Működni fog Erdoğan koalíciója – Törökország-szakértő a Mandinernek
Erdoğan elnök AKP pártjának és a nacionalista MHP-nek a koalíciója működőképes lesz; de a modern felfogású és a konzervatívabb török tömegek közötti ellentétek továbbra is fennmaradnak majd. Kövecsi-Oláh Péter Törökország-szakértőt, a Migrációkutató Intézet munkatársát kérdeztük a török választások tanulságairól.
A szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő török államfő, Recep Tayyip Erdoğan a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Az eredmény még nem végleges, ennek ellenére úgy tűnik, Erdoğan már az első fordulóban abszolút többséget szerzett a parlamentben. Pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) koalícióra lépve győzte le a legerősebb ellenzéki pártot, Muharrem Ince kemalista Köztársasági Néppártját (CHP).
Villáminterjúnkban az új kormánykoalícióról, a kurdok politikai szerepéről és a török társadalom megosztottságáról kérdeztük Kövecsi-Oláh Péter Törökország-szakértőt.
Mit jelent Erdoğannak az 52%-os eredmény? Pártja, az AKP csak a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártjával (MHP) összefogva tudta megszerezni a többséget a török parlamentben. Működhet a koalíció hosszú távon?
Abszolút működhet. A radikálisnak mondott párt, az MHP 11% körül végzett, ami gyengébb eredmény a korábbiakhoz képest. Magyar történelmi párhuzammal élve kicsit mintha felszalámizták volna a pártot. Ennek ellenére azt gondolom, az együttműködés a két párt között működni fog hosszú távon, a párt elnöke a kampány alatt nyíltan vállalta az együttműködést az AKP-val. Ideológiai szempontból mindig is az MHP állt a legközelebb az AKP-hoz a parlamenten belül.
Törökországban tíz százalék a parlamenti küszöb. Ez a világ többi részéhez viszonyítva nagyon magas, mégis bejutott öt párt. Ez gyengítheti Erdoğan hatalmát?
A parlamentbe jutott kisebb pártok közül a legnagyobb sikert egy új párt érte el, ez a Jó Párt (Iyi Parti). A Jó Párt leginkább azok között népszerű, akik nem érzik magukat megszólítva, akiknek a mára már hagyományosnak mondható CHP-AKP ellentét nem jelent semmit. Ahhoz képest, hogy a párt az előző választáson még nem is indult, a mostani tíz százalékos eredmény elég nagy siker.
A kurdokat képviselő Demokrata Néppártot (HDP) sem sikerült kiszorítania a parlamentből.
A HDP-t az elmúlt években minden úton-módon igyekeztek háttérbe szorítani és ellehetetleníteni. A párt egyik társelnöke, Selahattin Demirtaş most is börtönben van, kénytelen volt onnan figyelni a választások kimenetelét. Ki kell emelni, hogy a HDP több szavazatot kapott, mint a kormánypárttal koalícióra lépő MHP. Tehát ez a kurd politikai csoportosulás – amit a legtöbben terrorizmus-pártolással vádolnak, mivel aktív kapcsolatot tart fent a Kurd Munkáspárttal – még így is elég nagy sikert ért el. Nem véletlen, hogy Erdogan egyik tanácsadója külön kiemelte: azon túl, hogy az AKP győzött a választáson, a kurd HDP is sok szavazatot kapott.
Az európai törökök által leadott szavazatokat vizsgálva felfedezhető egyfajta kelet-nyugat megosztottság. A Magyarországon élő törökök például inkább az ellenzéki Muharrem Incére adták a szavazatukat, míg a Nyugat-Európában élő törökök Erdogan-pártiak.
Forrás: mandiner.hu
Munkavédelem
Mint a mesében: van is meg nincs is …
Orbán török példaképe győzött, csakhogy üres zsebbel nem lehet szultáni álmokat szövögetni
Gyors gazdasági növekedést ígért a választások utáni első beszédében Erdogan elnök, aki vitathatatlanul nagy politikai sikert aratott. Elvégre joggal hivatkozott arra, hogy uralkodásának 15 éve alatt Törökország modern állam lett. 880 milliárd dolláros éves GDP-vel nagyhatalom a térségben, és polgárainak minden korábbinál magasabb életszínvonalat képes biztosítani. A GDP ugyanis évente átlagosan 6%-kal nőtt. Eddig.
Erdogan azt szeretné, ha ez továbbra is folytatódna. Ezt el is mondta a New York-i Bloomberg üzleti hírügynökségnek a választási kampány idején. A török államfő rá is szólt a Nemzeti Bankra, ne emelje, hanem csökkentse a kamatlábat. A Nemzeti Bank nem jókedvében emelt, hanem azért, hogy mentse a török lírát, mely elveszítette értékének több mint 20%-át az év eleje óta. A fizetési mérleg deficitje egyre nagyobb: áprilisban – éves szintre átszámítva elérte az 57 milliárd dollárt. Egy évvel korábban ez még csak 34 milliárd volt.
