2025. július 27.
Türkinfo Blog Oldal 733

Török objektív Sami Güner – az utazó fotósok úttörője

„A fényképezés nem tudja megváltoztatni a világot, de meg tudja mutatni, különösen akkor, amikor az épp változik.” MARC RIBOUD (1923)

Sorozatunkban olyan fotósok szerepelnek, akik képeikkel változó világunkat mutatják be nekünk. Lássuk a világot az ő lencséjükön át, mert sokszor olyat is meglátnak, amit mi nem.

Bemutatását egy általa mesélt anekdotával kezdem. Azt hiszem, nagy lecke lehet ez mindenkinek.

„10 éves lehettem, amikor apám kivitt az erdőbe. Szamovárban készített teát. A zúzmara még éppen csak kezdett eltűnni. Apám hosszú szipkába tűzött cigarettáját szívta. „Fiam, mit látsz ezen a fán?” – kérdezte és egy fára mutatott. Néztem, néztem „Egy fa” – válaszoltam. Nem szólt semmit. Kicsit később ismét megkérdezte. „Nézd meg azt a fát alaposan, és mondd el mit látsz!” Újra megnéztem, és csak néztem, de nem jutott semmi eszembe, és újra ezt válaszoltam: „Egy fa”. Apám felállt és megfogta a fülemet, majd húzta. Alig bírtam visítás nélkül.  „Akkor nézd csak meg újra, ennek a fának nincs törzse, nincsenek ágai, nincsenek a faágakon levelek, a leveleknek nincs színe? Az ágak körül madarak nem repkednek?” – kérdezte. „Ennek a fának nincsen árnyéka?” – kérdezte. „Nincs, nincs, nincs?” – talán ötven dolgot is felsorolt. Később „Nézni más, látni más. Ezt a mondatomat soha ne feledd!” – mondta.

Ez volt az első fotográfusi leckém, melyet az apám tartott nekem…

Sami Güner 1915. május 5-én Pristinában született. Az Isztambul Gimnáziumban végzett. 25 éven át dolgozott a Központi Bankban. 1961-ben saját kérésére nyugdíjba vonult, hogy minden erejét, energiáját a fotózásnak szentelhesse.

Egészen fiatalon kezdte a fényképezést, és szenvedélye egy életen át tartott. Éppen egy kiállításának megnyitójáról indult haza, amikor 1991-ben autóbalesetben életét vesztette.

1986-ban elnyerte az ESFIAP minősítést, mely a „FIAP Szolgálati Kiválósága” elismerést jelenti. Azoknak a személyeknek ítélik oda, akik hosszú időn keresztül kivételes szolgálatukkal gyarapítják a FIAP-ot (Fédération Internationale de l’Art Photographique – Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség).

Különösen ismert azokról a színes felvételeiről, melyeken Törökország természeti szépségei és történelmi örökségei láthatók.

A legfontosabb azonban, amit róla érdemes tudni, hogy 1960-1991 közötti fotóinak készítése során gyakorlatilag az egész országot beutazta, természetesen sok helyen többször is járt. Anatólia földjén, palotáiban, múzeumaiban mindenhol fotózott. Képeiből külföldön és belföldön közel 50 kiállítást rendeztek, közel 50 fényképalbuma jelent meg. Így ő lehetett az első hivatalos állami művész, és ő az, akinek képein keresztül a világ megismerhette Törökországot.

Egyik fotóját minden vele foglalkozó cikk megemlíti. Így mesél róla maga a művész: „Keleten, az Ağrı Dağı környékén utazgatva csodálatos tavaszi nap volt. A hó a csúcsokon látszott, mert az mindig havas. Az Ağrı-hegy természetes szépsége mellett azonban az élet is jelen volt. A fényképen egy család látható, egy feleség és egy férj, akik mindketten az állatokkal foglalatoskodnak éppen. Fújt a szél, a férfi sapkája és a nő kendője egy kicsit meglibben. Ruházatuk, életük egy pillanata, a természet szépségei együtt egy kompozíciót alkottak. Szerintem mindezen dolgok együttesen eredményezték azt, hogy az Ağrı-hegyről készült fotóm az első helyet nyerhette el színes kép kategóriában, Kínában, a 43 országból érkező 2 500 fotós összesen 12000 fényképe közül.”

