyük nevű bronzkori településen végzett ásatások során 2024 szeptemberében. A lelet, amely az eddig ismert legrégebbi sütött kenyér, március 28. óta megtekinthető az Eskişehir Régészeti Múzeumban.

„Ez az eddigi legősibb sütött kenyér, amelyet ásatás során találtunk, és nagyrészt megőrizte eredeti formáját” – mondta Murat Türkteki régész, az ásatás vezetője az AFP-nek adott interjújában.

A kenyér elemzése kimutatta, hogy durván őrölt emmer búzalisztből – egy ősi búzafajtából –, lencsemagokból és egy növényi levélből készült, amely természetes kovászként szolgált. A lapos, korong alakú kenyér átmérője körülbelül 12,7 centiméter.

A helyi hatóságok kíváncsiak voltak, hogy újra lehet-e készíteni ezt az ősi receptet, ezért felkeresték a Halk Ekmek nevű pékséget Eskişehirben. Mivel az emmer búza már nem elérhető Törökországban, a pékek Kavilca búzát – egy közeli rokon fajtát –, bulgurt és lencsét használtak az eredeti összetevők megközelítéséhez.

Az első adag kenyér néhány órán belül elfogyott, és azóta a pékség naponta körülbelül 300 „Küllüoba kenyeret” értékesít. Az önkormányzati támogatásoknak köszönhetően a kenyér mindössze 50 török lírába (kb. 470 forint) kerül.

A kenyér másik figyelemre méltó tulajdonsága, hogy szárazságtűrő növényekből készül, ami felkeltette a régészek és a helyi tisztviselők figyelmét is. Törökország jelenleg vízigényes növényeket, például kukoricát és napraforgót termeszt, de a Kavilca búza ellenáll a szárazságnak és a betegségeknek.

„Őseink tanítanak minket. Ahogy ők, mi is kevesebb vizet igénylő növények felé kellene hogy forduljunk” – mondta Ayşe Ünlüce, Eskişehir polgármestere.

Forrás: www.agroforum.hu

Haydarpaşa ve Selimiye

Felhévíz és Rózsadomb 1000 éves múltja

A mai Margit-híd budai hídfőjének környéke az Árpád-kor hajnalától lakott: a szőlőskertek és vízimalmok hasznából a Nyulak-szigeti apácák és a johannita lovagok is bőségben éltek. 

Később, a török hódoltság idején állandó helyőrség jelent meg,  katonai tábort, lőportárat, és végre tisztességes fürdőket is építettek. Egyidejűleg, már Szulejmán szultánnal megérkeztek az első muszlim szerzetesek is, kik felhévízen több kolostort emeltek és a muszlim temetőt is működtették.  

Ennek egyik legszebb példája Gül Baba türbéje, az Ottomán Birodalom Isztambultól legtávolabb eső ilyen jellegű építménye Európában. Sétánk során belülről is megtekintjük a frissen felújított, s immár több mint 450 éves épületet, benne a síremlékkel, majd a szomszédos, vadonatúj múzeumban boncolgatjuk tovább a török-kori szerzetesség szálait.

Korzózz Velünk! séták Gül Baba türbéje látogatásával

Nem feledik a turkológus diplomatát, aki mindig korpádi maradt

Váratlan halálával nagy űrt hagyott maga után, de családja, barátai és egykori munkatársai két évvel a távozása után sem feledik. Hóvári Jánosra emlékeztek szülőházában, Kiskorpádon.

Volt izraeli, kuvaiti és törökországi nagykövet, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára volt és a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseletének ügyvezető igazgatója. Hóvári János életének 68-ik évében hunyt el váratlanul 2023-ban. Családja, rokonai és barátai megdöbbenéssel fogadták a halálhírét, amely villámcsapásként érte a hozzá a közel állókat. Most emlékét otthon, szülőházánál idézték fel. 