Honnan lesz így pénz a gyors növekedésre? Az őrült nagyberuházásokra?
Maga Erdogan nevezte őrültnek azokat a terveket, melyek egyek között újabb Boszporusz-hidat jelentenének Isztambulban, valamint annak a csatornának a megépítését, mely alternatívája lehetne az Európát Ázsiától elválasztó Boszporusznak. Minderre már a szultánok is készültek, de csendben megbuktak anélkül, hogy bármilyen építkezés is elindult volna. Ki fogja pénzelni ezeket a szultáni terveket?
A hazai tőke aligha, hiszen 18%-os a kamatláb. Erdogan elnök ugyan azt mondta a Bloombergnek, hogy nagyobb szerepet akar játszani a pénzügyek irányításában, mint eddig, de kénytelen volt belátni, hogy a nemzetközi pénzpiacokkal szemben véges a hatalma. Politikai győzelme után viszont elfordulhat Európától és Amerikától, hogy Keleten keresse az új kapcsolatokat és szponzorokat. Néhány emirátussal – például Katarral kiváló a kapcsolata.
Miközben Szaúd-Arábia fenyegeti Katar emírjét, Törökország védelmezi őt- feltehetően nem ingyen. Oroszországgal és Iránnal is egyre jobb a kapcsolat: a három hadsereg vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. De hát pénz az nem nagyon jöhet sem Oroszországból, sem pedig Iránból. Ott van viszont Kína. A sanghaji együttműködés éves találkozója kapcsán Erdogan meglebegtette az opció: ha nem akarnak befogadni Nyugaton (értsd az Európai Unióba), akkor majd jelentkezünk Keleten. A kínaiak már nagyon is jelen vannak Oroszországban, Iránban és Görögországban. Törökország eddig kivárt, mert Washingtonból diszkréten figyelmeztették: rossz néven vennének egy gyors kínai nyomulást a stratégiai fekvésű Törökországban. Csakhogy azóta megtörtént az állítólagos puccskísérlet, mellyel Erdogan nyíltan Washingtont vádolta meg. A hadsereg vezetéséből eltávolította az Amerikához lojális tábornokokat, akik közül sokan börtönbe kerültek.
Folytatás
Forrás: hvg.hu
Vissza a természetbe: Maçka zöld hegyvidékei, történelmi gyökerekkel
Maçka, a Fekete-tenger melletti Trabzon tartományban található, zöld dombok között elterülő varázslatos város. Kiváló célpont azoknak, akik e szép természeti környezetben szeretnének feltöltődni, nyugalomra lelni.
A városközponttól mindössze 28 km-re fekvő Maçka hegyormairól és különleges házairól híres. Ezek a hegyek ősi templomoknak, és kolostoroknak is otthonul szolgálnak. Ilyen például a híres Szűz Mária görög ortodox – más néven – Sümela kolostor.
A nyár beköszöntével már célba is veszik a világ minden tájáról érkező külföldi turisták a maçkai hegyvidéket.
A turisták többsége autentikus fekete-tengeri házakban száll meg nyaralása során és a folyó menti éttermekben csillapítja éhségét. A páratlan szépségű természet pedig túrázásra sarkallja az idelátogatókat.
A környék legkiemelkedőbb látványossága a Sümela kolostor, melynek külső felületét és belsejét is freskók díszítik. A legkorábbiak a 9. századból, a legkésőbbiek pedig a 19. századból eredeztethetők.
Nincsenek pontos adatok arról, hogy ki építette és mikor, de annyit biztosan lehet tudni, hogy több mint 1000 éves. Egyes vélekedések szerint a helyiek építették, hogy menedéket leljenek az ellenséges támadásoktól. Ez az erdővel körülvett, hegyormon elhelyezkedő építészeti remekmű az idők folyamán többször gazdát cserélt. Végül 1923-ban – a görög-török népességcserének köszönhetően – vált elhagyatottá.
2015-ben felújítási munkálatok kezdődtek, ezért bezárt a kolostor, s kapuit ezen a nyáron nyitja meg újra.
Szóval, aki megteheti, pattanjon autóba vagy repülőre és vegye az irányt a Fekete-tenger, s azon belül is Maçka felé.
Fordította: Kiran Katalin – Türkinfo
Forrás: Daily Sabah
Vasárnapi utazások: Autóimádók paradicsoma Torbalıban
A hatnapos munkahét megszokott Törökországban. Marad tehát számunkra a vasárnap, amikor barangolhatunk. Természetesen ez nem jelent száz kilométeres utazásokat. Szerencsére pár órás távolságokat bejárva is ezer meg ezer lehetőség van arra, hogy szépet, érdekeset fedezzünk fel. Ezeket az élményeket írom meg a Vasárnapi utazások sorozatban.
Izmir megye Torbalı városában található Key múzeum elég közel van ahhoz, hogy Izmirből egynapos kirándulásra induljunk oda. A Key múzeum egy nem akármilyen autómúzeum. Nemcsak a gépkocsirajongók számára, hanem azok számára is, akik az autók világán keresztül szeretnének egy kis időutazást tenni.
Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a belépésünktől kezdve a teljes itt töltött idő alatt egy varázsvilágban járunk. Nem telünk be a látvánnyal, a kidolgozott részletekkel, az élménnyel, hogy itt lehetünk. Legalább egy, de inkább két órát kell arra szánnunk, hogy mindent megnézhessünk.
A klasszikus autók és motorkerékpárok, amelyeket Murat és Selim Özgörkey izmiri üzletemberek gyűjtöttek össze, 2015-től tekinthetők meg 7 ezer négyzetméteren. A létesítményen belül 130 autó és 40 motorkerékpár, 2.550 autóembléma, autós motívummal készült sálak gyűjteménye és 3.000 modellautó került kiállításra. A modellek gyártási éve 1800-tól 2015-ig terjed.
A gépjárműveken kívül 1950-es évekből származó benzinállomás és az 1900-as évek elejétől 1960-ig használt benzinpumpák is megtekinthetőek.
Külön teremben kerül bemutatásra 3.000 autómakett, így még azokat a márkákat, színeket, modelleket is megnézhetjük, melyek valós méretben nincsenek kiállítva a múzeumban. A szobába vezető alagutat pici játékautók díszítik, melyeket így a gyerekek még meg is érinthetnek.
A „Batmobile” és a „Batcycle” járművek az 1966-os Batman film eredetije alapján készültek, és a gyűjtemény legjelentősebb elemei közé tartoznak. Nagyon népszerűek a gyerekek, de még a felnőtt filmrajongók körében is.
Engem leginkább az apró részletek kidolgozása nyűgözött le. Bizonyára óriási szakértelem és türelem kell ahhoz, hogy egy autó ennyire tökéletesen, részleteiben is felújított legyen, és ennyire fényesen csillogjon minden alkalommal, amikor csak ott járunk.
A múzeum weblapja: http://www.keymuseum.com/
Címe: Çapak Mah. Özgörkey Cad. No:5 Torbalı / İZMİR
Telefonszáma: (0232) 850 35 35
Nyitva tartás: szerda – vasárnap 10.00-17.00
Szerző és fotók: Erdem Éva – Türkinfo
TÖRÖK SZTÁRCSAPAT IRÁNYÍTÁSÁT VESZI ÁT PHILLIP COCU! – HIVATALOS
Rendkívül sikeres négy esztendőt követően távozott a holland élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban (Eredivisie) szereplő PSV Eindhoven éléről Phillip Cocu, akinek a helyét a klub korábbi kiválósága, Mark van Bommel veszi át. Természetesen Cocu sem marad állás nélkül, hiszen ő pedig idén nyártól a Fenerbahce kispadján láthatjuk…
Phillip Cocu három esztendőre szóló szerződést írt alá Fenerbahce együttesével – számolt be róla a klub hivatalos weboldala. A holland szakember annak a Aykut Kocaman helyét örökölte meg, aki már másodszorra irányíthatta a török sztárcsapatot, az első érája sikeresebbnek bizonyult a másodiknál, hiszen 2010 és 2013 között bajnoki címet és két Török Kupát is nyert a Fenerrel.
Yelpaze kurabiye (Legyező süti) – Szegedi Ági
3 lap baklavához való yufka tészta (réteslap is jó, abból 6 lap kell, mivel kisebb)
5 dkg olvasztott margarin
10 dkg étcsokoládé
1-2 ek étolaj
Őrölt, sótlan pisztácia
Kókuszreszelék
A tésztából egy lapot terítsünk ki deszkára. Kenjük le az olvasztott, de már nem meleg margarinnal, majd tegyünk rá egy másik lapot. Ezt a lapot is kenjük le margarinnal. Amennyiben réteslappal dolgozunk, hosszában vágjuk félbe, majd ismét felezzük meg, azaz négy csíkot készítünk. Ezeket keresztben is vágjuk ketté, így összesen 8 db tésztacsíkunk lesz. (Ha yufka tésztánk van, több darabba is vághatjuk, mert az nagyobb.)
Mindegyik tésztacsíkot harmonikaszerűen hajtogassuk össze, az aljától kb. 1,5-2 cm-re tűzzük meg félbe tört fogpiszkálóval. A felső részt legyező formájúra húzzuk szét, majd helyezzük tepsibe. 180°-ra előmelegített sütőben kb. 5-7 perc alatt süssük meg, még melegen húzzuk ki a fogpiszkálót belőle.
Olvasszunk csokoládét vízgőz fölött, keverjük hozzá az étolajat. Mártogassuk bele a legyezők nyitott végét, majd nyomjuk bele az őrölt pisztáciába, illetve a kókuszreszelékbe. Kis időre tegyük hűtőbe, hogy megdermedhessen a csokoládé. Nagyon gyors vendégváró sütemény.
Afiyet olsun!
Szegedi Ági / Türkinfo