Fényképeit egyébként nem láthatjuk itt-ott felbukkanva. A teljes archívuma gyermekei tulajdonában van. A kutatás során felleltem egy olyan cikket, amiben arról írtak, hogy az archívum értékesítésre kerül, melynek sikerességéről, vagy a vásárlóról azonban nem találtam információkat.

Gondoljunk csak bele: hogyan találkozhatunk 50 vagy akár 28 évvel ezelőtt készített fényképekkel? Ha valaki digitalizálja azokat. A teljes nevén létrehozott honlapon, melyen korábban több ezer fotó volt az archívumban, már nem elérhető, csak egyes fórumokban írnak róla.

Így Sami Güner esetében csak igen kevés fotóra bukkantam. Van azonban egy érdekes film, mely a TRT archívumában lelhető fel. Címe: Sami Güner’in Fotoğraf Çalışmaları (Sami Güner fotós munkái), melyet végignézve nemcsak fényképeket láthatunk, hanem a művészt magát is munka közben. Ebből a filmből mutatunk néhány kockát, hogy megismerkedhessünk munkásságának egy szeletével.

Találtam továbbá az észak-törökországi Bayburt város életéről, történéseiről szóló helyi lapban két képet. A cikket elolvasva átérezhető a város büszke érzése, hogy rendelkeznek olyan felvételekkel, melyet Sami Güner ott készített, még 1972-ben. Így fogalmaznak: „Sami Güner archívumában néhány kockán Bayburt is fellelhető. Egy olyan díjjal rendelkező fotós ő, akit „Törökországot a világgal megismertetők” címével jutalmaztak, aki olyan helyeken is megfordult, ahol a madár sem jár, aki az 1960-as évektől kezdődően országunk minden pontját lelkesedéssel és szeretettel fényképezte.”  Hozzáteszik, hogy nagy öröm a diakockát látni, hiszen akkoriban csak a dia tartalmazta a valós színeket, ha azt már papírra nyomtatták, fekete-fehérben tudták megnézni. Sami Güner diára rögzített képei fekete-fehérben jelentek meg a kiállításokon.

Forrás: bayburtpostasi.com.tr

Fényképekről, fényképészről szubjektíven

Őszinte leszek. Sami Güner nevét és munkásságát nem ismertem korábban. Akkor bukkantam rá, amikor a versenyek listáját böngésztem: „Sami Güner Kupa”. A kiírást átolvasva láttam, hogy ez nem akármilyen verseny. Nem egy-egy képpel indulhatnak a fotósok, hanem egy 6 perces fotókból álló bemutatkozó filmmel, melyben a képek száma, a stílus, a kísérő zene mind a fotósra van bízva. Nem pusztán egy ilyen filmmel nyerhet el valaki egy kupát, hanem legalább 3 éven át nyújtott, folyamatos teljesítményével. A verseny témája: „Türkiyemiz”, azaz a „A mi Törökországunk” megközelítése Sami Güner szemléletével, azaz „szeretet, izgalom, tudás, megfigyelés, bemutatás” módszerével. Ez felkeltette az érdeklődésemet, hiszen egyértelmű, hogy nem akármilyen ember, nem akármilyen munkásság kaphat ekkora tiszteletet, így keresni kezdtem a róla szóló információkat, és a fotóit természetesen.

A cikkben szereplő információk forrásául szolgált néhány archivált lap. Az egyik a TÜRK EDEBİYATI M A R T /91 (Török Irodalom 1991. márciusi) című magazinban Kultúra és művészet rovatban megjelent beszélgetés, melyből valóban személyes információkat kaphattunk a művészről. Ugyanezen magazin áprilisi számában sajnos már egy halálhíréről beszámoló cikk olvasható.  A másik egy „Sami Güner a szívünkben él” című írás, melyet csak monogrammal jelzett szerző írt, és a legfontosabb tényeket ismerteti néhány fotóval. Akit bővebben érdekel Sami Güner élete és munkássága, és az eredeti nyomtatott verziókat is látni szeretné, annak javaslom, hogy ezekre az oldalakra látogasson el.

