Mátyás királyról szóló történelmi előadásokra került sor csütörtök este a dévai Magna Curiában a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Három magyarországi meghívott mutatta be a nagy királyt és korát különböző szemszögekből.

Dr. Darkó Jenő budapesti történész a kor politikai helyzetéről tartott előadást. Mátyás király ugyanis a török veszély idején, 1458-ban kerül Magyarország trónjára, jelentős pápai támogatással. A kereszténység erődjének számító Konstantinápoly 1453-as elvesztése az oszmán törökök javára valós sokkhullámot indított el a keresztény Európában, aligha meglepő, hogy a törökverő Hunyadi János fiát megbízható jelöltnek tekintették. A pápa, a keresztény világ szellemi vezetőjeként, a királyok megkoronázója volt, ennek révén Róma akkoriban kb. olyan szerepet töltött be Európában, mint manapság Brüsszel, vonta meg a párhuzamot dr. Darkó Jenő. Megjegyezvén, hogy Európa akkor sem tudta kezelni az iszlámot, ugyanúgy, ahogy manapság sem tudja.

A pápának nem sikerült rávennie az európai uralkodókat ütőképes haderő kialakítására, törökellenes keresztes hadjárat elindítására, ezért egyes történészek szerint 1461-ben felajánlotta a római császár címet, vagyis Európa legmagasabb világi tisztségét a Konstantinápolyt meghódító II. Mohamed szultánnak, ha megválik iszlám hitétől és áttér a kereszténységre. Ebből nyilván nem lett semmi, a megközelítés azonban sokatmondó. Európaivá tehető-e az iszlám? Az integráció címen ismert mai brüsszeli felvetés nem újdonság, Európa és az iszlám világ kibékítése, vagy legalábbis közös nevezőre hozatala már korábban is felvetődött, megvalósítani azonban sohasem sikerült, s fölöttébb kérdéses, hogy valaha is sikerülni fog.

Mátyás király Velencét támogatta az oszmánok elleni hosszú, 16 éves háborúban, de 1479-ben az olasz kereskedő köztársaság kénytelen volt békét kötni. Mátyás a szárazföldi határt erősítette meg, főleg a déli végvárrendszer két tartóoszlopát, Nándorfehérvár (manapság Belgrád) és Jajca (manapság Jajce Boszniában) várait. A török feltartóztatásában Mátyás király kevés külső támogatásra számíthatott, Európa figyelmét akkor is egyéb problémák kötötték le. A kontinens nyugati végén akkoriban kezdődött el a nagy felfedezések, a kontinens központjában, Csehországban pedig a huszita háborúk dúltak. A Prágában Jan Hus által – Luther előtt kb. 100 évvel – elindított vallási reformációt Róma hitszegésnek és eretnekségnek tekintette, Európát egyesítette annak leverésére. Akárcsak ma Brüsszel, akkoriban Róma sem fogadta el a közép-európai államok eltérő politikai-társadalmi-vallási szemléletét, rájuk akarta erőszakolni akaratát.

Mátyás király azonban nemcsak a török veszedelem megállításán munkálkodott, hanem felvirágoztatta Magyarországot, udvarában a korai renaissance szemlélet uralkodott el. Részben Mátyás király személyes prágai tapasztalatai alapján, de főleg olasz felesége, Aragóniai Beatrix révén. A királyné népes olasz udvarral érkezett Nápolyból Budára, köztük Antonio Bonfini humanista is, aki részletes krónikát írt Mátyás királyról. Benkő Mihály budapesti történész ebből olvasott fel, hangsúlyozván Mátyás személyes és politikai szemléletének alapjait.

Mátyás az igazságos – így került be a nagy király a történelembe és a magyar köztudatba. Egy mítoszsorozat kiemelkedő személyiségeként, hangsúlyozta Harangozó Imre néprajzkutató, újkígyósi (Békés megye) tanár. Amely Attila hun királlyal kezdődik, s Csaba királyfin, Szent István, Szent László királyokon keresztül vezet Mátyás királyhoz, majd utána is folytatódik Bethlen Gáborral, Rákóczival, Kossuthtal, egészen Rózsa Sándor betyárig. Ezen mitikus népi sorozat elemei az emberek és a társadalom igazság iránti vágyát fejezik ki. S ebben Mátyás a róla alkotott kép alanya, aki a magyarság igazságszeretetét testesíti meg, legalábbis Harangozó Imre szerint. A fennmaradt népi mondákban Mátyás kinyitja a felemelkedés kapuját az egyszerű ember előtt, felemeli a szegényt, igazságot szolgál a kisemmizett gyengéknek a hatalmasságokkal szemben, Mátyás egyszóval az ideális társadalmi szerkezet megtestesítője. A Mátyásról kialakult ideális képet alighanem befolyásolta Magyarország nem sokkal később bekövetkezett mohácsi tragédiája, amikor az oszmán iga alatt szenvedők az ország akkori lezüllését és reménytelenségét tapasztalva aranykorként emlékeztek vissza Mátyás király idejére.

A történelem és a történelmi személyiségek későbbi megítélése az adott kor szellemétől is függ.

Forrás: www.nyugatijelen.com