Nem feledik Hóvári Jánost

Életútjának jelentős mérföldkövei voltak a megemlékezés alappontjai, amelyekről Bába Iván, közigazgatási államtitkár beszélt megemlékező beszédében. – Ezzel a táblával emlékeztetjük az utókort a község szülöttére, Hóvári Jánosra, a tanárra, tudósra, diplomatára, a közélet fáradhatatlan szervezőjére. Nagyon nehezen tudunk azzal megbékélni, hogy ennyi volt az ő életútja, életműve számos könyvben, tanulmányban, de leginkább szerettei, tanítványai lelkében marad meg, mondta Bába Iván. 

Forrás és folytatás

Két helyen is épít napelemparkot egy török beruházó Vajdaságban

Kép forrása: www.pxfuel.com

A török Egesa Enerji vállalat két napelemes erőmű építésébe kezdett Vajdaságban, Aradin (Aradac) és Hódságon (Odžaci), összesen 8,6 megawatt névleges teljesítménnyel – számolt be róla az eKapija hírportál. Az aradi naperőmű 4,2 MWp, míg a hódsági erőmű 4,4 MWp teljesítményű lesz.

A projektek megvalósításáról szóló szerződéseket aláírták a kivitelező konzorciummal, amivel hivatalosan is elindult a török befektető első lépése a szerbiai megújulóenergia-piacon.

Az Egesa Enerji a fő befektető és a tőke biztosítója, míg az Electric Power Construction felel az EPC (mérnöki, beszerzési és kivitelezési) munkálatokért, ideértve a tervezést, beszerzést és kivitelezést a kereskedelmi üzembe helyezés (COD) napjáig garantált átadással.

A hazai „A jövő napenergiája” nevű vállalat biztosítja a teljes napelemes felszerelést, beleértve a fotovoltaikus paneleket, invertereket és rendszerelemeket. A „Bey Han” vállalat pedig az EPC kivitelezési munkákért felelős, közvetlen partnerségben az EPC-vel és a SEB-bel.

A hírek szerint a „Bey Han” vállalat mögött több mint 250 MW megépített napelemes kapacitás áll Törökországban.

A három vállalatból álló konzorcium feladata, hogy teljesen működőképes, hálózatra kapcsolásra és kereskedelmi működésre kész naperőműveket szállítson.

Az eKapija portál kiemeli: „Az Egesa Enerji ezekkel a projektekkel tovább bővíti jelenlétét a megújuló energiaforrások szektorában – Törökország és az Egyesült Államok után most már Szerbiában is.”

Forrás: szmsz.press

Az ódon villa rejtélye – könyvbemutató

Szeretettel várunk mindenkit Tarık Demirkan: „Az ódon villa rejtélye” című ifjúsági regényének a bemutatójára június 17-én a Yunus Emre Török Kulturális Intézetbe.

A fekete-tengeri régió több ezer éves múltú kisvárosai, Bartin és Amasra vidékén játszódó történetben a Budapesten élő török kiskamasz ikerlányok, Eda és Seda életükben először a nyári vakáció idejére az apjuk törökországi szülővárosába utaznak a nagynénjükhöz.

Egy este az unokafivéreikkel, Berkkel és Mutluval meglátogatják a család legidősebb tagját, Zeynep mamát, aki egy különös titkokkal teli, ódon villában lakik egyedül, a város szélén. Mikor az idős hölgy elmeséli nekik a valaha szebb napokat látott, patinás villa történetét, a gyerekeknek egyszeriben kedvük támad felkutatni a házban lappangó titkokat, melyek végül egészen a Kr.e. 3. századig visszanyúló, ókori legendákkal kapcsolatos rejtélyekhez vezetik el őket. Az ikerlányok a rokonfiúkkal és Vanília kutyával együtt a fordulatos, izgalmas, helyenként krimiszerű történetben Amasztrisz perzsa hercegnő elveszett gyűrűjére bukkanva régi, elásott kincsekről szóló történetek nyomába erednek, majd váratlanul műkincs-csempészek hálójába kerülve számos kalandon mennek keresztül, miközben mi, olvasóként tucatnyi érdekes tudnivalóval gazdagodunk a régió természeti, építészeti örökségéről és elbűvölő kultúrájáról.

16,474FansLike
639FollowersFollow