Szerző: Erdem Éva – Türkinfo

A kevesebb is több, vagy

a több is kevesebb …

Balkáni újjászületések? A Balkán és a világ a 19. századtól napjainkig

Az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Politikatörténeti Intézet közös műhelybeszélgetése

szerda, 14:00–17:30

Politikatörténeti Alapítvány és Intézet
Alkotmány utca 2., Budapest, 1054

A Balkán története még az elmúlt két évszázad mindenhol viharos történetéből is kiemelkedik eseménydús voltával. A 19. században az európai kancelláriákon még Közel-Keletként nyilván tartott régió a görög szabadságharctól, majd 1833-tól, Szerbia autonómiájától kezdve szinte folyamatosan újabb és újabb változásoknak, megrázkódtatásoknak volt kitéve. 1878-ban a berlini kongresszus, 1898-ban a görög–török háború, 1912–1913-ban a Balkán-háborúk és a bukaresti béke, 1918-ban az első világháború és aztán ennek következtében Ottomán Birodalom végső bukása, 1948-ban a Sztálin–Tito szakítás, és végül az 1990-es években a második Jugoszlávia véres szétesése. Mindezek nyomán a térséget látták már Európa legvadabb és legatavisztikusabb részének és a szabadságszerető emberek világának is.

Rendezvényünkön éppen ezért nem elsősorban a Balkán történetének egyes eseményeit vesszük sorra. Sokkal inkább azt szeretnénk megmutatni, miként változott a térség helye a világban, milyen szimbolikus és nagyon is valós hierarchiákban helyezték el az évtizedek folyamán. Hogyan tükrözte ez a kemény, strukturális jellegzetességeket? Mi volt az, amiben a Balkán elmaradottságával együtt olykor megelőzte saját korát, és miként formálta a külső tekintet a balkániak saját magukról alkotott képét, egészen a mai napig.

Részletes program

Forrás: polhist.hu

Székesfehérvár a török megszállás alóli felszabadulás után – Dr. Demeter Zsófia előadása

November 15-én, csütörtökön 18 órakor „A lemenő hold és a felkelő nap – Székesfehérvár a török megszállás alóli felszabadulás után” címmel Dr. Demeter Zsófia történész, előadására várják az érdeklődőket a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermébe. A belépés díjtalan.

Türlü – Szegedi Ági

Az ételnek létezik húsos változata is, ezúttal a húsmentest mutatom be. Készíthetjük sütőben is.

Hozzávalók:

2 fej vöröshagyma
1 db padlizsán
2 db cukkini
4 db burgonya
1 db zöldpaprika (vagy sárga húsú)
4 db kápia paprika
2 db paradicsom
1 ek paprikakrém
1 kis doboz sűrített paradicsom
4 gerezd fokhagyma
4 ek olívaolaj
só, bors, őrölt római kömény, kakukkfű, őrölt koriander, menta, őrölt pirospaprika, csípős paprikapehely (opcionális), rozmaring

A tálaláshoz:
finomra vágott kapor, petrezselyem
joghurt

Kezdjük a padlizsánnal. Mossuk meg, vágjuk le a végeit, majd héjastul kockázzuk fel. Tegyük egy tál sós vízbe, legalább negyedórára.

A cukkinit is mossuk meg, vágjuk le a végeit, héjastul kockázzuk fel. A kápia paprikát csumázzuk ki, vágjuk nagyobb kockákra. A burgonyát hámozzuk meg, szintén daraboljuk fel nagyobb kockákra, felhasználásig tegyük hideg vízbe.
A zöldpaprikát (vagy tv paprikát) vágjuk apró kockákra, a paradicsomot szintén, de előtte húzzuk le a héját. Aprítsuk fel a vöröshagymát, zúzzuk össze a fokhagymát. A fűszerekből ízlés szerint állítsunk össze egy fűszerkeveréket.

Öntsük az olívaolajat egy fazékba. Dobjuk rá a vöröshagymát, dinszteljük meg. Adjuk hozzá a paprikakrémet, pirítsuk együtt egy percig. Tegyük bele a kockákra vágott zöldpaprikát, majd a paradicsomot is. Pároljuk meg. Egy külön tálban keverjük el a sűrített paradicsomot kb. fél liter vízzel. Szórjunk bele sót.

Tegyük a fazékba a kápia paprikát. Hintsük meg a fűszerkeverékkel, sózzuk, adjuk hozzá a zúzott fokhagyma kb. egynegyedét. Merjünk rá egy-két merőkanál paradicsomos levet. Egy-két perc múlva tegyük rá a burgonyát, sózzuk, fűszerezzük, mehet rá a fokhagyma újabb egynegyed része, majd a paradicsomos lé.

Egy-két perc múlva óvatosan keverjük át, adjuk hozzá a cukkinit, arra mehet a só, fűszerkeverék, fokhagyma, egy-két merőkanál lé. A legtetejére kerül a padlizsán, melyet az előzőekhez hasonlóan sózunk, fűszerezünk, fokhagymázunk. Öntsük rá a maradék paradicsomos levet. Még egyszer óvatosan keverjük át, innentől inkább már csak rázogassuk az edényt, nehogy összetörjük a zöldségeket.

Közepes lángon főzzük puhára. Amikor a burgonya megfőtt, kész az étel. Melegen, hidegen egyaránt tálalható. Minél tovább áll, annál jobban összeérnek az ízei. Adhatunk mellé joghurtot, finomra vágott petrezselymet, kaprot. Én reszelt sajtot is kínáltam hozzá.

Afiyet olsun!

Szegedi Ági / Türkinfo

Tippek és trükkök a helyes szótárhasználathoz

I. Szótárválasztási útmutató

 

A nyelvtanárok szakmai véleménye még mindig az, hogy az eredményes és hatékony nyelvtanulás egyik legfontosabb eszköze egy jó minőségű szótár. A tanult nyelv népszerűségétől függ, hogy létezik-e elismert színvonalú online szótár, vagy még mindig a jó öreg nyomtatott szótárakban lehet a legjobban bízni. A török nyelv ritka, ezért jelen pillanatban nincs még olyan török–magyar, magyar–török online szótár, amely megbízhatóan és teljes körűen támogatná a török nyelv elsajátítását.

Nyomtatott szótárakból sokféle van: egynyelvű, kétnyelvű, képes, diákok számára összeállított, nyelvtanulók számára összeállított, tematikus, szlengszótár, zsebszótár stb. Általánosságban azt javasolják a szakemberek, hogy kezdőként használjuk a hagyományos kétnyelvű szótárakat, mert több sikerélményben lesz részünk, a középhaladó szintet elérve azonban bátran szerezzük be az egynyelvű változatot, és ne féljünk forgatni azt.

A török nyelvet tanulók számára jó hír, hogy létezik többféle török–magyar és magyar–török nyomatott szótár is a piacon, a Nemzedékek Tudása kiadásában megjelent (Benderli Gün – Gülen Yılmaz – Kakuk Zsuzsa – Tasnádi Edit: Magyar–török, Török–magyar szótár, 2013) szótárpáros a Türkinfo Alapítványnál is kapható. Ha egynyelvű szótárra szeretnénk váltani, már nehezebb helyzetben vagyunk, mert kifejezetten nyelvtanuló kalandorok számára nem készült ilyesmi. Törökországi kapcsolatokon keresztül hozzá lehet jutni török értelmező kéziszótárakhoz, amelyek közül a török diákoknak összeállított kiadások nyelvezete könnyű; hasznos segítség lehet haladóknak és a bátrabbaknak is.

Jelen cikkünkben kifejezetten a nyomtatott kétnyelvű szótárak használatához szeretnénk segítséget nyújtani, mert sokan azt gondolják, hogy szótár birtokában a nyelvtanulók élete végtelenül egyszerű. Fellapozzák a könyvet a megfelelő betűnél, ráböknek a keresett szóra, és máris kiderül, mit jelent az pontosan. Ám ha valaki nem tudja, hogyan értelmezzen egy szócikket, ráadásul állandóan a szótárt kell nyitogatnia, rövid időn belül elmehet a kedve a használatától.

II. Tippek

  1. Amikor egy szöveget olvasol, ne próbáld meg az összes szót lefordítani! Nem is szükséges mindent szót értened ahhoz, hogy a szöveg egészét megértsd. Támaszkodj azokra a szavakra és kifejezésekre, amelyeket már ismersz. Ha mégis elengedhetetlen egy-egy szó megértése, igyekezz először a szövegkörnyezetből kitalálni, mit is jelenthet az általad nem ismert szó! Csak azután nyúlj a szótárhoz, ha ez nem sikerül!
  2. Ne elégedj meg az elsőként megadott jelentéssel, mert nem biztos, hogy éppen az lesz a legmegfelelőbb! Nézd meg mindegyik jelentést és ezután döntsd el, melyik illik a szövegösszefüggésbe!
  3. Keress a szótárban szókapcsolatokat, kifejezéseket! A kifejezések, mondatok könnyebben megmaradnak az emlékezetünkben, mint az elszigetelt szavak.
  4. Mindig tanulmányozd a példamondatokat is!
  5. Forgasd sokat a szótárt, hogy tudd, melyik betű körülbelül hol kezdődik a kötetben. Soha ne legelöl nyisd ki, hanem minél közelebb ahhoz a betűhöz, amelyikkel a keresett szó kezdődik. Ezzel gyorsíthatod a keresést, ami sokat számít, ha éppen nyelvvizsgára készülsz.
  6. Az oldal tetején található szavak megmutatják, hogy adott oldalon mi az első és utolsó szó, és rögtön láthatod, hogy az általad keresett ott lesz-e, vagy még lapoznod kell.
  7. Ha kikeresel egy szót a szótárból, érdemes vele együtt néhány, a közvetlen közelében álló másik szót is kijegyzetelni, amelynek ugyanaz a szótöve. Például a kulak szó mellé könnyen megjegyezheted a kulak/lı és/vagy a kulak/lık szót is, ezzel két-három legyet üthetsz egy csapásra.
  8. Amikor ismerkedsz a szótárral, feltétlenül szánj időt a szócikkekben használt rövidítések tanulmányozására is! Azok ismerete nélkül nem fogod pontosan érteni, hogy melyik szót milyen környezetben, milyen helyzetekben kell használni.
  9. Ha bizonytalan vagy abban, hogy a szó melyik jelentése a legmegfelelőbb, érdemes visszafelé, a másik nyelven is megkeresni a szótárban az általad kiválasztottat. Így az eredeti nyelven láthatod, hogy milyen jelentésváltozatokat mutat az adott szócikk, tényleg helyes-e, amit annak gondoltál.
  10. Ha lehetőséged van rá, kérdezz meg egy török anyanyelvűt is, mert ha valaki, akkor ő tudja a szavak és kifejezések árnyalatbéli különbségeit is. Ismeri a hétköznapi nyelvet, a szlenget, megmondja, ha valami túl hivatalos vagy túl durva, ha valamit nem illik úgy mondani, vagy ha egy kifejezést nem használnak abban a formában. Használd ki a lehetőséget, és tanulj tőlük! 

III. Gyakorlatok

A Magyarországon is működő Euroexam nyelvvizsgaközpont több gyakorlatot is közread az oldalán, amelyeket ha rendszeresen elvégzünk, nagyobb magabiztosságra tehetünk szert a szótárhasználatban. A gyakorlatokat egy kicsit „eltörökösítettük”, de az eredeti feladatsort megtekinthetitek az oldalukon.

Milyen sok szót ismerek már!

Csapj fel egy török–magyar szótárt bárhol: számold meg egy oldalon vagy egy oldalpáron, hogy hány szót, kifejezést ismersz! Meg fogsz döbbenni, hogy milyen sokat, ettől biztos nőni fog az önbizalmad. Érdemes rendszeresen megismételni ezt a játékot újabb oldalak felütésével.

5 ismerős

Válassz ki egy török–magyar szótár felcsapott oldalán 5 olyan szót vagy kifejezést, ami ismerős, amiről azt gondolod, hogy tudod a jelentését, de nem vagy teljesen biztos benne. Először próbáld meg felidézni, megtippelni a jelentését, majd gyorsan olvasd végig a teljes szócikket ellenőrzés céljából. Ez a játék is megerősíti a szókincsedbe vetett hitedet, miközben gyakorlod a szócikkben használatos rövidítések, jelek gyors megértését is.

Második otthonunk az ABC

A hétköznapokban ritkán kell bizonygatnunk, hogy tudjuk az ábécét, magyarul vagy törökül. A gyakorlat azonban gyakran mást mutat. Márpedig magabiztosan szótározni csak ennek begyakorlása után tudunk. Erre is van ötletünk, bár az nehezíti a dolgot, hogy kell egy segítő hozzá.

Add oda a magyar-török vagy török-magyar szótáradat valakinek egy adott oldalon kinyitva. Kérd meg, hogy írjon le egy lapra egymás alá legalább 12-15 szót egy adott oldalról vagy oldalpárról úgy, hogy a listán szereplő szavak sorrendje még véletlenül se egyezzen meg a szótár ábécé-sorrendjével. Miután megkapod a lapot, próbáld a lehető leggyorsabban a tökéletes ábécé-sorrendbe tenni a lista szavait (pl. egyszerű sorszámozással). A végén a szótárral ellenőrizheted magad.

Játék haszontalan szavakkal

Ülj le egy magyar–török szótárral, és kérj meg valakit, hogy mondjon 15 szokatlan szót, te pedig írd le őket: pl. nyavalyog, kolbászmérgezés, légycsapó, hintapolitika, darabbérrendszer (nem baj, ha magyarul sem tudod, mit jelent egyik-másik). Ha kész a lista, a lehető leggyorsabban keresd meg egyenként mindegyik szó török megfelelőjét. Aztán dicsekedj ismerőseidnek, hogy milyen szuper szavakat ismersz. Ha családtagjaid, barátaid, kedvesed tud törökül, akkor ez visszafelé is eljátszható török–magyar szótárral is.

Te tudsz „szótárul”?

Miután egyszer végigböngészted a szótárad jelmagyarázó oldalait a kötet legelején, csapd föl bármely oldalon, és teszteld magad az alábbi módon! Ugrálj egyik szócikkről a másikra össze-vissza, és nézd végig az adott szócikk minden jelét, rövidítését. Bizonyosodj meg róla, hogy pontosan tudod, mi mit jelent, mire vonatkozik. Ha nem világos valamelyik, nézd meg újra a jelmagyarázatot. Aztán ugrás egy másik szócikkre, majd egy újabbra. Valószínű, hogy egy oldalon vagy oldalpáron ide-oda ugrálva a szótár legtöbb fontos jele, rövidítése elő fog kerülni.

Mindenkinek jó szótározást és jó gyakorlást kívánunk!

A Türkinfo Nyelvsuli oktatói

Orhan Pamuk: Isztambul

Pamuk memoárregénye egy történelemmel, rejtélyes hangulattal és művészi érzékenységgel átitatott város káprázatos portréja, egy letűnt civilizáció nosztalgikus megidézése és meditáció az élet legintimebb kérdéseiről.

A városportré egyben önarckép is: miközben a szerző Isztambul különös sorsán mereng, régi metszeteket és fényképeket nézegetve megidézi birodalmi múltját, fájdalmas szeretettel szemléli romos jelenét, csodálja nagyszerű íróit, s próbálja megfejteni a minden isztambulira jellemző melankólia, a hüzün érzését, a saját lelkébe is mind mélyebbre hatol.

Miért érezte magát mindig idegennek a saját életében? Miért gondolta, hogy van benne egy másik világ, és létezik egy másik, igazibb Orhan? Miből fakadt a bűntudat érzése és az érzékenység, mely a művészi pályára vezette – anyja minden tiltakozása ellenére?

Pamuk Isztambulja a világirodalomban páratlan módon meséli el egy város és egy ember lelkének fájdalmasan szép összefonódását.

Helikon Kiadó

Fordította: Nemes Krisztián
Megjelenés dátuma: 2018-09-12
Terjedelem: 400 oldal

Méret: 144 x 223 mm
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ
ISBN: 9789634790211
16,474FansLike
639FollowersFollow